Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott ellenőrzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Nem jelentős hiba ellenőrzése

Kérdés: A kéményseprő vállalat 2006-2007-ben téves összegről állította ki a számlát. A hiba feltárása 2008-ban volt. Erről értesítettük a vállalatot, amely a számlákat októberben módosította. Az összeg egyik évben sem jelentős, így számvitelileg beépül a tárgyévi gazdálkodásunkba. Mi a helyes könyvelése a módosító számláknak?
Részlet a válaszból: […]ellenőrzés megállapításait indokolt - évenként - elkülönítetten könyvelni, különösen az eredményt érintő tételeket, az évszám feltüntetésével azért, hogy - jelentős összegű hiba esetén a mérleg és az eredménykimutatás középső oszlopába bekerülő adatok, illetve - nem jelentős összegű hiba estén a társaságiadó-alapot növelő-csökkentő tételek főkönyvi számlákkal (esetleg külön főkönyvi kivonattal) alátámasztottak legyenek. Itt utalunk arra, hogy a jelentős összegű, illetve a nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatása miatt a hiba elkövetése évének (az adott esetben a 2006. és a 2007. év) társaságiadó-, különadóalapja is változik, így azok bevallását önellenőrzés keretében módosítani kell. A kérdésben leírt esetben a kéményseprő vállalat - valószínű - a jogosnál többet számlázott (nem a hatályos jogszabályok előírásai szerint járt el) 2006-2007. években, majd ezeket - feltételezhetően - helyesbítő számla kibocsátásával módosította. Mi a hiba a kérdezőnél? Az, hogy 2006-ban is, 2007-ben is magasabb összegben számolt el költséget, mint amennyit jogszerűen el lehetett volna számolnia, az áfa elszámolása sem helyes. Azzal, hogy több költséget számolt el, az indokoltnál alacsonyabb összegben határozta meg a társasági adó és a különadó alapját, így mindkét adónemben kevesebb adót fizetett, tehát az adóhiánnyal is számolnia kell. (A hiba minősítése független attól, hogy eredetileg ki követte el a hibát!) A kérdező társaságnál a 2006-ban, 2007-ben könyvelt szállítói számlákat 2008-ban a helyesbítő számla alapján - a helytelen értékadatokkal sztorníroznia kell: T 454 - K 529, 466; - és elszámolnia a helyes értékekkel: T 529, 466 - K 454. A költségek csökkenése miatt nő a 2006. évi, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3953
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszból: […]a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban. Az ismételt közzététel célja az, hogy a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibákról a piac szereplői minél előbb információt kapjanak, és ezen információkat döntéseikhez felhasználhassák. Az ügyfelek, a hitelezők, de a befektetők, a tulajdonosok számára is az adott vállalkozás megítélésénél fontos, ha az ellenőrzés olyan jelentős összegű hibákat, hibahatásokat állapított meg, amelyek összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek, akkor erről a következő üzleti év beszámolójában történő bemutatás előtt az ismételt letétbe helyezéssel, közzététellel tájékoztatást kapjanak. Az ismételten közzétételre kerülő éves, egyszerűsített éves beszámolót is a jóváhagyásra jogosult testület által el kell fogadtatni, kötelező könyvvizsgálat esetén pedig a könyvvizsgálói záradékkal vagy a záradék megadásának elutasításával kell közzétenni, illetve a cégbíróságnál letétbe helyezni. Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 5. pontja tartalmaz a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibára értelmező rendelkezést. Ezen rendelkezés szerint minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken). Vegyük a következő 2001. évi megállapításokat: a társaság 1998. június 30-án 10 millió forint értékű bővítő épületberuházást igénybe vett szolgáltatás költségeként számolt el, 1998. december 28-án pedig kiszámlázott 5 millió Ft közvetlen önköltségű saját előállítású terméket 8 millió Ft-ért, amelynek az átvételét a vevő csak 1999. április 6-án ismerte el, a társaság 1999. évi adóbevallásában - a Tao-tv. rendelkezéseitől eltérően - nem növelte, hanem csökkentette az adózás előtti eredményt 3 millió forinttal, a társaság 2000-ben a véglegesen kapott 2 millió forintos fejlesztési támogatást a tőketartalékba helyezte, holott ezt jogszabály kötelezően nem írta elő (tehát nem tehette volna meg), a fejlesztés még nem valósult meg. A társaság 2000. évi mérlege szerint a saját tőke összege 20 millió forint. A megállapítások leegyszerűsített hatása az alábbi: 1998-ban: 10 millió forinttal nő az ingatlanok értéke és csökken az igénybe vett szolgáltatások költségként elszámolt összege; el kell számolni fél évre az értékcsökkenési leírást is (a 10 millió forint 1%-át) 100 ezer Ft összegben = nő az értékcsökkenési leírás, = csökken az ingatlanok értéke; a meg nem történt értékesítés miatt = csökken az árbevétel, csökken a követelés 8 millió forinttal, = nő a készlet, csökken az eredményt terhelő költség (nő a saját termelésű készletek állományváltozása) 5 millió forinttal; összevont hatása az adózás előtti eredményre (+10 millió-0,1 millió-8 millió+5 millió = 6,9 millió), = az adófizetési kötelezettség nő 6,9 millió Ft 18%-ával = 1242 ezer forinttal, = az adózott eredmény nő 5658 ezer Ft-tal, = a mérleg szerinti eredmény nő 5658 ezer Ft-tal. 1999-ben: el kell számolni az ingatlanok 10 millió forint értékű növekedése alapján az értékcsökkenési leírást 200 ezer forint összegben = nő az értékcsökkenési leírás, = csökken az ingatlanok értéke; megtörtént ténylegesen az értékesítés, és ezért = nő az árbevétel, nő a követelés 8 millió forinttal, = csökken a készlet, nő az eredményt terhelő költség (csökken a saját termelésű készletek állományváltozása) 5 millió forinttal; összevont hatása az adózás előtti eredményre (-0,2+8 millió-5 millió = 2,8 millió), = az adófizetési kötelezettség megállapításánál a 2,8 millió Ft-ot meg kell növelni 6 (3+3) millió Ft-tal, 8,8 millió Ft 18%-a 1584 E Ft a fizetendő adó, = az adózott eredmény nő 1216 ezer Ft-tal, = a mérleg szerinti eredmény nő 1216 ezer Ft-tal. 2000-ben: el kell számolni az ingatlanok 10 millió forint értékű növekedése alapján az értékcsökkenési leírást 200 ezer forint összegben = nő az értékcsökkenési leírás, = csökken az ingatlanok értéke; a véglegesen kapott fejlesztési támogatással = csökkenteni kell a tőketartalékot 2 millió forinttal, = növelni kell a rendkívüli bevételeket 2 millió forinttal, de azt időbelileg el kell határolni, így = a passzív időbeli elhatárolások összege nő 2 millió forinttal, = eredményre gyakorolt hatása nincs, összevont hatása adózás előtti eredményre: -200 ezer forint = az adófizetési kötelezettség csökken 200 ezer Ft 18%-ával, azaz 36 ezer forinttal = az adózott eredmény csökken 164 ezer forinttal, = a mérleg szerinti eredmény csökken 164 ezer forinttal. A három év együttes hatása a saját tőkére: +5658 ezer+1216 ezer-2000 ezer-164 ezer = 4710 ezer Ft, a 2000. évi mérleg szerinti saját tőke 23,55 százaléka, amely lényegesen befolyásoló hibának minősül a számviteli politika szerint is. Az adatok alapján az ismételten közzétételre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 413

3. találat: Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszból: […]középső oszlopába kerülő adatok, illetve nem jelentős összegű hiba esetén a társaságiadó-alapot növelő-csökkentő tételek főkönyvi számlákkal (esetleg főkönyvi kivonattal) alátámasztottak legyenek. Az új Szt. 19. §-a (3) bekezdésében adott előírásból következik, a számviteli elszámolásokban "a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti" módosításokat rögzíteni kell és be kell mutatni. Ez az előírás független attól, hogy jelentős összegű vagy nem jelentős összegű hibáról van szó. Így a tárgyévre vonatkozóan könyvelni, az üzleti év beszámolójának mérlegében és eredménykimutatásában szerepeltetni kell azoknak a hibáknak és hibahatásoknak az értékeit, amelyeket a befejezett önellenőrzés jegyzőkönyve tartalmazott (a hiba összege, eredményre, saját tőkére, eszközökre-forrásokra gyakorolt hatása megállapítható), a befejezett adóellenőrzés jegyzőkönyve, határozata tartalmazott és a mérlegkészítés időpontjáig jogerőre emelkedett, illetve azt a vállalkozó a mérlegkészítés időpontjáig megismerte, elfogadta, nem vitatta, a határozat vonatkozó részét nem fellebbezte meg. Nagyon lényeges ez utóbbi előírás, hiszen abból az is következik, hogy a mérleg fordulónapjáig befejezett adóellenőrzés által tett - a vállalkozó által elfogadott - megállapításokat a vállalkozónak már akkor rögzítenie kell könyvvitelében, be kell mutatnia beszámolójában, amikor a határozat még meg sem született. A hivatkozott előírás alapján az üzleti év mérlegfordulónapjáig befejezett adóellenőrzésnél az adóhatóság jogerős II. fokú határozatát még akkor is könyvelni kell, ha a megállapítás jogalapját a bíróság előtt vitatják. A bírósági kereset benyújtásának, továbbá az adóhatóság halasztott fizetésre vonatkozó hozzájárulásának a számviteli elszámolásokban nincs halasztó hatálya. Itt jegyezzük meg, a megállapított hibák, hibahatások könyvelésében nincs eltérés annak függvényében, hogy azt önellenőrzés vagy adóellenőrzés keretében tárták fel. Amiben eltérés van, az a következmény. Önellenőrzés esetén általában önellenőrzési pótlékot, adóellenőrzés esetén adóbírságot, késedelmi pótlékot, esetleg mulasztási bírságot kell megállapítani és könyvelni az önellenőrzéssel egyidejűleg, illetve az adóhatósági határozat jogerőre emelkedése időpontjában, tehát nem az ellenőrzés időszakára visszamenőlegesen. Az önellenőrzési pótlékot, adóbírságot, késedelmi kamatot, mulasztási bírságot egyéb ráfordításként kell az új Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján elszámolni. Hiba: Decemberben visszaigényeltük az áfát, de csak januárban lehetett volna. Az adózó tehát decemberben a visszaigényelhető összegnél magasabb összeget igényelt vissza. A hiba elkövetése történhetett úgy, hogy az adózó könyvviteli elszámolásai során nem hibázott, de az adóbevallásában attól eltérően magasabb értéket állított be, az adózó könyvviteli elszámolásai során hibázott és az adóbevallásában a könyvviteli elszámolásában szereplő értékek jelentek meg. Az előző esetben a hibát az adóbevallásban kell helyesbíteni, az a könyvviteli nyilvántartásokban rendezést nem igényel. A második esetben a könyvviteli elszámolások helyesbítéséhez kapcsolódik az adóbevallás helyesbítése is. A kérdező elmondta azt is, a konkrét problémát egy folyamatos szolgáltatásra (mért adatok alapján közüzemi szolgáltatásra) vonatkozó számla könyvelése idézte elő. A közüzemi szolgáltatást ténylegesen például november 15-től december 15-ig vette igénybe. A kapott számla alapján viszont az ellenértéket január 15-ig kell megfizetni. Az adózó ezt a számlát december hónapra a következő tétellel könyvelte: T 51-53, 466 - K 454-456, bár az áfa csak január hónapban igényelhető vissza. A helyesbítés első lépése a hibás tétel stornírozása: T 454-456 - K 51-53, 466, majd a helyes tétel könyvelése (a levonható áfának különféle egyéb követeléskénti elszámolásával): T 51-53, 368 - K 454-456. A levonható áfa fizetendő áfát csökkentő tételkénti, illetve visszaigényelhető áfakénti - adóbevallásba történő - beállításakor a különféle egyéb követeléskénti elszámolás megszüntetésének könyvelési tétele: T 466 - K 368. Hiba: A le nem vont 3 százalék egészségbiztosítási és 7 százalék nyugdíj-biztosítási járulék, amelyet a dolgozóval már nem lehet elszámolni. Az adózó nem tett eleget kötelezettségének, mert a dolgozónak fizetett összegből nem vonta le a jogszabály alapján a dolgozót terhelő járulékokat. Így a hibából eredően az adózó az indokoltnál magasabb jövedelmet fizetett ki a dolgozónak, az indokoltnál alacsonyabb egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási járulékot fizette be. Amennyiben a különbözet a dolgozóval szemben érvényesíthető lenne, akkor a könyvelési tétel: T 471 (381) - K 473. Mivel erre nincs lehetőség, a különbözetet a járulék befizetési kötelezettségkénti előírásával (bevallásával) egyidejűleg az új Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a hibafeltárás évének egyéb ráfordításai között - elkülönítetten - kell elszámolni. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint kell az így elszámolt összeget az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe venni. Hiba: Téves levonás miatt szja-hiány, amelyet a dolgozóval már nem lehet megtéríttetni. Az adózó nem tett eleget kötelezettségének, mert a dolgozóknak kifizetett összegből a törvényes előírásoknak megfelelő összegű személyi jövedelemadó-előleget nem vonta le. Így a hibából eredően az adózó az indokoltnál magasabb jövedelmet fizetett ki a dolgozóknak, az indokoltnál alacsonyabb összegű szja-előleget fizetett be. Ha a különbözet a dolgozóval szemben érvényesíthető lenne, akkor a könyvelési tétel: T 471 (381) - K 462. Mivel erre már nincs lehetőség, a különbözetet az adófizetési kötelezettségkénti előírással (a bevallással) egyidejűleg az új Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a hibafeltárás évének egyéb ráfordításai között - elkülönítetten - kell elszámolni, az adózás előtti eredményt növelő tételkénti figyelembevételénél a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint kell eljárni. Hiba: Munkaadói járulék hiányának elszámolása. Az adózó a munkaadói járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, mert kevesebb járulékot számolt el (vallott be). Az új Szt. 79. §-ának (4) bekezdése szerint a munkaadói járulékot a személyi jellegű ráfordítások között kell - bérjárulékként - elszámolni. Könyvelési tétel: T 563 - K 463 A hibából eredően az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 394
Kapcsolódó tárgyszavak: ,