867 cikk rendezése:
1. cikk / 867 Szabályzatok és a számviteli politika időpontja
Kérdés: Egy kft. számviteli szabályzataival kapcsolatosan az alábbi eltérések tapasztalhatók: A Pénzkezelési Szabályzata (2021. évben kiadott, majd 2023. évben módosított). Véleményem szerint mindez nem felel meg az Szt. 14. §-a (5) bekezdése rendelkezéseinek, mivel a törvény szerint a kötelező szabályzatokat a számviteli politika részeként kell elkészíteni. Tehát a 2022-ben keletkezett Számviteli politika része a 2021-es, illetve 2023-as kiadású Pénzkezelési szabályzat. Továbbá az is nyilvánvaló, hogy a Pénzkezelési szabályzat kiadásának időpontjai a Számviteli politika kiadásától időben – 90 napot meghaladóan – elvált, így nem került(hetett) sor a Számviteli politika aktualizálására. A 2023-as Pénzkezelési szabályzat nem utal vissza a Számviteli politikára, amelynek részét képezi, így véleményem szerint nem összekapcsolható a 2022. évben kiadott Számviteli politikával sem. A 2023. évben bekövetkezett jogszabályváltozások átvezetése a társaság 2022. évben kiadott Számviteli politikájában nyilvánvalóan nem történhetett meg, tehát a 90 napos átvezetésielőírás-kötelezettség betartása sem teljesült a Számviteli politika esetében.
Kérdésem, hogy szakmai meglátásuk szerint hordoz-e megfelelési, pénzügyi vagy működési kockázatot, ha egy társaság:
– Szükséges-e a Számviteli politika 90 napon belül történő módosítása abban az esetben is, ha a változás belső döntés eredménye, nem pedig az Szt. módosítására vezethető vissza?
– Szabályszerűnek tekinthető-e az a szabályozás, amiben a Számviteli politika dátumozása eltérő a többi, annak keretén belül elkészítendő szabályzat dátumától (időben előre és/vagy vissza)?
– Mi az az eljárás – meglátásuk szerint –, amellyel egyértelműen igazolható, hogy egy társaságnál az adott részszabályozás a Számviteli politika részét képezi? (A Számviteli politika elfogadása taggyűlési határozattal, a Pénzkezelési szabályzatot az ügyvezető adta ki stb.)
– Hordoz-e megfelelési, pénzügyi vagy működési kockázatot a Számviteli szabályzatok időbeli összhangjának hiánya?
Kérdésem, hogy szakmai meglátásuk szerint hordoz-e megfelelési, pénzügyi vagy működési kockázatot, ha egy társaság:
– Szükséges-e a Számviteli politika 90 napon belül történő módosítása abban az esetben is, ha a változás belső döntés eredménye, nem pedig az Szt. módosítására vezethető vissza?
– Szabályszerűnek tekinthető-e az a szabályozás, amiben a Számviteli politika dátumozása eltérő a többi, annak keretén belül elkészítendő szabályzat dátumától (időben előre és/vagy vissza)?
– Mi az az eljárás – meglátásuk szerint –, amellyel egyértelműen igazolható, hogy egy társaságnál az adott részszabályozás a Számviteli politika részét képezi? (A Számviteli politika elfogadása taggyűlési határozattal, a Pénzkezelési szabályzatot az ügyvezető adta ki stb.)
– Hordoz-e megfelelési, pénzügyi vagy működési kockázatot a Számviteli szabályzatok időbeli összhangjának hiánya?
2. cikk / 867 Közös költségről számlamásolat
Kérdés: Számlamásolatot köteles-e kiállítani bármely szervezet, jogszabály van-e erre? Pl. közös képviselő vagy könyvelője a közös költségről?
3. cikk / 867 A jóváhagyott prémiumot a vezető nem vette fel
Kérdés: A kft. jóváhagyó testülete a mérlegkészítés előtt a tárgyévre vonatkozóan a kiírás feltételeinek teljesülése végett prémiumot hagyott jóvá. Így a tárgyévre előírásra került a fizetendő prémium. A prémium kifizetése azonban nem történt meg a mérlegkészítésig, és a következő évben a prémium kifizetésére sem kerülhetett sor, mivel a társaság likviditása nem tette ezt lehetővé. A prémiumra jogosult ügyvezető, hogy segítse a társaság tevékenységét, lemond a következő évben a neki járó, előző évben elhatárolt prémium összegéről. Miként kell kezelni ezen ügyletet a két év tekintetében? A taggyűlés utólag visszavonhatja a jóváhagyott prémium kifizetését? Mivel jelentős tételről van szó, önellenőrzés keretében háromoszlopos mérleget kell készítenie a társaságnak, vagy nem érinti az előző évet az akkor még jogosan előírt prémium, és a tárgyévben az ügyvezető és a társaság között megszületett megállapodás alapján elengedett kötelezettségként kell kivezetni a járó, de ki nem fizetett prémiumot? Mi a helyes eljárás? És milyen adóvonzata lesz a társaságra vonatkozóan a két év tekintetében?
4. cikk / 867 Ismeretlen eredetű követelés-kötelezettség leírása
Kérdés: Van egy bt., amelynek a főkönyvi kivonatában már 2016-ban szerepelt egy 2 millió Ft összegű egyéb követelés és egy 2,5 millió Ft összegű egyéb kötelezettség. Sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy ezek kivel szemben voltak, illetve a korábbi főkönyvi kivonaton sincs, így nem tudjuk, mikor keletkeztek (valószínűleg 2013–2014-ben). A bizonylatok már nincsenek meg, a tulajdonos nem emlékezik, senki sem kérte azóta az összeget, az akkori könyvelő nem adott kartonokat. Kérdés, hogy ezek 2024-ben kivezethetők-e, vagy mikor írhatók le, milyen dokumentummal (háromoszlopos mérleg?). Milyen adóvonzata van? Van-e önellenőrzési kötelezettség?
5. cikk / 867 Külföldi tankolás áfájának visszaigénylése
Kérdés: Tehergépjármű külföldi tankolások áfáját az ELEKAFA nyomtatványon igényeljük vissza, amelynek az átfutási ideje majdnem két év. 2022. évi tankolások után az áfa-visszaigénylést 2023 szeptemberében adtuk be, az áfa összegét 2024 augusztusában kaptuk meg. 2022-ben a tankolások áfáját is, azaz a számlát bruttó módon anyagköltségként könyveltük. Hová könyveljük a 2024-ben visszatérített áfaösszeget, és hogy könyveljük helyesen a beérkező tankolási bizonylatok áfáját? Esetleg egyéb követelésként kellene (a külföldi adóhatósággal szemben) könyvelni a bejövő bizonylatok áfatartalmát rögtön a könyveléskor? Mivel éveken át húzódik a visszaigénylés folyamata, és nem biztos, hogy visszakapjuk a teljes összeget, szeretném tudni, hogyan tudjuk könyvelni szabályszerűen a számlákat és a visszatérített áfa összegét.
6. cikk / 867 Tárgyi eszköz hibás összeggel aktiválva
Kérdés: Egy tárgyi eszköz hibás összeggel lett aktiválva évekkel ezelőtt. Ez az eszköz személygépkocsi, amelynek maradványértéke sem lett meghatározva. A beszerzéshez kapcsolódó iratok alapján hogyan tudom ezt szabályszerűen javítani?
7. cikk / 867 Panzió átalakítása lakássá – értékesítés, áfa
Kérdés: Egy vállalkozás megvásárolt egy használt épületet, amely korábban panzióként üzemelt. Ők lakásokká szeretnék azt átalakítani, és (ha lehet) 2 éven belül 5% áfával értékesíteni. (A vállalkozás egyébként használt lakások megvásárlásával és felújításával foglalkozik, amit nem tettek áfássá. A felmerült költségek után tehát áfát nem vonunk le.) Jól gondolom-e, hogy:
1. Ebben az esetben azonban az átminősítés miatt áfásan kell értékesíteni a felújított, átalakított ingatlanokat, és a felújítási költségek áfatartalma levonható akkor is, ha az átminősítés még nem történt meg, csak folyamatban van.
2. A beruházás végén a vállalkozás kapni fog egy használatbavételi engedélyt, és a 2 évet (ameddig áfásan kell értékesíteni) innen kell majd számolni.
3. Ha nem sikerül 2 éven belül eladni, akkor áfamentesen értékesíthető, és a korábban levont áfát önellenőrzéssel vissza kell fizetni.
Hogyan kell eljárni, ha a lakásoknak csak egy részét sikerül áfásan eladni? Mi a teendő a korábban levont áfával?
1. Ebben az esetben azonban az átminősítés miatt áfásan kell értékesíteni a felújított, átalakított ingatlanokat, és a felújítási költségek áfatartalma levonható akkor is, ha az átminősítés még nem történt meg, csak folyamatban van.
2. A beruházás végén a vállalkozás kapni fog egy használatbavételi engedélyt, és a 2 évet (ameddig áfásan kell értékesíteni) innen kell majd számolni.
3. Ha nem sikerül 2 éven belül eladni, akkor áfamentesen értékesíthető, és a korábban levont áfát önellenőrzéssel vissza kell fizetni.
Hogyan kell eljárni, ha a lakásoknak csak egy részét sikerül áfásan eladni? Mi a teendő a korábban levont áfával?
8. cikk / 867 Számla könyvelése
Kérdés: A társaság az általa végzett szolgáltatásról számlát bocsátott ki. A számla adatai: a számla kelte: 2024. január, az áfateljesítés kelte: 2024. január, fizetési határidő: 2024. január, a számlázási időszak: 2023. január. A számla áfát tartalmaz. A fenti számlát a főkönyvi könyvelésben vevőkövetelésként kell-e könyvelni az árbevétellel, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben, vagy a bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni az árbevétellel és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben? A társaság által befogadott azonos tartalmú számla esetében a számlát szállítói tartozásként kell-e könyvelni a költséggel és egyéb rövid lejáratú követeléssel szemben, vagy passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni?
9. cikk / 867 Árat forintban tüntetik fel, de euróban is fizethető és fordítottan
Kérdés: Kiskereskedelemmel és javítással foglalkozó (kerékpárüzlet és -szerviz) vállalkozó a jövőben euró fizetési eszközt is szeretne elfogadni a vásárlóitól. Hogyan kezelendő az euró fizetőeszköz, ha az üzletben az árakat csak forintban tüntetik fel? Hogyan kezelendő az euró, ha az üzletben forintban és euróban is feltüntetik az árakat? Amennyiben a pénztárgép alkalmas euróösszeg bevételezésére, mindenképpen azt kell használni? Állíthat ki a pénztárgép használata helyett eurószámlát? Mely esetben kell a pénztárgépbe euróban beütni a vásárlás összegét, és mely esetben kell az euróban fizetett – forintra átszámított – összeget? Amennyiben nem a pénztárgépbe ütik be a vásárlás összegét, hanem eurószámlát állítanak ki, az euróösszeget a pénztárgépbe betehetik? Ha nem, elég egy pénzkazettában gyűjteni? (A könyvelésben egyértelműen külön vezetendő a forint- és az európénztár.) Az euróösszegből mely esetben kötelező forintban visszaadni, és mikor adhat vissza euróban? Mely esetben kell szerepelnie a pénztárgépnyugtán euróban és mikor forintban a fizetendő végösszegnek? A társaság számviteli politikája alapján MNB-árfolyamot alkalmaz. Az üzletben való fizetéskor eltérhet ettől az árfolyamtól, alkalmazhat magasabb/alacsonyabb árfolyamot? Amennyiben eltérhet az MNB-árfolyamtól, a könyvelésben az MNB árfolyammal számított összegeket szerepeltetjük? Amennyiben a pénztárgépbe forintban ütik be az összeget, melyet euróban fizetnek ki, egy esetleges ellenőrzésnél nem probléma, hogy nem forintban van a kasszában a pénz?
10. cikk / 867 Értékben nyilván nem tartott ingatlan állományba vétele
Kérdés: Betéti társaság ingatlan-bérbeadást számláz. A bt. rendelkezik ingatlannal, amely 1998-ban egy meghiúsult adásvétel/eredeti állapot helyreállítása után nem került vissza a könyvelésbe. Mi a teendő ebben az esetben? Könyvelhető-e az adásvételi szerződésben lévő összeggel? Vagy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani, és piaci értéken állományba venni? Adminisztrációs hibából származó többletként kell az egyéb bevételek között elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolni? Elévülésig szükséges a taobevallásokat ellenőrizni? Mivel az ingatlan értéke jelentősen megváltozott, az mennyire befolyásolja az eredményre gyakorolt hatást? Várhatóan milyen adófizetési kötelezettséget fog eredményezni a társaság számára, ha visszakerül a könyvvezetésbe?