Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]amikor annak abszolút értékben kifejezett összege az adott bevallási időszakban eléri vagy meghaladja a törvényben meghatározott összeget. A kérdés szerint a kérdezőnél ez 2009. I. negyedévében következett be. Mivel nem éltek a visszaigénylés jogával, a 2009. I. negyedévében visszaigényelhető áfa összegében az elévülés 2015. 01. 01-től hatályos, azaz 2014. 12. 31-ig visszaigényelhető.Véleményünk szerint, 2009. I. negyedévét követően új elszámolási időszakkal indokolt számolni. És ha az újrakezdett göngyölítéssel a különbözet eléri a visszaigénylési küszöböt, akkor élni kellett a visszaigénylés lehetőségével. Ha nem éltek, akkor ezen időponttal veszi kezdetét a visszaigénylés elévülésének időszaka, de csak ezen - újrakezdett - visszaigényelhető áfa vonatkozásában.A visszaigényelhető áfánál a göngyölítést előjelhelyesen kell végezni. Így a visszaigényelhető áfát csökkentette[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]behajthatatlan követelésként (T 8691 - K 4695), az elévülés dokumentumaival alátámasztva.A Tao-tv. 3. számú mellékletének A/10. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások közé sorolandó az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás. Így az el­évült iparűzésiadó-túlfizetés
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a váltókövetelést a könyvekből elévülés címén kivezetni valójában nem célszerű.Ha a váltó tulajdonosa a váltókövetelést a könyveiből bármilyen jogcímen kivezeti, és erről írásban értesíti az adóst, akkor a váltókötelezettséget a könyvekből is ki kell vezetni, mint elengedett kötelezettséget a rendkívüli bevételekkel szemben. A rendkívüli bevételként elszámolt összeg része az adózás előtti eredménynek. Ha ezáltal pozitív lesz az adózás előtti eredmény, akkor társaságiadó-fizetési kötelezettség fennáll. Ezen a jogcímen a társasági[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezik (a 2011-ben elszámolt) nyilvántartott értékvesztéssel, s az "fedezi" a csökkentő tétel összegét [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja].- Az időközben elévültté vált követelések alapján (mivel a fogalom szerint az elévülés miatt is behajthatatlannak minősül a követelés) a társaság jogosult az elszámolt értékvesztés mértékéig csökkenteni az adózás előtti eredményét, az azon felüli összeget pedig (amelyet nem számolt el értékvesztésként) az elévülés miatt hitelezési veszteség címen el kell számolnia ráfordításként, és a teljes összeggel növelni kell az adózás előtti eredményt. Ha az 1000 követelésből 600 el lett számolva értékvesztésként, és 200 figyelembe lett véve 2012-ben adózás előtti eredménycsökkentésként, akkor a nyilvántartott értékvesztés mértékéig (400) lehet csökkenteni az adóalapot, a könyv szerinti értéket (ami szintén 400) el kell számolni ráfordításként, és 1000 a növelő tétel [Tao-tv. 3. sz. mell. A) fejezet 10. pont].- Ha a követelést a társaság 2013-ban 100%-os értéken értékesíti még az elévülést megelőzően, akkor a könyv szerinti értéket meghaladó bevétel 600 (a követelés bekerülési értéke 1000, elszámolt értékvesztés 600, könyv szerinti érték 400), ezért a nyilvántartott értékvesztés mértékéig, azaz (500+100-200) = 400-zal csökkenthető az adózás előtti eredmény [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja].- Ha a követelést a társaság 2013-ban a könyv szerinti értéken értékesíti, akkor a követelés (311. számla tartozik oldala) és az értékvesztés (315. számla követel oldala) összevezetése következtében adódó egyenleg (1000-500-100) = 400, amely megegyezik az ellenértékkel, így nem keletkezik olyan bevétel, amely alapján - a nyilvántartott értékvesztés mértékéig - csökkenthető lenne a társaságiadó-alap. A megelőző adóévben a Tao-tv. behajthatatlan követelés fogalma alapján levont összeggel ekkor nem kell növelni az adózás előtti eredményt. A nyilvántartott értékvesztés (a példában 500+100-200 = 400) összegéig pedig már sem 2013-ban, sem a későbbiekben nem vehető figyelembe csökkentés, miután az értékesítés miatt nincs az adózónál kimutatva követelés [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja].Kapcsolt vállalkozás részére történő értékesítés esetén szükséges transzferár-nyilvántartást készíteni, ha a szerződés jellege, a teljesítés összege alapján nem sorolható a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet 1. §-a (3) bekezdésében felsorolt azon[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]osztalékfizetésről határozott, és határozatában a fizetés időpontját is meghatározta, akkor ettől az időponttól számított 5 év után (tulajdonosonkénti különmegállapodás esetén ennél rövidebb időtartam is lehet, az írásbeliség meghatározó követelmény) elévül. De ha azért nem fizetett a cég, mert nem volt meg a pénzügyi fedezete, akkor az elévülés kezdete tolódik. A Ptk. követelés (ez egyben a kötelezettség is) elévülésének a szabályai alkalmazandók a számviteli elszámolások során is. A számviteli elszámolások során azonban további sajátos szabályok is érvényesülnek. A számviteli beszámoló mérlegét alátámasztó leltárt minden üzleti évben, a mérleg-fordulónapi eszközök és források tételes számbavételével el kell készíteni. A leltárba bekerülő adatok valódiságáról (akkor is, ha azt a naprakész nyilvántartásból állítják be!) azonban meg kell győződni. A leltárba bekerülő kötelezettségek esetében ez azt jelenti, hogy a társaságnak a hitelezőkkel (az adott esetben a tagokkal) szembeni kötelezettséget egyeztetnie kell tételesen. Ez az osztalék vonatkozásában a számviteli beszámolót elfogadó, jóváhagyó taggyűlésen megismételhető! Az előbbiekből következően, ha az Szt. előírásait maradéktalanul megtartják, akkor sem a társaság követelése, sem a társaság kötelezettsége nem tud elévülni. Az osztalékfizetésről hozott taggyűlési határozat azt jelenti, hogy annak alapján tulajdonosonként (tagonként) meg kell állapítani a tulajdonost (a tagot) megillető osztalék bruttó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]leírtakból is következik, a kérdező társasági adóval kapcsolatos értelmezése téves információkon, a Tao-tv. és az Szt. vonatkozó előírásai nem kellő ismeretén alapul. Ilyennek tekintendő az APEH-előadók leírt tájékoztatása is. Az Szt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A behajthatatlan követelés kritériumait az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmazza. Amennyiben a végrehajtói levél arról szól, hogy a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, akkor a követelés a hivatkozott törvényhely a) pontja szerint behajthatatlan, mint ilyent, 2005-ben le kellett írni. Ha a behajthatatlan követelés könyv szerinti értékét 2005-ben az eredmény terhére nem számolták el, akkor valótlan a társaság által kimutatott saját vagyon, és a számviteli törvény tételes előírásait nem tartották meg. (2006. évben önellenőrzés keretében kell a hibát helyesbíteni!) A behajthatatlan követelés leírása azt jelenti, hogy a követelés könyv szerinti (a ténylegesen elszámolt értékvesztéssel csökkentett eredeti) értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni. (Könyvelési tételek: az elszámolt értékvesztés átvezetése: T 315 - K 311, a könyv szerinti érték kivezetése: T 8691 - K 311.) A Tao-tv. 2005. évi szabályai mellett a behajthatatlan követelésnek az előbbiek szerint egyéb ráfordításként elszámolt összegével nem kell az adózás előtti eredményt növelni [ilyen tétel a Tao-tv. 8. §-ának (1) bekezdésében nem szerepel]. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a követelés bekerülési értékéből a számviteli törvény alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a leltár összeállítását megelőzően meg kell győződni. Ez a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél egyeztetéssel történhet meg.A leírtakból következik egyrészt az, ha az Szt. előírásai szerint járnak el, az adókövetelés sem évül el, másrészt az, hogy az elévült követelést nem lehet valósnak tekinteni, tehát azt nem lehet a mérleget alátámasztó leltárba beállítani, azaz az elévülés megállapításakor azt behajthatatlan követelésként le kell írni, egyéb ráfordításkénti elszámolással.A követeléseket, a kötelezettségeket a vevőkkel (adósokkal),[…] részlet vége a válaszból.