Mikor kell könyvelni a korábbi évek számláit?

Kérdés: A cég nevére szóló 2019. vagy 2020. évi (készpénzes, utalásos) számla könyvelhető 2022-ben? Rémlik olyan szabály, hogy költségszámla a tárgyévben vagy az azt követő adóévben könyvelhető.
Részlet a válaszából: […] ...az eredmény is, és így a társaságiadó-bevallást is helyesbíteni kell).Nagyon lényeges, hogy a számviteli előírások nem ismerik az elévülést. Így az akár 10 évvel ezelőtti időszak számláját is a beérkezése után könyvelni kell, az önellenőrzés szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Elektronikus úton előállított dokumentum megőrzése

Kérdés: Elektronikus archiválással, digitalizáló rendszerekkel foglalkozó szolgáltatók kínálatában szerepel az ún. "Elektronikus hitelesítés" ajánlata. A késztermék értékesítését, szállítását, átvételét igazoló dokumentum (szállítólevél) utólagos digitalizálására jelenleg milyen előírások vonatkoznak, a dokumentum hitelességének megőrzését illetően? Az eredetileg papír formában (gépi úton) előállított, az áruátvételt hagyományos módon (tintával) igazoló aláírással ellátott, utólag szkennelt szállítóleveleket az adóhatóság digitális formában hiteles dokumentumnak tekinti-e, amennyiben a digitalizálási szolgáltató digitális aláírással, időbélyeggel igazolja az eredeti papírpéldány és a digitalizált dokumentum egyezőségét? Vagy emellett szükség van a papírdokumentumok megőrzésére is?
Részlet a válaszából: […] ...78. §-ának (3) bekezdése szerint az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségű társaság az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel. Az alapítás az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Adószám-felfüggesztés szankciója

Kérdés: A régi Art. 24/A. §-a adószám-felfüggesztés szankcióját módosították a 2018. január 1-től hatályos új 2017. évi CL. törvény átmeneti rendelkezései a következők szerint: "271. § (10) E törvény hatálybalépése időpontjában fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, e törvény hatálybalépésének időpontjában hivatalból megszünteti. Ebben az esetben az adószám felfüggesztésének, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet időtartama a felfüggesztés, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet megszüntetésének időpontjáig tart". Tehát az új Art. szerint 2018. január 1-től már nincs érvényben az adószám-felfüggesztés szankciója. Az adószám-felfüggesztés szankciója visszamenőleges hatállyal került-e törlésre? Olvasatom szerint 2018. január 1-től került kivezetésre ennek a szankciónak az alkalmazása. Áfaönellenőrzéssel lehet-e levonással élni a 2018. január 1-jét megelőző adószám-felfüggesztés időszakára?
Részlet a válaszából: […] ...eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.Az Áfa-tv. 2017. december 31-én hatályos 153/A. § (1) bekezdése az elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Adószám törlése, visszaállítása után az áfa levonása

Kérdés: Kérdésem az Áfa-tv. módosított 137. § (2)-(3) bekezdéseivel kapcsolatos:
-ha egy cégnek 2020. 09. 25-én törölték az adószámát, majd kérésre 2020. 10. 06-án visszaállították, a jelen szabályok alapján a 09. 25-ig le nem vont áfa le nem vonhatóvá válik, a törlés időszakára eső teljesítésű bejövő számlák áfája pedig szintén nem levonható, hiszen adószám nélkül nem végezhet gazdasági tevékenységet;
-a módosítás vajon hasonló esetekben az elévülés idejére lehetővé teszi a törlés miatt le nem vont áfa levonásba helyezését? Tehát a mi esetünkben a 2020. 09. 25-én törölt adószám esetén is alkalmazható a levonás, a módosítás hatálybalépése után? Vagy ez a szabály csak a hatálybalépés után törölt adószám esetére ad megoldást?
Részlet a válaszából: […] ...az adószámot az állami adó- és vámhatóság a módosító törvény hatálybelépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül állapította meg ismételten (Áfa-tv. 341. §). Vagy­is, a törlést megelőzően keletkezett levonási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Nem érvényesített áfalevonási jog és következményei

Kérdés: Áfakörös cég tárgyi eszközt vásárolt áfásan, de az áfalevonással nem élt. Amennyiben 60 hónapon belül eladja a tárgyi eszközt, amiről áfás számlát állít ki, arányosítható-e a levonható áfa és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...időszakban érvényesíteni lehet, azonban az Áfa-tv. 153/A. § (1) bekezdésének b) pontja ezt az időt 2 évben korlátozza. Az elévülési időn belül keletkezett, de a keletkezésétől számított maximum 2 éven belül nem érvényesített levonható adó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Hosszú ideje fennálló tételek rendezése

Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
Részlet a válaszából: […] ...költségek, ráfordítások.)Itt kell megjegyezni, a számviteli előírások csak a követelések és a kötelezettségek esetében ismerik az elévülés intézményét, az egyéb eszközök vonatkozásában nem! A kérdés szerinti tételek 8-10 évvel ezelőtt merültek fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Könyvvizsgálati kötelezettség elmulasztása

Kérdés: Milyen szankciókra számíthat az a kft., amelyik a könyvvizsgálati kötelezettség ellenére az elévülési időn belüli időszakra a beszámolóit nem vizsgáltatta felül könyvvizsgálóval?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésben szereplő, a számviteli előírásokat súlyosan megsértő esetekre sem a számviteli törvény, sem a Ptk., sem a Btk. nem tartalmaz tételes szankciókat.Az Szt. 170. §-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az Szt. 154. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Levonható áfa "továbbgörgetése"

Kérdés: A 2018. 10. havi áfabevallásban levonásba helyezett előzetesen felszámított adót kisebb-nagyobb eltérésekkel a következő időszakra átvihetőként görgetjük tovább. A vállalkozás havi bevalló, az áfaösszeg nem éri el az egymilliót, tehát nem igényelheti vissza. Bevétele az előző évhez képest jelentős mértékben lecsökkent, a fizetendő és az előzetesen felszámított áfa különbözete csak pár ezer forint. Meddig viheti tovább?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A költségvetési támogatásokra vonatkozóan pedig a 202. § (1) bekezdés az elévülést akként határozza meg, hogy a visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Elszámolt értékvesztés megszüntetése

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, elengedett követelés. Az elévült követelés az elévülés miatt elengedett követelésnek tekintendő! A Tao-tv. 3. számú mellékletének A/10. pontja egyértelművé teszi a minősítést:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.
1
2
3
11