Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott elábé tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Árukészlet mennyiségi nyilvántartással, elábé

Kérdés: A társaság az árukészletéről mennyiségi nyilvántartást vezet, a beszerzett áruk értékét a 814-re könyveli (T 814 - K 454, legyen ez 1000 egység). Év végén leltár alapján készletre veszi az árukészletet az utolsó beszerzési áron (T 261 - K 814, legyen ez 100 egység), majd értékvesztést számol el (T 86 - K 269, legyen ez 20 egység). Így az iparűzési adónál érvényesíthető eladott áruk beszerzési értéke 900 egység. Helyes ez így? Vagy már eleve az értékvesztéssel csökkentett áron (100-20 = 80 egység) kellett volna készletre venni, és akkor az elábé 920 egység? A következő évben hogyan kell eljárni? Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét és értékvesztését is kivezetjük a 814-re (T 814 - K 261, 100 egység és T 269 - K 814, 20 egység), így az elábé értéke 80 egység lesz! Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét kivezetjük (T 814 - K 261, 100 egység), az értékvesztést visszaírjuk (T 269 - K 96, 20 egység), így az elábé értéke 100 egység lesz? Melyik megoldás a jó?
Részlet a válaszból: […]állapítani, hogy kell-e értékvesztést elszámolni. Ha kell, akkor az árukészlet könyv szerinti értékét csökkentő tételként kell elszámolni: T 86 - K 269, 20 egység. Így a kérdés adatainak figyelembevétele mellett a társaság helyi iparűzési adójának alapját az eladott áruk beszerzési értéke, 900 egység (és nem 920 egység) csökkenti.Az árukészleteknél értékvesztést elszámolni, illetve értékvesztést visszaírni csak a mérlegfordulónapi értékelés keretében, a mérlegfordulónapon meglévő készletnél lehet. Az értékvesztéssel csökkentett árukészlet értékesítésekor, illetve értékesítését követően a korábban elszámolt értékvesztést visszaírni nem lehet. Így a következő évi értékesítés második lehetősége törvényellenes.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7318
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget - a készletre jutó kivételével - elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszból: […]vámköltség és vámkezelési díj milyen feltételek mellett része a bekerülési értéknek, milyen módszerrel rendelhető az egy adott áruhoz, hogy a konkrét áru bekerülési értékének része legyen. Ez a hozzárendelés a konkrét áruhoz viszonylag egyszerű a vámköltség, illetve a vámkezelési díj vonatkozásában. Nehezebb a szállítási és rakodási költségeknél. A szállítási és rakodási költség (függetlenül attól, hogy belföldi vagy külföldi útszakaszhoz kapcsolódik) akkor rendelhető hozzá az adott, konkrét áruhoz, ha csak az adott áru beszerzése, raktárba, telephelyre történő beszállítása során merült fel, vagy ha több, különböző fajtájú áru egyidejű beszerzése során merült fel, és az egyes árufajták (áruk) között - a szállítási és rakodási költséget meghatározó, befolyásoló műszaki paraméterek (súly, térfogat) arányában - egyértelműen és megnyugtató módon megosztható, és így az adott áru bekerülési értékének részeként könyvelhető. A megosztás feltételeit, a készlet fajtánként választott módszerét a számviteli politikában rögzíteni kell. A leírtakból következik, ha egyidejűleg ugyanazon a szállítóeszközön különböző eszközöket (árukat) szállítanak, és nincs megfelelő műszaki ismérv a megosztáshoz, akkor a szállítási és rakodási költséget a felmerüléskor az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell elszámolni. A számviteli törvény tehát ad arra lehetőséget, hogy az egyes árukhoz hozzákapcsolható szállítási és rakodási költséget, vámköltséget, vámkezelési díjat az egyes áruk bekerülési értékében figyelembe vegyék, és az egyes áruk értékesítésekor az így megállapított bekerülési értéket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4219
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Anyagköltség vagy elábé

Kérdés: Az anyagköltség és az elábé fogalmának meghatározása gondot jelent a vendéglátásnál és a bolti kiskereskedelemben. Például a vendéglátásban a felszolgált, kimért ital, a fagylalt áru vagy anyag, a kiskereskedelemben a 15-20 dkg-onként értékesített felvágott áru vagy anyag? Fontos ez a helyi adóbevallás miatt is, mert városunkban más mértékkel adózik a kereskedelmi tevékenység, mint a vendéglátás, mint szolgáltató.
Részlet a válaszból: […]anyagot, árut felhasználták vagy értékesítették jellemzően változatlan formában. Amikor a vendéglátásban a vendég italt kér és kap, és az ital ellenértékét külön fizeti meg, akkor a vendéglátó az eladott ital bekerülési értékét elábé-ként, a kapott ellenértéket pedig az italértékesítés árbevételeként számolja el. (Ez igaz a kimért italra is, hiszen önmagában az a tény, hogy kisebb mennyiségben adják el, nem változtatja meg a vásárolt anyagot, árut.) Amikor a vendéglátásban az italt az ételek előállítása során használják fel, vagy annak ellenértékét (például a vacsorán) a felszolgált étel ára magában foglalja, akkor az ételkészítéshez felhasznált, az étel részét képező ital bekerülési értéke anyagköltségként számolandó el. A bolti kiskereskedelemben a vásárolt felvágott értékesítése akár rúdban, akár szeletelve (15-20 dkgonként) történik, az változatlan formában történő értékesítést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1282
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Iparűzési adó alapja

Kérdés: Az iparűzési adó értelmező rendelkezései között az elábé, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatás fogalmi meghatározásánál szereplő csökkentést hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszból: […]elvnek az érvényre juttatása, miszerint egy ráfordítással csak egyszer (egy ízben), egy jogcímen van mód a nettó árbevétel csökkentésére. Amennyiben tehát például valamely tétellel elábé címén a nettó árbevételt már csökkentették, az nem vehető figyelembe még egyszer anyagköltségként. [Ennek elsősorban az Szja-tv. hatálya alá tartozó adózók esetében van jelentősége, ahol a nyilvántartásokban (a naplófőkönyv rovataiban) nem különülnek el egyértelműen a Htv. értelmében anyagköltségnek, elábének tekinthető tételek.] Az anyagköltségre vonatkozó Htv.-beli definíció ezen túlmenően tartalmazza a saját vállalkozásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 430
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Elábé elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi céget könyvelek. Itt mindennaposak az árubeszerzési számlák. Miért éppen ezt a fő költségtényezőt nem lehet az 5. számlaosztályban könyvelni?
Részlet a válaszból: […]számlaosztályban csak a tevékenység érdekében felmerült anyagjellegű, személyi jellegű ráfordításokat, értékcsökkenési leírást szabad 2001. január 1-jétől kimutatni. Ez új előírás! A kérdésben tévesen ítéli meg az eladott áruk beszerzési értékét akkor, amikor azt fő költségtényezőnek minősíti. Az eladott áruk beszerzési értéke - elnevezéséből is következik - nem a kereskedelmi tevékenység végzése érdekében felmerült költség, hanem az értékesítés érdekében felmerült olyan ráfordítás, amelynek nagyságát a változatlan formában értékesített termék bekerülési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. május 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 194
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,