2408 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Társaságunk marketingcélból videós tartalmak (kisfilmek, drónfelvételek) készítésére kötött szerződést külső szolgáltatóval. A szerződés alapján az elkészült videók tekintetében a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jog kerül biztosításra. A szolgáltatás ellenértéke egy összegben kerül számlázásra. Jelenlegi gyakorlatunk szerint a fenti ügyletet immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiváljuk, és arra terv szerinti értékcsökkenést számolunk el. A videós tartalmak ugyanakkor – jellemzően – marketingkampányhoz kötődnek, aktualitásuk rövid időn belül csökken (akár egy éven belül is), ugyanakkor műszakilag a későbbiekben is felhasználhatók lennének.
1. Helyes-e az a számviteli megközelítés, hogy a videós tartalomhoz kapcsolódó kizárólagos felhasználási jog immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiválható, vagy ehelyett lehetne azt igénybe vett szolgáltatásként költségként elszámolni?
2. Amennyiben az aktiválás helyes, meghatározható-e a hasznos élettartam egy évben, arra tekintettel, hogy a tartalom marketingértéke időben korlátozott?
3. Lehetséges-e egy összegű értékcsökkenés elszámolása abban az esetben, ha a tartalom várhatóan csak rövid ideig hasznosul, még akkor is, ha azt a későbbiekben – korlátozott mértékben – fel lehet használni?
4. Elfogadható-e az az indokolás, hogy a gazdasági hasznosíthatóság időtartamát nem a technikai felhasználhatóság, hanem a marketingaktualitás határozza meg?

Kérdés: Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházással kapcsolatos kérdésem merült fel. A vállalkozás fejlesztési tartalékot képzett, és a következő években több éven át tartó beruházást tervez megvalósítani (ingatlanépítés). Minden évben feloldaná az adott év beruházásának megfelelő fejlesztési tartalékot, és tételezzük fel, hogy négy év alatt fel is használja azt, viszont felmerülhet, hogy a beruházás kezdetétől számított 5-7 év múlva tudja csak aktiválni az ingatlant. 2025-ben csökkentette az adóalapot, négy év alatt fel is oldotta a fejlesztési tartalékot, de a későbbi üzembe helyezés miatt az adóalap-növelés csak lényegesen később kezdődik el. Milyen szankció merülhet fel ebben az esetben?

Kérdés: Értelmezésem szerint a fióktelepekre nem vonatkozik a saját tőkére vonatkozó szabály, miszerint a saját tőke nem lehet alacsonyabb a jegyzett tőkénél. Ez így van? Gondot jelent-e, ha egy fióktelep éveken át veszteséges? Költségeit, számláit az anyavállalat által nyújtott kölcsönből finanszírozza. Saját tőkéje, mivel a bevétele tartósan kevesebb, mint a kiadásai, jelentős összegű mínuszban van. Számviteli, illetve könyvvizsgálói szempontól problémát jelent ez? Ha igen, mit lehet tenni?

Kérdés: Tartósan adott kölcsönök mérlegben történő helyes besorolásához kérek segítséget:
Adott X Kft., két, egymástól független magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban, mindketten önállóan jegyzik a céget. Ez a kft. tartós kölcsönt nyújtott egy másik kft.-nek, amelynek a tulajdonosai az X Kft. egyik tulajdonosának a gyermekei, ügyvezetője az egyik gyerek. A befektetett eszközök között melyik sorban kell ezt a kölcsönt szerepeltetnünk?

Kérdés: A 2025. év vége felé több kormányrendelet is megjelent, különféle cégek felszámolása kapcsán az érintettek kártalanításáról. A rendeletek szerint a kártalanítás támogatás formájában valósul meg, a követelésekről beadott támogatási kérelem alapján. A támogatási kérelmeket jellemzően mérlegkészítés előtt, január-február-március hónapokban lehetett beadni, szerepeltetni lehet benne a vevőkövetelést, az annak behajtása érdekében felmerült költségeket, valamint a késedelmi kamatot is. A támogatások jóváhagyásáról szóló határozat mérlegkészítés után történhet, azok ellenőrzése és a kiutalás pedig még ezt követi. Kérdésként merül fel, hogy ezen támogatások számviteli kezelése hogyan helyes? A kormányrendelet 2025. évi, a támogatás benyújtásra került esetünkben a mérlegkészítés előtt, de elfogadás és kiutalás csak a mérlegkészítés után van. A számviteli törvény alapján a jogszabály vagy támogatási szerződés alapján járó, a mérlegkészítésig ismertté vált, és valószínűsíthetően meg is valósuló támogatások elhatárolhatók a 2025. évre, ellensúlyozandó a 2025. évi költségeket, ráfordításokat. Ugyanakkor fenti speciális esetben az igényelt támogatás késedelmi kamatot is tartalmaz, mely alapesetben csak pénzbefolyással egyidejűleg számolható el bevételként (vagy ha a mérlegkészítésig befolyik, akkor elhatárolható). Ezen támogatás nem folyik be a mérlegkészítésig – így melyik az erősebb szabály? Mindegy, milyen oka van a támogatásnak, ha megfelel a feltételeknek, akkor elhatárolható egyéb bevételként a támogatás összege a 2025. évre, vagy mivel részben késedelmi kamat az alapja, ezért csak részben határolható vissza a 2025. évre?

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képező tárgyi eszközt bizalmi vagyonkezelésbe adja. (A vagyonrendelő és a vagyonkezelő is az egyéni vállalkozó.) Az Szja-tv. 49/B. § 4a) bekezdése alapján vállalkozói bevételnek számít az átadott készlet. Ezek szerint ez csak anyag- és árukészletre vonatkozik? Tárgyi eszköznél nem lesz vállalkozói bevétel a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke? Ha mégis vállalkozói bevételnek számít vagyonkezelésbe adás esetén, akkor a költségek között érvényesíthető a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke az Szja-tv. 11. számú melléklet 22. pontja alapján?

Kérdés: Az adott cég befektetési céllal aranyat vásárol. A 17. számlacsoportban tartom nyilván a beszerzést. Értékesítéskor milyen bevételként kell elszámolni? Árbevétel a helyes elszámolása, és a beszerzési ár és eladási ár közötti érték IPA-alap lesz, vagy egyéb, esetleg pénzügyi bevételként kell elszámolni? Az utóbbi esetben a kivezetést egy elszámolószámlán keresztül számolom el, és az eredményben csak az árfolyam-emelkedést mutatom ki a 97. számlacsoportban?

Kérdés: Év közben minden törlesztés után el kell számolni a keletkezett árfolyam-különbözetet? A számviteli politikában választhatja-e az adózó, hogy azt csak év végén számolja el? Amennyiben több folyósítás van, eltérő árfolyamon, úgy az ezt követő törlesztés esetén az árfolyam-különbözet összegét hogyan kell megállapítani? A fennálló tartozás árfolyamát FIFO-módszerrel vagy átlagárfolyamon (súlyozva a különböző folyósítások árfolyamát) viszonyítjuk a törlesztés könyv szerinti árfolyamához? Pl. 1. folyósítás 100 euró 400 Ft/euró, 2. folyósítás 100 euró 395 Ft/euró, törlesztés 20 euró, milyen árfolyamon?

Kérdés: Egyik szállásadó partnerünk alábbi sorokat írta az általuk kiállított számla kifogásolása után: „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontja szerint az áfatörvény alapján, amennyiben szállásszolgáltatás-igénybevétel is történik, abban az esetben időszakos elszámolásnak minősül”. Érdeklődöm, hogy a szálláshely-szolgáltatást időszaki ügyletként kell kezelni? Ha igen, fel kell-e tüntetni a számlán az időszakot, illetve akkor is időszaki számlát kell kibocsátani, ha csak egy éjszakára szálltak meg a cégünk dolgozói a hotelben?

Kérdés: Bérbeadással foglalkozó cég felmondja egyik bérleti szerződését az ügyfél nemfizetése miatt. Szerződés szerint a bérlet 2 évig nem mondható fel rendes felmondással (1 év telt el a szerződés megkötése óta). Abban az esetben, ha a bérlőnek felróható okból megszűnik a szerződés ezen időszak alatt (nemfizetés miatt a bérbeadó felmondja), a bérlő hathavi bérleti díjnak megfelelő összegű meghiúsulási kötbér megfizetésére kötelezett. Az eszköz visszavétele után átvizsgálásra került a bérelt eszköz, amely javításra, helyreállításra szorul. Az eszköz javítását a bérlővel szeretné a bérbeadó kártérítésként megtéríttetni. A kártérítést és a meghiúsulási kötbért nem számlázza a bérbeadó, ezeket az áfa hatályán kívüli tételként kezeli. A bérbevevő a bérleti szerződés aláírásakor kauciót adott a bérbeadónak. Helyesen jár el a bérbeadó, ha a kaucióval akként számol el, hogy a kauciót nem utalja vissza, hanem kiegyenlíti belőle a meghiúsulási kötbért, illetve a bérlő kártérítési kötelezettségét? Helyesen jár-e el a bérbeadó, hogy áfahatályon kívüli tételként kezeli a meghiúsulási kötbért, illetve a kártérítést?