A kivaalanyiság választása megalapozatlan volt

Kérdés:

Az adózó bejelentkezett a kivába 2018 decemberében, 2019. 01. 01. kezdéssel, és azóta is folyamatosan kivaadóalany, de bejelentkezése jogsértő volt, nem tehette volna meg, mert kapcsolt vállalkozásával együttesen a létszáma meghaladta az 50 főt. Az a kérdés, hogy jövőre, öt év elteltével és az azt követő években az adóhivatal kifogásolhatja a bejelentkezést? Mert ha igen, akkor a 2023 utáni években az el nem évült évekre megállapíthatja a kiva, a tao és a szocho közti adóeltéréseket, ha nem, akkor 5 év után a kivás adózást már jogszerűen alkalmazhatja? Vagyis a kérdés arra irányul, hogy a helytelen bejelentkezés is elévül-e 5 év múlva, vagy azt bármilyen későbbi időpontban kifogásolhatja a NAV?

Részlet a válaszából: […] ...arra is, hogy ez az adózóra nézve milyen következményekkel jár.Az Art. 202. §-a szerinti, azaz az adómegállapításhoz való jog elévülése a közhiteles nyilvántartásra nem vonatkozik, abba adatot bejegyezni, módosítani, törölni csak jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Ki nem fizetett osztalék kezelése

Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] ...említi a kérdés a követelés elengedését, az utólag visszamenőlegesen hozott közgyűlési határozatot, az elévülés intézményét és az ezzel kapcsolatos aggályait is. Az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket és az azokkal kapcsolatos aggályokat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Mikor kell könyvelni a korábbi évek számláit?

Kérdés: A cég nevére szóló 2019. vagy 2020. évi (készpénzes, utalásos) számla könyvelhető 2022-ben? Rémlik olyan szabály, hogy költségszámla a tárgyévben vagy az azt követő adóévben könyvelhető.
Részlet a válaszából: […] ...az eredmény is, és így a társaságiadó-bevallást is helyesbíteni kell).Nagyon lényeges, hogy a számviteli előírások nem ismerik az elévülést. Így az akár 10 évvel ezelőtti időszak számláját is a beérkezése után könyvelni kell, az önellenőrzés szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Elektronikus úton előállított dokumentum megőrzése

Kérdés: Elektronikus archiválással, digitalizáló rendszerekkel foglalkozó szolgáltatók kínálatában szerepel az ún. "Elektronikus hitelesítés" ajánlata. A késztermék értékesítését, szállítását, átvételét igazoló dokumentum (szállítólevél) utólagos digitalizálására jelenleg milyen előírások vonatkoznak, a dokumentum hitelességének megőrzését illetően? Az eredetileg papír formában (gépi úton) előállított, az áruátvételt hagyományos módon (tintával) igazoló aláírással ellátott, utólag szkennelt szállítóleveleket az adóhatóság digitális formában hiteles dokumentumnak tekinti-e, amennyiben a digitalizálási szolgáltató digitális aláírással, időbélyeggel igazolja az eredeti papírpéldány és a digitalizált dokumentum egyezőségét? Vagy emellett szükség van a papírdokumentumok megőrzésére is?
Részlet a válaszából: […] ...78. §-ának (3) bekezdése szerint az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségű társaság az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel. Az alapítás az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Adószám-felfüggesztés szankciója

Kérdés: A régi Art. 24/A. §-a adószám-felfüggesztés szankcióját módosították a 2018. január 1-től hatályos új 2017. évi CL. törvény átmeneti rendelkezései a következők szerint: "271. § (10) E törvény hatálybalépése időpontjában fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, e törvény hatálybalépésének időpontjában hivatalból megszünteti. Ebben az esetben az adószám felfüggesztésének, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet időtartama a felfüggesztés, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet megszüntetésének időpontjáig tart". Tehát az új Art. szerint 2018. január 1-től már nincs érvényben az adószám-felfüggesztés szankciója. Az adószám-felfüggesztés szankciója visszamenőleges hatállyal került-e törlésre? Olvasatom szerint 2018. január 1-től került kivezetésre ennek a szankciónak az alkalmazása. Áfaönellenőrzéssel lehet-e levonással élni a 2018. január 1-jét megelőző adószám-felfüggesztés időszakára?
Részlet a válaszából: […] ...eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.Az Áfa-tv. 2017. december 31-én hatályos 153/A. § (1) bekezdése az elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Adószám törlése, visszaállítása után az áfa levonása

Kérdés: Kérdésem az Áfa-tv. módosított 137. § (2)-(3) bekezdéseivel kapcsolatos:
-ha egy cégnek 2020. 09. 25-én törölték az adószámát, majd kérésre 2020. 10. 06-án visszaállították, a jelen szabályok alapján a 09. 25-ig le nem vont áfa le nem vonhatóvá válik, a törlés időszakára eső teljesítésű bejövő számlák áfája pedig szintén nem levonható, hiszen adószám nélkül nem végezhet gazdasági tevékenységet;
-a módosítás vajon hasonló esetekben az elévülés idejére lehetővé teszi a törlés miatt le nem vont áfa levonásba helyezését? Tehát a mi esetünkben a 2020. 09. 25-én törölt adószám esetén is alkalmazható a levonás, a módosítás hatálybalépése után? Vagy ez a szabály csak a hatálybalépés után törölt adószám esetére ad megoldást?
Részlet a válaszából: […] ...az adószámot az állami adó- és vámhatóság a módosító törvény hatálybelépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül állapította meg ismételten (Áfa-tv. 341. §). Vagy­is, a törlést megelőzően keletkezett levonási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Nem érvényesített áfalevonási jog és következményei

Kérdés: Áfakörös cég tárgyi eszközt vásárolt áfásan, de az áfalevonással nem élt. Amennyiben 60 hónapon belül eladja a tárgyi eszközt, amiről áfás számlát állít ki, arányosítható-e a levonható áfa és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...időszakban érvényesíteni lehet, azonban az Áfa-tv. 153/A. § (1) bekezdésének b) pontja ezt az időt 2 évben korlátozza. Az elévülési időn belül keletkezett, de a keletkezésétől számított maximum 2 éven belül nem érvényesített levonható adó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Hosszú ideje fennálló tételek rendezése

Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
Részlet a válaszából: […] ...költségek, ráfordítások.)Itt kell megjegyezni, a számviteli előírások csak a követelések és a kötelezettségek esetében ismerik az elévülés intézményét, az egyéb eszközök vonatkozásában nem! A kérdés szerinti tételek 8-10 évvel ezelőtt merültek fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Könyvvizsgálati kötelezettség elmulasztása

Kérdés: Milyen szankciókra számíthat az a kft., amelyik a könyvvizsgálati kötelezettség ellenére az elévülési időn belüli időszakra a beszámolóit nem vizsgáltatta felül könyvvizsgálóval?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésben szereplő, a számviteli előírásokat súlyosan megsértő esetekre sem a számviteli törvény, sem a Ptk., sem a Btk. nem tartalmaz tételes szankciókat.Az Szt. 170. §-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az Szt. 154. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.
1
2
3
11