Jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetése

Kérdés: A társaság 2020. évben AM rendelet szerint baromfitartók részére nyújtandó állami támogatást kapott, amelyet egyéb bevételként számolt el. Az Államkincstár 2022-ben a 2021. évi mérlegkészítést és -beadást követően határozatban elrendelte a támogatás visszafizetését, mivel a társaság egy másik jogszabály alapján már 800.000 eurós támogatásban részesült, az AM rendelet szerinti támogatás már meghaladta a 800.000 eurót. A 2022-ben visszafizetett összeg csökkenti-e az egyéb bevételt, illetve szükséges-e a 2020. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Mivel a társaságnál ez nem minősül jelentős összegű hibának, kell-e növelni az adóalapot, vagy alkalmazható erre a Tao-tv. 8. §-ának (8) bekezdése? Esetleg, mivel a támogatás igénybevétele és elszámolása nem volt jogszerű, a visszafizetést egyéb ráfordításként kellene könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a társaság nem a jogszabályi előírások szerint járt el, az Szt. 3. §-ának (3) bekezdése alapján a hiba észlelésekor az ellenőrzés szabályai szerint kell eljárnia.A társaság a hibát (a jogalap nélküli támogatásigénylést és -elszámolást)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Értékesítés előtt elvégzett munkák minősítése

Kérdés: Cégünk gépeket vásárol külföldről, amelyeket külső fuvarozó szállít be a cég magyarországi telephelyére, ahol a cég munkavállalói a gépek továbbértékesítése előtt elvégzik az ún. nullrevíziót, ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és akkumulátor helyes működését, de elvégzik a megrendelő (vevő) igénye szerinti cseréket, szereléseket is. A gépeket az áruk között tartjuk nyilván a beszerzéstől az értékesítésig. A társaság szervizében elvégzett szerelések, egyéb munkák során felhasznált anyagokat, alkatrészek értékét, a szerelésre fordított munkaórákat munkalapon rögzítik. A bejövő számlák alapján az áruk főkönyvi számlán a gép beszerzési értéke és a telephelyre történő beszállítás költsége kerül könyvelésre. Felmerült kérdésként, hogy a telephelyen elvégzett munkák munkalapok alapján elszámolt költségei tekinthetők-e az áruként nyilvántartott gépek bekerülési értékébe tartozó tételnek? Ha igen, akkor hogyan kell elszámolni? Ezeket a gépeket a cég rendeltetésszerűen nem veszi használatba, így a telephelyen végzett munkák költségei csak a gépek áruként történő értékesítése során térülnek meg.
Részlet a válaszából: […] ...érdekében nélkülözhetetlen ún. nullrevízió (akkor is, ha azt nem a használatba vevőnél végzik el);- a folyadékszintek ellenőrzése, a csavarok meghúzási nyomatéka, a világítóberendezések, az üzemi fékek, az önindító, az akkumulátor ellenőrzése;-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Tárgyieszköz-nyilvántartás kézzel írottan?

Kérdés: Egy átvett könyvelés során kiderült, hogy az előző könyvelő papíralapon, kézzel írva vezette egy kettős könyvvitelű vállalkozás tárgyieszköz-kartonjait, és ebben kimerítette a tárgyi eszközök nyilvántartását. Ezzel összefüggésben merült fel a kérdésem, hogy milyen hatályos számviteli törvényi előírások vonatkoznak a tárgyi eszközök nyilvántartási kötelezettségére? Melyek azok az analitikus és szintetikus nyilvántartások, amelyeket kötelező vezetni? Elfogadott-e papíralapon kézzel írottan, esetleg Excel-táblázatokban vezetni a nyilvántartásokat, vagy elengedhetetlen az erre a célra kifejlesztett informatikai rendszer (tárgyieszköz-program) használata?
Részlet a válaszából: […] ...előírást. Ezen előírás szerint a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Tervezett és végleges vagyonmérleg eltérése

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a tervezett nyitómérleg alapján már előre megállapítja? (A két leltárérték nagymértékben eltérhet, a jelentős raktárkészlet és legalább 30 nap miatt.) Mi lesz a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] ...az egyszemélyes kft. - az Szt. 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított - nyitómérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség;- gondoskodnia kell a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Katás bt. végelszámolásakor a beszámoló közzététele

Kérdés: A katás bt. 2022. 09. 01. nappal egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A végelszámolás kezdetével nyitómérleget készítettem, ami értelmezésem szerint a zárómérleg is a végelszámolási időszakot megelőzően. Ezt a mérleget mint zárómérleget közzé kell-e tenni? Időszak: 2022. 01. 01. - 2022. 08. 31.
Részlet a válaszából: […] ...beszámolót kell készíteni és közzétenni, és csak ezt követően kezdődhet a végelszámolás.Ha nem a fentiek szerint járnak el, akkor önellenőrzés keretében korrigálják adataikat.A társaság jogutód nélküli megszűnéséhez a katás bt.-nek is le kell folytatnia a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Behajthatatlan követelések önellenőrzése

Kérdés: Adóellenőrzéssel lezárt adóévünkben (2019) van több olyan követelésünk, amelyek behajthatatlanok lettek. Viszont a felszámolás kezdete óta csak idén telt el a két esztendő. Erre az évre így is beadható áfás önellenőrzési bevallás ezen követelésekre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...el. Ezáltal valóban előállhat az az eset, amikor olyan korábbi követelés válik behajthatatlanná, és olyan időszaki bevallást kellene önellenőrzéssel korrigálni, amely időszakra vonatkozóan az adóhatóság már ellenőrzést folytatott le.Az adózás rendjéről szóló 2017...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolásáról már korábban, a 2021. évet érintően döntöttek, akkor a döntésük hatályon kívül helyezésével egyidejűleg önellenőrzés keretében kell a hibát korrigálni (megnövelni a 2021. évi eredményt). Természetesen a 2021. évi társaságiadó-bevallást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Menedzserszűrő programcsomag minősítése

Kérdés: Helyes-e az a jogszabály-értelmezés, hogy egy adóalany meghatározott vezetői csoportjai részére egy egészségügyi szolgáltató vállalkozástól megrendelt menedzserszűrő programcsomag nem minősíthető egyéb meghatározott juttatásnak a személyi jövedelemadó rendszerében? Hogyan számfejthető ez a jövedelem, hogy a juttatásban részesülőknek ne kelljen az egyéni adóikat és járulékaikat megfizetniük?
Részlet a válaszából: […] ...eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet".Tartani lehet attól, hogy a NAV ellenőrzés esetén nem fogadja el, hogy például az orvosi titoktartásra vonatkozó hivatkozással ne lehetne a szűrés költségéről az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Bérmunkában gyártott termékkel kapcsolatos reklamáció

Kérdés: Cégünk fémmegmunkálással, gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Társaságunk bérmunkát is végez, vagyis egy másik belföldi székhelyű cég (a továbbiakban: "B" kft.) egy adott termék legyártására vagy egy alkatrész megmunkálására megbízza. Ezeket a termékeket "B" kft. továbbértékesíti Közösségen belül "C" GmbH-nak. Ezekkel az alkatrészekkel és szolgáltatással kapcsolatban a mi cégünknek nincs közvetlen kapcsolata "C" GmbH-val (előfordul viszont, hogy közvetlenül gyártunk más termékeket a "C" GmbH-nak). Az előbb említett bérmunkát a "B" kft.-nek számlázzuk, a készterméket pedig a "B" kft. számlázza a "C" GmbH-nak. Az alábbi eset fordult elő:
"C" GmbH minőségi reklamációt nyújtott be "B" kft. felé, amiről bizonylatot küldött, ezen szerepel reklamációs költség (100 euró) és javítási utómunka (50 euró), mivel nem küldte vissza a terméket Magyarországra, hanem külföldön elvégeztette a helyrehozatalt. A "B" kft. úgy járt el, hogy a számláját helyesbítette a "C" GmbH-val szemben 150 euró minőségi kifogásra hivatkozva. A minőségi kifogás valószínűleg a mi hibánkból adódik, amelyet elismertünk. Cégünk hogyan jár el helyesen? Módosíthatjuk a "B" kft.-nek kiállított számlánkat az adott megmunkálással kapcsolatban, és ha igen, milyen jogcímen? Az Áfa-tv. 77-79. §-a az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó részben írja le a számlák helyesbítésének lehetőségeit, élhetünk-e a teljesítést követő árengedménnyel ebben az esetben? A "B" kft. továbbszámlázhatja-e cégünk felé áfával növelten a "C" GmbH által megállapított reklamáció miatti tételeket, amelyet elszámolhatunk ráfordításként/költségként áfalevonási jog mellett? Beszélhetünk-e egyáltalán áfát érintő gazdasági eseményről, vagy a Ptk. szerint kell eljárni a "B" kft.-nek kötbér vagy kártérítés formájában?
Részlet a válaszából: […] ...cégnek semmiféle szolgáltatást nem nyújtott, így nincs mit számláznia.Javasoljuk, a valós helyzetnek megfelelően járjanak el, és önellenőrzés keretében kövessék a fentiekből következő helyes utat:- "B" kft. sztornírozza a "C" GmbH felé benyújtott számláját és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Készpénzfizetési korlátozás, pénzmosás

Kérdés: A cégek által kifizetett és befogadott készpénzzel (a kapcsoltakat most ne vegyük ide) kapcsolatos szabályokra szeretnék rákérdezni:
1. készpénzfizetés korlátozása
Adóalanyok között (a vállalkozás fogalomkörébe ebben az esetben szerintem beletartozik az egyéni vállalkozó és az áfa fizetésére kötelezett magánszemély is) 1,5 millió forint felett nem készpénzben kifizetni és befogadni összeget.
2. pénzmosási szabály
3 millió forint fölött (ez korábban talán még 2,5 millió Ft volt) a cégünknek készpénzben ne fizessen senki ellenértéket (használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozunk, itt nyilván a cégek kiesnek, mert rájuk már az 1,5 milliós szabály vonatkozik). Tehát magánszemélyek nem fizethetnek 3 millió forint fölött pl. személygépkocsi-ellenértéket részünkre, mert regisztrálnunk kell, és szabályzatot is kell készítenünk.
Ez utóbbiban kérünk segítséget. Hol kell regisztrálni, milyen hatóságnál, milyen szabályzatot, nyomtatványt kell kitöltetnünk az ügyféllel?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultat, továbbá a képviselőt és a tényleges tulajdonost azonosítani (ügyfél-átvilágítás) és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Az azonosítás adatlapok kitöltésével történik. Az ügyfél-átvilágításnál az ügyfél adatait a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.
1
2
3
81