874 cikk rendezése:
101. cikk / 874 Egyszerűsített végelszámolás – a céget nem törölték
Kérdés: A bt. egyszerűsített végelszámolással kívánt megszűnni kb. 2 évvel ezelőtt. Annak rendje és módja szerint minden adóbevallást, beszámolót elkészítettem, benyújtottam, elkészült a vagyonfelosztási javaslat is. A vagyonfelosztási javaslatban kiadható vagyon szerepelt, aminek adófizetési kötelezettsége volt. Ezt a kötelezettséget a megfelelő bevallási nyomtatványon be is vallottam, és az ügyvéd be is fizette. Abban az évben jött az új rendelet, miszerint a cégbíróságnak elektronikus úton meg kell küldeni bizonyos dokumentumokat, hogy a céget törölni tudja. Ezt sajnos nem tudtam, és több hónap után derült ki, hogy a céget nem törölték, hanem újra élő céggé tették. Most újra meg szeretném szüntetni a céget, de nem tudom, hogy az anno beküldött bevallásokkal, befizetésekkel mit tegyek, mert a cég akkor nem szűnt meg, és az elmúlt években élő társaság volt tevékenység nélkül. Milyen vagyont tudok most kiosztani, ha nem volt tevékenység? Mit kell tennem most, milyen beszámolót adjak be, mert a vagyonkiosztást akkor leadóztam, és a cég azóta semmilyen tevékenységet nem végzett? Milyen tartalmú bevallást kell benyújtanom?
102. cikk / 874 Önellenőrzés az adóellenőrzés alatt
Kérdés: Társaságunknál teljes adóévet érintő átfogó adóellenőrzés zajlik. Az ellenőrzés megkezdése óta bérszámfejtés során feltárásra került társaságunk által olyan hiba, mely az adóellenőrzéssel érintett évet érinti. A feltárt hiba és annak adóhatása átadásra került az ellenőr számára, aki által ez (is) határozatba foglalásra kerül majd az ellenőrzés lezárásakor. Mely időpontot kell a feltárás időpontjának tekinteni ez esetben, mikor kell könyvelni az érintett tételeket: a társaság általi feltárás időpontjában, vagy tekintettel a folyamatban lévő ellenőrzésre, a határozat alapján?
103. cikk / 874 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
104. cikk / 874 A ténylegesen fizetett összeg több, mint a pénztárgépben
Kérdés: Egy vendéglátással foglalkozó cég néhány napra kitelepült egy fesztiválra. A fesztiválon a vendégek tokennel fizettek. A cég az általa eladott ételek-italok ellenértékét a saját pénztárgépébe beütötte, valamint azt a vendégek a pénztárgép melletti terminálba rendezték. A tokennel fizetett összeg a terminálon keresztül közvetlenül a fesztiválszervezőhöz folyt be. A szervező később – a költségeinek a levonása után – elszámolt a kitelepült vendéglátó cégekkel, és átutalta nekik az őket megillető összeget. Az elszámolást követően kiderült, hogy a terminálszolgáltató által kimutatott, a vendégek által ténylegesen kifizetett összeg magasabb, mint a vendéglátó cég által a pénztárgépbe rögzített tranzakciók összege. Valószínűleg a bevétel egy részét tévedésből nem rögzítették a pénztárgépben, nem állítottak ki nyugtát, ellenben a fesztiválszervező javára bekötött terminál rögzítette a fizetést. Hogyan tudjuk ezt a helyzetet utólag rendezni? Mi a teendő olyan esetben, ha nem az összes bevételről készült nyugta, de a vendéglátó cég szeretné önellenőrzéssel rendezni az adókötelezettségét?
105. cikk / 874 Magánszemély és társaság mikor kapcsolt vállalkozás?
Kérdés: Adott egy "A" Kft. ahol egy magánszemély 35%-ban tulajdonos (ő az ügyvezető), 27,5%-ban egy francia társaság, 37,5%-ban pedig egy német társaság. Az "A" Kft.-ben ügyvezető magánszemély tag létrehoz egy másik "B" Kft.-t, amelyben egyedüli tulajdonos ő lesz, azaz 100%-ban. Viszont ebben az új kft.-ben nem ő lenne az ügyvezető. Akét cég üzleti kapcsolatban lenne, sőt az "A" Kft.-től bérelné az új "B" Kft. a tevékenység végzéséhez a telephelye egy részét. Fennáll ekkor a két cég között a kapcsolt vállalkozás (kapcsolt partnervállalkozás, kapcsolódó vállalkozás)?
106. cikk / 874 Ingatlanok fogalma
Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
107. cikk / 874 Nullára leírt eszközök állományba vétele
Kérdés: Korábban állományban lévő, nullára leírt és kivezetett, de valójában más egységnél használt tárgyi eszközt hogyan tudunk ismételten állományba venni? Milyen értéken és hogyan kontírozzuk?
108. cikk / 874 Használt hűtő visszavétele
Kérdés: Vendéglátós ügyfelünk 2020-ban vásárolt egy hűtőt 176.000 Ft+áfa értékben. A hűtőt 10 hónapig használták, majd elromlott, és az eladó garanciában visszavette tőlük úgy, hogy helyesbítő számlát állított ki a beszerzésről. Ügyfelünk a tárgyi eszközre azonnali értékcsökkenést számolt el 2020-ban. Hogyan kell könyvelni 2021-ben a visszaadást és a tárgyieszköz-kivezetést?
109. cikk / 874 Támogatási előleg elszámolása, visszafizetése
Kérdés: Társaságunk költségek és ráfordítások ellentételezésére 2020-ban támogatási előleget kapott. A támogatás elszámolása és benyújtása 2021-ben a mérlegkészítés előtt megtörtént. Az Szt. 33. §-a (7) bekezdése alapján társaságunk élt azzal a lehetőséggel, hogy a támogatás összegét időbeli elhatárolásként az egyéb bevételekkel szemben a 2020. évi beszámolóban elszámolta. A támogatás elfogadásáról a határozatot a beszámoló beadása után visszafizetési kötelezettség mellett kapta meg. A visszafizetendő támogatás összegét egyéb ráfordításként a visszafizetés tárgyévében (2021. év) vagy önellenőrzéssel (háromoszlopos beszámoló) kell könyvelni?
110. cikk / 874 Mikor legyen könyvelőváltás?
Kérdés: Amennyiben könyvelőváltásra kerül sor, célszerű azt év elejére tervezni? Mik az év közbeni könyvelőváltás hátrányai a könyvelő szempontjából?
