Fuvarköltség elszámolása

Kérdés: Egy magyar cég külföldről, illetve belföldről beszerzett áruját nem saját raktárába, hanem közvetlenül a magyar vevőjéhez szállíttatja, harmadik fél által. Ez esetben a fuvarköltség az árubeszerzés mellékköltsége (8. számlaosztály: elábé), vagy az értékesítéshez kapcsolódik (52. egyéb szolg.), esetleg valamiféle megosztás lenne szükséges? A fuvardíjak az adott árukhoz egyértelműen hozzárendelhetők.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az adott esetben a fuvarköltség nem mellékköltsége az árubeszerzésnek, hanem az árubeszerzés költsége, az árunak a cég raktárába történő beszállítás helyett ugyan máshova történik a szállítás, de a cég szempontjából csak beszállításnak minősíthető. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 29.
Kapcsolódó címke:

Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: A vevő cég a visszaküldött terméket számlázza, és nem helyesbítő számlával küldi vissza. Így az eredeti eladónál a visszaküldött termék új beszerzésként jelenik meg, és nem az árbevételt csökkenti. Helyes ez így?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...helyesbítő számlával történő visszaszállítást kell tekinteni, mind az eladónál, mind a vevőnél. (Ha a halmozódás miatti árbevétel, elábénövekedés, a nem realizált árrés jelentős összegű, akkor azt célszerű a kiegészítő mellékletben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ráfordítások között kell elszámolni akkor is, ha az anyag- és árubeszerzés bekerülési értékét a beszerzéskor anyagköltségként, elábéként számolták el (először készletre kell venni: T 211 – K 511, T 261 – K 814, majd T 8631 – K 211, 261), illetve a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. szeptember 26.

Elszámolt értékvesztés kivezetése

Kérdés: Ruházati tevékenységgel foglalkozó nagykereskedelmi cég 2017. évben az árukészletre értékvesztést számolt el (T 86 – K 269). Azokat az árukat, amelyekre az értékvesztést elszámoltuk, 2018-ban csökkentett áron eladtuk. A 2018. évi mérlegkészítés időszakában a 2017. évi értékvesztés megszüntetését hogyan könyveljük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számviteli előírások szerint az eladott áruk beszerzési értékeként (elábéként) az áruk értékvesztéssel csökkentett bekerülési értékét kell kimutatni.Az értékvesztés elszámolása történhet úgy, hogy a társaság az adott áru bekerülési értékét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvelés számlagyűjtők alapján

Kérdés: A könyvelőiroda a szállító társaság által kiállított egyedi számlákat nem könyveli, hanem a szállító társaság által kiállított számlagyűjtők alapján, összevontan könyveli az elábét, a szállítói tartozásokat, számolja el a számlagyűjtőben szereplő áfát. A számlagyűjtőben több időpontra vonatkozó számla van, de nem találhatók meg az egyedi számlákra vonatkozó valós adatok, teljesítési és fizetési időpontok. A szállítói társaság számlái le vannak fűzve csoportosítás és megjegyzés nélkül. A szállító társaság az általa kibocsátott számlagyűjtőn felhívja a figyelmet, hogy az könyvelésre és az áfa visszaigénylésére nem jogosít. Véleményem szerint nem teljesül az Szt. 165. §-a (2) bekezdésének a szabályszerű bizonylattal szembeni követelménye sem. Szerintem az áruvásárlás bizonylata a számla. Elfogadható-e a számlagyűjtők alapján történő könyvelés? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ adó számára értelmezhetetlen a szállító társaság által készített számlagyűjtő (nem tévesztendő össze az Áfa-tv. 164. §-a szerinti gyűjtőszámlával).A szállító társaság által készített kimutatás legfeljebb a vevő tájékoztatására szolgál, hogy egy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 10.

Helyi iparűzési adó alapja, sávosan

Kérdés: 500 M Ft árbevétel feletti árbevételű cég ipaalapjának kiszámításakor kérdésem merült fel: a nettó árbevétel a sávosan korrigált elábéval és közvetített szolgáltatással csökkenthető, vagy a korrigálás nélküli anyagköltséggel is?
Pl.: nettó árbevétel 610 M Ft, anyag-ktg. 25 M Ft, elábé és közvetített szolg.: 525 M Ft.
Tehát az ipaalap: 610 M Ft-523,8 M Ft = 86,2 M Ft, vagy 610 M Ft-523,8-25 M Ft = 61,2 M Ft?
Az ipa 39/4. pontja nem egyértelmű számomra (500 M Ft feletti árbevétel esetén).
Részlet az állásfoglalásából: […] ...költség-, ráfordításelemekkel lehet csökkenteni az adóalap-számítás során. A Htv. 39. §-a (1) bekezdésének a) alpontja az elábé és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege nettó árbevételből való levonhatósága kapcsán utal a Htv. 39....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Visszlízingelt készletek az iparűzési adónál

Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Htv. 39. § (1) bekezdése értelmében a Htv. 39. § (4)–(8) bekezdések szerinti módszerrel számított elábé és közvetített szolgáltatások együttes összegével (azaz korlátozottan, az árbevétel nagyságától függően, sávosan degresszív mértékben)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Saját benzinkútnál történő tankolás

Kérdés: Társaságunk üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. A saját személygépkocsikat is a saját benzinkutunkon tankoljuk, ugyanott, ahol a "nagyközönség" is. Nincs elkülönített tartály (kút) a saját tankolásokra. A saját tankolásról ugyanúgy számlát állít ki az automata, mint mindenki másnak, csak nálunk a számlán az eladó és a vevő neve is ugyanaz, a társaság neve. Hogyan kell könyvelni és milyen bizonylatok alapján a saját tankolásokat és az áfát? Folyamatos készletnyilvántartást nem vezetünk, minden üzemanyag-beszerzést az eladott áruk beszerzési értéke ráfordításszámlára könyvelünk, majd a hó végi készletet vezetjük vissza az előbb említett ráfordításszámláról. Egy hónapon belül többször is vásárolunk üzemanyagot eladási céllal, más-más áron. Nem tudjuk megmondani, hogy a cég autóiba történő tankolás éppen melyik beszerzésből történt. Gondot jelent, hogy az üzemanyag-beszerzés áfáját levonjuk, de a saját tankolás áfáját nem lehet levonni. Kérjük, számpélda bemutatásával, kontírozásával segítsék a probléma megoldását!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...2 500 000 forint, a beszerzés áfája 675 E Ft. Könyvelése a szállítóval szemben: üzemanyagkészlet (az Önök esetében helytelenül elábé): T 211 – K 454 és előzetesen felszámított áfa: T 4661 – K 454. A tárgyhónapban értékesítve 8000 liter,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Kaparós sorsjegyek elszámolása

Kérdés: A társaság megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet. Visszavásárlásra nincs lehetőség. A zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi a társaság által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell a társaságnál könyvelni? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Ha ez a bevétel, akkor mi az elábé? Ha igen, akkor mentes a bevétel? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni? Hova könyvelendő? A nyertes sorsjegyeket be kell vinni egy lottózóba, ahol számviteli bizonylattal kifizetik a nyeremény összegét. A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kissé rövidítettük a kérdést az ismétlések elkerülése érdekében.A válasznál a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményeiből kell kiindulni. Minden gazdasági eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 14.
Kapcsolódó címke:

Használt személygépkocsi beszerzése bontási céllal

Kérdés: Az általunk vizsgált társaság használt személygépkocsikat szerez be bontási célzattal. A beszerzést rögtön elábéra könyvelik, majd a bontott alkatrészek értékesítését árbevételként mutatják ki. Nem találkoztunk viszont a hulladékok, illetve a selejtezett alkatrészek elszámolásával. Hogyan kell könyvelni a bontási tevékenységet, illetve a bontott alkatrészek nyilvántartását?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli alapelvek követelményeit a bontási céllal beszerzett személygépkocsik nyilvántartásba vétele, ráfordításkénti elszámolása során is számításba kell venni, azoknak ez esetben is teljesülniük kell. Általánosságban megjegyezendő, hogy a kérdésben leírtak nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. október 11.
1
2
3
4
…
12