11 talált cikk az elektronikus dokumentum kifejezésre

Kérdés: Magyar székhelyű vállalkozás aláírásra jogosult képviselői nem rendelkeznek magyarországi ügyfélkapuval. A korábbi években eddig mindig papíralapon, kézzel történt a magyar beszámoló dokumentumok aláírása, továbbá a beszámolók is papíralapon kerültek archiválásra, a 2006. évi V. törvény 18. § (6) bekezdésében írtaknak megfelelően. Amennyiben van rá lehetőség, a cég szeretne átállni elektronikus aláírásra és elektronikus beszámolóarchiválásra, így az ennek kapcsán felmerült kérdésekben szeretnénk a segítségüket kérni:
1. Amennyiben az aláírásra jogosultak eddig papíralapú aláírásról döntöttek, milyen feltételek mellett van lehetőség módosítani ezt elektronikus aláírásra?
2. Milyen elektronikus aláírási módok fogadhatók el a beszámoló aláírása tekintetében?
3. Elektronikus aláírás esetén elfogadható eljárás, ha annyi aláírt példány készül, ahány aláíró elektronikus aláírással látja el a beszámolódokumentumokat? (Tehát minden aláíró külön dokumentumot ír alá, így a külön-külön aláírt dokumentumok együttesen lesznek kizárólag érvényesek.)
4. Elektronikus megőrzésre/archiválásra milyen előírások vonatkoznak? Elektronikus aláírás esetén is kötelező a papíralapú őrzés, vagy ilyen esetben elegendő és szabályos eljárás, ha elektronikusan kerül kizárólag megőrzésre minden elektronikusan aláírt beszámolódokumentum?
5. Szükséges valahol írásban rögzíteni, hogy a papíralapú aláírásról és megőrzésről áttér a vállalkozás elektronikus módszerre?

Kérdés: 1. Készpénzes számlák esetén a könyvelőszoftver által generált pénztárbizonylatot kell-e papíralapon tárolni, vagy elegendő a könyvelőszoftver, és onnan bármikor kinyomtatható?
2. Az e-mailen kapott számlákat ki kell-e nyomtatni, vagy elegendő elektronikusan tárolni?
3. A bankkivonatokat, folyószámla-kivonatokat, átvezetéseket és bejelentéseket kell-e papíralapon tárolni?
4. A munkaügyi iratokat, amiket a bérszámfejtő programból ki tudunk nyomtatni, kell-e papíralapon tárolni?

Kérdés: Elektronikus archiválással, digitalizáló rendszerekkel foglalkozó szolgáltatók kínálatában szerepel az ún. "Elektronikus hitelesítés" ajánlata. A késztermék értékesítését, szállítását, átvételét igazoló dokumentum (szállítólevél) utólagos digitalizálására jelenleg milyen előírások vonatkoznak, a dokumentum hitelességének megőrzését illetően? Az eredetileg papír formában (gépi úton) előállított, az áruátvételt hagyományos módon (tintával) igazoló aláírással ellátott, utólag szkennelt szállítóleveleket az adóhatóság digitális formában hiteles dokumentumnak tekinti-e, amennyiben a digitalizálási szolgáltató digitális aláírással, időbélyeggel igazolja az eredeti papírpéldány és a digitalizált dokumentum egyezőségét? Vagy emellett szükség van a papírdokumentumok megőrzésére is?

Kérdés: Az új végelszámolási szabályok szerint, ha az ügyvezető a végelszámoló, mikor és milyen nyomtatványokat kell a cégbírósághoz benyújtani? Hol találhatók meg ezen iratminták, illetve milyen elektronikus felületen kell beküldeni azokat?

Kérdés: A számláinkat elektronikusan szeretnénk megőrizni. Az e-mail mellékleteként már hitelesítéssel érkező, illetve nem hitelesített pdf-formátumban kapott számlákat kinyomtatjuk, és a továbbiakban mint papíralapú számlákat kezeljük, küldjük a társosztályoknak igazoltatásra. Könyvelés után az SAP-rendszerünkből kapott bizonylatszámot ráírjuk, a kifizetés dátumát rögzítjük rajta, majd beszkenneljük a mellékleteivel együtt, és elküldjük elektronikus hitelesítésre egy szolgáltatóhoz. Ezután csatoljuk az SAP-rendszerben a könyvelési bizonylathoz. Megfelel-e ez a folyamat az elektronikus számlák megőrzése, illetve az elektronikus archiválás szabályainak?

Kérdés: A 4601. kérdés alapján adott válaszban hivatkozott paragrafust 2010. 09. 27-i nappal hatályon kívül helyezték. Erre hivatkozva szállítónk e-mailen PDF formában kívánja a továbbiakban a számlát részünkre megküldeni. Helyesen jár el?

Kérdés: Cégünk integrált vállalatirányítási rendszert üzemeltet, amelyben a gazdasági eseményekhez kapcsolódóan elektronikusan képződnek a bizonylatok, könyvelődnek a tételek. Ki kell-e nyomtatni a kimenő számlákon és szállítóleveleken kívül képződő egyéb belső bizonylatokat, ha az egyes gazdasági események összesítőit kinyomtatjuk, és a felelős vezetőkkel aláírattatjuk? Év végén ki kell-e nyomtatni a tárgyi eszköz, a készlet és a főkönyvi kartonokat, ha a program eleget tesz az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése és a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet 2. §-a előírásainak, de nem rendelkezik a rendelet 3. §-a szerinti egyik feltétellel sem? Kötelező-e megvalósítanunk a rendelet 3. §-ában foglalt feltételek valamelyikét ilyen fokú integrált rendszer esetében?

Kérdés: A számviteli törvény szerinti kötelezettségének eleget tesz-e a társaság, ha a lezárt évek főkönyvi kartonjait Excel formátumban lementi, és azt egy adathordozóra (floppy discre vagy CD-re) kiírja? Az olvasható formátum így is biztosítható? Egy könyvelőiroda, amely több tíz céget könyvel, ezzel jelentős nyomtatvány- és irodaszer-megtakarítást tudna elérni.

Kérdés: Ez évtől indul be a mezőgazdasági szövetkezetekben a lekötött tartalékba helyezett közösségi alap felhasználása. Szükség lenne egy átfogó tájékoztatásra az alap eredménytartalékból való feltöltésére, az alapból való felhasználás éves mértékére (arányára), a különböző jogcímeken történő kifizetések adóvonzataira, a könyvelés, elszámolás módjára, az alap teljes kezelésére vonatkozóan.

Kérdés: Úgy hallottuk, az Európai Unióban nem kötelező a számlák aláírása. Magyarországon is változik az előírás? Változnak-e a követelmények az elektronikus aláírással, a bizonylatok megőrzésével kapcsolatban?