Jóváíró számla elszámolása

Kérdés: A szállító által kibocsátott, jóváíró áfás számla, ami utólag adott engedményt tartalmaz, termékenkénti felsorolással, egyéb bevétel vagy elábét csökkentő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...jóváíró számlát. A kérdésben leírtak alapján a szállító helyesbítő számlát állított ki (legfeljebb helytelenül) az utólag adott engedményről.A helyesbítő számlán – többek között – szerepeltetni kell:- az eredeti számla szerinti értéket (az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Üdülési csekk adható-e személyenként?

Kérdés: A cég dolgozója és családtagjai részére (feleség, 3 gyermek) üdülési csekket szeretnénk adni, személyenként 20 ezer forint értékben. Ez alapján az igénybe vehető kedvezmény alatt személyenként értendő a 20 ezer forint? Vagy csak a dolgozónak adott 20 ezer forintra vonatkozik az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) ellenértékéből adott engedmény az üdülési csekk értékének 50 százalékáig, de – több kifizető esetén is – legfeljebb évi 20 ezer forintig.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Faktoring elszámolása az ügyféllel

Kérdés: Cégünk a faktoringüzletágban tevékenykedik. Ügyfeleink vevőköveteléseiket cégünkre ruházzák át. Az átruházással egyidejűleg ügyfeleinknek előleget adunk, az előleg után kamatot számítunk fel. Amikor ügyfeleink vevői tartozásukat kiegyenlítik, akkor törlesztjük az előleget, a maradványösszeget átutaljuk, megterheljük ügyfeleinket a kamattal és a faktoringdíjjal. A leírtak alapján cégünk is és ügyfeleink is bruttó módon számolnak el. Kérdésünk, kezelhetjük-e részletfizetésként az ügyfélnek nyújtott előleget? Lehetséges-e a nettó elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...engedményezés szerződéses szabályait a Ptk. 328-331. §-ai tartalmazzák. Számviteli szempontból kiemelendő: az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel szabályait kell alkalmazni.A vásárolt követelést ugyanúgy kell elszámolni, mint bármilyen más eszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Követeléskötelezettség beszámítása

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...néhány Ptk.-előírást nem árt feleleveníteni.A Ptk. 328-331. §-ai tartalmazzák az engedményezésre vonatkozó jogi előírásokat. Ezek szerint a jogosult (a bt.) követelését szerződéssel másra (a kft.-re) átruházhatja. A kötelezettet az engedményezőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Forgalommal arányosan adott engedmény

Kérdés: Kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet végző társaság partnereinek szerződésen alapuló forgalommal arányos engedményt (bónuszt) számol el. Az időszakonként megállapított engedményt a pénzügyi teljesítéskor ráfordításként számolja el. Az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményre lehet-e, kell-e – mint jövőbeni kötelezettség – céltartalékot képezni, vagy ilyenkor is a pénzügyi teljesítés a meghatározó?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján a rövid válasz: az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményt is csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg (azaz a következő évben) lehet az egyéb ráfordítások között elszámolni.Az Szt. 41. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Skontót alátámasztó jogszabályok

Kérdés: Kérem, a skontó adóalapot növelő részének meghatározása kapcsán adják meg a jogszabályi hivatkozásokat! Miből mi következik?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésének o) pontja szerinti feltételnek, mértéknek megfelelő – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – engedmény minősül.Abban az esetben, ha az engedmény meghaladja a késedelmi kamattal arányos mértéket, a meghaladó részt [a követelés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget.A kérdésben leírtak szerint az önkormányzat az ingatlan vételárából 20 százalék engedményt adott, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt. Az elővásárlási jogot – bár ez a kérdésből nem derül ki – bizonyára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlan hasznosítása tulajdonosok, dolgozók által

Kérdés: Egy nem Balaton-melléki székhelyű kft. vásárolt egy ingatlant a Balatonnál, amelyet szálláshely-értékesítésre, bérbeadásra kíván hasznosítani, holt időszakban a dolgozók, illetve a tulajdonosok üdültetését kívánják megoldani. Levonható-e az ingatlan, illetve a berendezések, felszerelések beszerzésének áfája, ha a tulajdonosok, illetve a dolgozók is térítenek? Függ-e a levonhatóság a térítés mértékétől? Hogyan kell adminisztrálni? Milyen egyéb adóvonzata van a tulajdonosok, illetve a dolgozók üdültetésének?
Részlet a válaszából: […] ...által a magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk ellenértékéből adott engedmény az üdülési csekk értékének 50 százalékáig, de legfeljebb évi 20 ezer forintig.Az adómentességet akkor érvényesítheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ..."a szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg" kell az egyéb ráfordítások között elszámolni. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

A követelés átvállalásának elszámolása az adósnál

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a külfölditől devizában igénybe vett pénzügyi lízing miatti kötelezettség törlesztését, ha a törlesztés ideje alatt a követelést belföldi megvásárolta? A követelés megvásárlásáról hogyan szerez tudomást a lízingbevevő? Hogyan kell kimutatni a jogosult személyében bekövetkezett változást?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 328-331. §-ai tartalmazzák a követelés engedményezésére vonatkozó szabályokat. Nem más ez akkor sem, ha a külföldi a követelését belföldire engedményezte. A jogosult követelését szerződéssel ruházhatja át, engedményezheti. Az engedményezésről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.
1
30
31
32
34