Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott eladási ár valutában tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Eladási ár euróban és forintban

Kérdés: Cipőboltunk árukészletén euróban és forintban is feltüntetett eladási áron értékesít. Online pénztárgépünk euróban és forintban is képes rögzíteni a bevételeket. Ennek megfelelően euróval történő fizetés esetén eurót tartalmazó nyugtát állít ki a vevő részére. Helyes-e a nagyobb címletű euróval történő vásárlás esetén az euróban, eurócentben történő visszaadás? Elkülönítetten kezeljük a kasszában a forintot és az eurót. A pénztárgép-értékesítő felhívta a figyelmünket, hogy euróban történő vásárlás esetén is csak forintban adhatjuk a visszajárót. Valóban így van? Mi a helyes pénzkezelés és az ennek megfelelő bizonylatolás? Üzletünk nem rendelkezik pénzváltási engedéllyel. A valutapénztárba bevételezett eurót a bevételezés napján meglévő, választott hitelintézeti (MNB) euróárfolyamon átszámított forintban tartjuk nyilván.
Részlet a válaszból: […]pénzváltási tevékenységet végeznének (forintért eurót vásárolnak), amihez szükséges pénzváltási engedéllyel nem rendelkeznek.Az elsődleges követelmény, hogy az árukészleten az eladási árat euróban is és forintban is feltüntették, teljesült. A vevő döntse el, hogy az ellenértéket euróban vagy forintban rendezi.Az euró-, illetve a forintpénzkészlet elkülönül egymástól, amelyet az online pénztárgép biztosít, beleértve azt is, hogy a nyugtát a vásárlás pénznemében állítja ki. Feltételezzük, hogy az euróban történt vásárlások ellenőrző szalagja a forint pénztárgép-ellenőrző szalagtól elkülönül, és így a pénztár zárásakor az euróbevétel és a forintbevétel összevethető a kasszában lévő euróval, forinttal. Természetesen nemcsak a valutapénztárban lévő valutát kell forintra átszámítani,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7036
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Euróban vagy forintban meghatározott ár?

Kérdés: Ügyfelem úgy szerződött májusban a vevőjével, hogy egy terméket nettó 14 000 euró értéken ad el neki, 307 Ft előzetes árfolyamon, amit forintban is meghatároztak a szerződésben. A vevő 6 havi törlesztési lehetőséget is kapott, amelyben a forintban kifejezett összegek szerepelnek a fizetési határidővel. A szállítási szerződésben azonban kikötötték: árfolyam-emelkedés esetén a gép vétel­árát forintban az egyes pénzügyi teljesítések alapján érvényes kereskedelmi banki eladási devizaárfolyamon kell meghatározni. Minden egyes résztörlesztés jóváírásának napján érvényes irányadó árfolyammal számított, euróban meghatározandó résztörlesztésnek tekintendő. A fentiek alapján ügyfelem kiszámolta, hogy járna még neki 71 E Ft árfolyam-különbözet. Egyáltalán lehet ilyet számlázni? Mit javasolnak?
Részlet a válaszból: […]ára 14 000 euró, fizetendő 6 havi részletben, havonta az alábbi összegekben. Mivel az eladónak nincs szüksége az euróra, az egyes részletek euróösszegét a vevő a pénzügyi teljesítés napján érvényes devizaeladási árfolyamon visszavásárolja.A termék eladásakor számlázni kell a 14 000 eurót, az Áfa-tv. szerinti árfolyamon meghatározott adóalap alapján megállapítva a fizetendő áfa összegét. A 14 000 eurót az eladó által választott euróárfolyamon kell forintra átszámítani és árbevételként elszámolni az eladónál (T 316 - K 91-92, 467), a vevőnél beszerzésként és előzetesen felszámított áfaként (T 161, 466 - K 455) az általa választott euróárfolyamon. A törlesztések alkalmával az euróban meghatározott törlesztőrészletnek az euró könyv szerinti árfolyamán csökken a vevőnél az euró-folyószámla értéke (T 454 - K 386), a választott árfolyam és a könyv szerinti árfolyam különbözetét pedig árfolyam-különbözetként mutatja ki (T 454 - K 9762, illetve T 8762 - 454). A törlesztésekhez áfa nem kapcsolódik.Az eladónál a törlesztések alkalmával az euróban meghatározott törlesztőrészlet a pénzügyi teljesítés napján érvényes euróárfolyamon csökken a vevővel szembeni követelés összege (T 386 - K 316), a törlesztőrészletkor érvényes euróárfolyamon és az eladáskor érvényes választott euróárfolyam közötti különbözetet pedig árfolyam-különbözetként kell elszámolni (T 316 - K 9762, illetve T 8762 - K 316). Mivel az eladó nem tart igényt az euróra, azt a vevő visszavásárolja a szerződésben rögzített irányadó euróárfolyamon, könyvelni kell az euró eladását a törlesztőrészlet árfolyamán (T 389 - K 386) és a szerződés szerinti árfolyamon kapott forintösszeget (T 384 - K 389), a 389. számlán mutatkozó különbözetet pedig árfolyam-különbözetként kell elszámolni (T 389 - K 9762, illetve T 8762 - K 389).A vevőnél is könyvelendő az euró visszavétele az általa választott euróárfolyamon (T 386 - K 389) és a szerződés szerinti árfolyamon az ellenében adott forintösszeg (T 389 - K 384), a 389. számlán mutatkozó különbözetet pedig árfolyam-különbözetként kell kimutatni.A másik variáció a következő lehet:A termék eladási ára 14 000 euró 307 Ft/euró árfolyamon forintra átszámított forintösszege. Ez esetben az eladáskor ezt a forintösszeget és plusz fizetendő áfát kell számlázni, az eladónál árbevételként, a vevőnél beszerzésként elszámolni. A hathavi törlesztés forintban történik, a számlázott forintösszeg egyhavi összegében, amelyet nem kell számlázni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6887
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: