9 találat a megadott építési-szerelési munka tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]jegyezzük meg, a magyar cégnél a projektmenedzseri feladatok ellátása, az irányítási, ellenőrzési tevékenysége nem minősíthető építési-szerelési munkának. A kérdésből nem derül ki, ezt miként számlázza a magyar cég a konzorcium felé, egyáltalán számlázza-e külön?!)Az Art. 16. §-ának (1) bekezdése alapján adóköteles tevékenységet csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Így a lengyel cégnek magyarországi adószáma kell, hogy legyen, akár fióktelepként működik, akár anélkül. Az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésekor nyilatkoznia kellett az Áfa-tv.-ben meghatározott adózási módokról is.A jogszabályi háttér - részbeni - ismertetése után válaszolunk a konkrét kérdésekre:Mint már utaltunk rá, a szolgáltatások nyújtása esetén - a főszabály - a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője (itt a lengyel cég) gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Ha a lengyel cég Magyarországon fióktelepként bejelentkezett, akkor - mint igénybe vevő - magyar adóalany. De magyar adóalany a lengyel cég azért is, mert Magyarországon vállalkozási tevékenységet folytat, s így magyar adószáma kell hogy legyen.A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég felé. A továbbszámlázás közvetített szolgáltatás is lehet, ha a lengyel céggel kötött szerződésből ennek az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában foglalt feltételei kitűnnek és teljesülnek. (E nélkül igénybe vett szolgáltatás!) A bejövő számla könyvelése (az áfa levonható): T 271 (522), 466 - K 454. Továbbszámlázáskor a könyvelés (az áfa felszámításával): T 311 - K 91-92, 467 és T 815 - K 271, ha nem közvetített szolgáltatás, akkor a könyvelés: T 311 - K 91-92, 467 és T 812 - K 59/52.A behajtási engedélyek díja egyéb szolgáltatásnak minősül (hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek), ilyen címen a költségek között annál az adóalanynál kell megjelennie, amely cég azt fizeti, amely cégre azt kivetették. Ha az összemérés számviteli alapelv indokolja, akkor - a közvetített szolgáltatás feltételeinek teljesülése mellett - közvetített szolgáltatásként továbbszámlázható. A bejövő számla könyvelése (az áfa levonható): T 531, 466 - K 454, feltételekkel: T 271, 466 - K 454. Továbbszámlázáskor a könyvelés (az áfa felszámításával): T 311 - K 91-92, 467 és T 815 - K 271, ha nem közvetített szolgáltatás, akkor a könyvelés: T 311 - K 91-92, 467 és T 813 - K 59/53.A szállásfoglalás valójában - az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján - ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak tekinthető, és mint ilyennek a teljesítési helye az a hely, ahol az ingatlan van. A kérdéshez kapcsolódóan ez Magyarország. Ez esetben a továbbszámlázáskor az áfa felszámításától nem lehet eltekinteni. Adóhatósági vélemény szerint a szálláshely-szolgáltatás továbbszámlázásakor nem lehet a 18%-os kulcsot alkalmazni, helyette 27%-os áfát kell felszámítani. A szálláshely-szolgáltatás általában igénybe vett szolgáltatás, feltételekkel közvetített szolgáltatás lehet. Így a bejövő számla könyvelése (az áfa levonható): T 529, 271, 466 - K 454, továbbszámlázáskor: T 311 - K 91-92, 467 és T 815 - K 271 (27 százalékos áfa felszámításával), ha nem közvetített szolgáltatás, akkor a könyvelés: T 311 - K 91-92, 467 és T 812 - K 59/52.Az Áfa-tv. 45. §-a (1) bekezdésének különös szabálya szerint: éttermi és egyéb vendéglátóipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. A kérdés szerinti esetben Magyarország. Ez esetben sem lehet a továbbszámlázáskor[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előírása alapján az építőipar nemzetgazdasági ágba tartozik az épületek és egyéb építmények szerkezetkész, valamint szakosodott építése. Idetartozik - többek között - az előre gyártott épületek vagy egyéb szerkezetek helyszíni felállítása, összeszerelése, beleértve az ideiglenes jellegű építményeket is. A szerkezetkész építmények építése magában foglalja a különböző célú épületek, valamint az egyéb építmények építését. A Ptk. 402. §-a szerint építési-szerelési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére vállalkozik. Hogy az így elvállalt munkának mennyi az értéke, az elsősorban az építési-szerelési szerződésben foglaltaktól függ, de befolyásolja (befolyásolhatja) a számviteli törvénynek az eszközök bekerülési értékére vonatkozó előírása is, mivel az építési-szerelési munkát végző számlája alapján történik az épület, egyéb építmény bekerülési értékének a meghatározása is. Az épület, egyéb építmény bekerülési értékébe természetesen beletartozik az építési-szerelési munka során felhasznált, beépített anyagok értéke is. A leírtakból következik, ha a társaság az építési-szerelési szerződésben vállalt helyszíni szerelést úgy vállalta, hogy a szereléshez szükséges betonelemeket is előállítja, és azokat a helyszínre szállítja, akkor az építési-szerelési munkának minősül, függetlenül attól, hogy a vállalási árat egy összegben vagy megbontva (külön a betonelemek értéke, a szállítás díja, a szerelés díja) határozták meg az építési-szerelési szerződésben. A Ptk. előírásai nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a helyszíni szerelést végző társaság adásvételi szerződésben értékesítse a megrendelő részére a betonelemeket a helyszínre szállítás költségeivel együtt, és építési-szerelési szerződésben vállalja a megrendelő által a helyszínen rendelkezésre bocsátott, a megrendelő tulajdonát képező betonelemek helyszíni szerelését. (Ez esetben azonban célszerű a Ptk. 392. §-ában foglaltakra is tekintettel lenni!) Véleményünk szerint, az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének 2008. május 1-jétől hatályos előírásai egyértelművé teszik, hogy az építési-szerelési munka egészére vonatkozik a fordított adózás szabálya. A 2008. május 1-je előtti szabályozás kapcsán zavart okozott a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztató, amelyet sem az Áfa-tv., sem egyéb jogszabályi előírás nem támasztott alá. A Ptk. előírásai szerint építési-szerződés alapján építési-szerelési munkát végeznek, az adásvételi szerződéssel pedig az eladó a dolog tulajdonát ruházza át a vevőre. Olyan előírás nincsen, amely szerint építési-szerelési szerződés alapján végzett szolgáltatás annak függvényében lehet építési-szerelési munka vagy termékértékesítés, hogy az építési-szerelési szolgáltatás értékéből a helyszíni szerelés vagy a beépítésre kerülő anyagok értéke a több. A számviteli előírások alapján sem lehet a szolgáltatásnyújtás értékét megbontani[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egyéb megváltoztatására, esetleg bontására irányul, amely építésihatóságiengedély-köteles. Ebből az alvállalkozónak tudnia kell, hogy az áfát a számlában nem szabad felszámítania, mert a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Mindezt célszerű az alvállalkozóval kötött szerződésben is rögzíteni. Ha a vállalkozó az alvállalkozóval nem építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkára köt szerződést, akkor az alvállalkozó egyenesen adózik, az általa kibocsátott számlán az áfát fel kell számítania, függetlenül attól, hogy építésihatóságiengedély-köteles, vagy ilyen engedély nélküli ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy megvalósítására, esetleg bontására irányul a munka. Véleményünk szerint, ha a vállalkozó az alvállalkozóval építési-szerelési, egyéb szerelési munka mellett egyéb munkát is végeztet, vagy más szolgáltatásnyújtást vesz igénybe, akkor célszerű az elvégzendő feladatokat külön-külön szerződésben rögzíteni, meghatározva[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]készültségi fok alapján történik a számlázás, azaz az egyes készültségi fokokhoz hozzá kell rendelni a részteljesítésnek megfelelően átadott-átvett - műszakilag körülhatárolt - munkákat. A részteljesítésenként átadott-átvett munkák összesenje jelenti a szerződés szerinti munka teljes elvégzését, a részteljesítésenként számlázott értékek összesenje pedig - az adott esetben - a projekt fix összegét. Ha az előbbiek szerint körülírt részteljesítésekről kiállított számlákat részszámlának tekintjük, akkor a végszámla valójában az utolsó részteljesítésről kiállított részszámla. Ha a végszámlát a szerződés szerinti munka egészéről (a projekt fix összegéről) állítják ki, akkor nincs részteljesítés, csak előlegnek minősülő részfizetés, amelyről viszont előlegszámlát kell kibocsátani. A számlázott ellenérték árbevételkénti elszámolásának az a feltétele - részteljesítés esetén is -, hogy szerződéssel alátámasztott legyen, a számlázott munka elvégzésének megtörténte utólag is ellenőrizhető legyen. Az áfa szempontjából egyértelmű a válasz, ha a végszámlát a szerződés szerinti munka egészéről (a projekt fix összegéről) állítják ki, feltételezve, hogy a projekttel az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása valósul meg, mert akkor az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítés történik, amelynél a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ez esetben a részfizetésről kiállított előlegszámlák is fordítottan adóznak (azaz nem adóznak). Ha azonban a projekt során nem vagy nem csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása valósul meg, akkor a szerződés szerinti munka egészéről kiállított számla szerinti ellenértéket egyrészt ingatlanonként, másrészt ingatlannak nem minősülő részre meg kell bontani. Ez elsősorban számviteli követelmény, de lényeges az áfa szempontjából is. Ugyanis, ha a felek a projekt keretében építési-szerelési munkának minősülő munkák[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kellett-e írásban nyilatkoznia? Az Áfa-tv. értelmező rendelkezései között nem szerepel az építési-szerelési, illetve az egyéb szerelési munka fogalma. Ezért ezekre más jogszabályokban kell megfelelő választ találni. A Ptk. 402., illetve 407. §-ának (1) bekezdése szerint építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, illetve szerelési szerződés alapján a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. Ebből azonban nem lehet megállapítani, hogy a daruval történő anyagmozgatás az épületre építési-szerelési munkának minősíthető-e. Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. § d) pontjában az építési-szerelési munkát a következők szerint határozza meg: az építmények, építményrészek megépítésére, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására, átalakítására, helyreállítására, karbantartására, javítására vagy lebontására irányuló teljes körű vagy szakági munka. Ezen fogalmi meghatározásból azonban az építési-szerelési munka összetevőire csak nagyvonalúan lehet következtetni. (Ilyen következtetés lehet az, amire a kérdező is jutott, hogy a kivitelezésnél a szigetelőanyagok, fémlemezek daruval történő felemelése nem építési-szerelési munka.) [Zárójelben megjegyezzük: a Korm. rend. 3. §-ának (1) bekezdése szerint az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) a megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka végzésére építési szerződést köt, amelyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény, építési tevékenység megvalósítása, továbbá a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházás esetén írásba kell foglalni. A kérdés szerint írásbeli szerződést nem kötöttek, amiből az következik, hogy az építőipari cég nem tekintette a daruzást végző egyéni vállalkozót alvállalkozónak.] A 2008. 01. 01. napjától hatályos TEÁOR F. fejezetének bevezető előírása alapján: az építőipar nemzetgazdasági ágba tartozik - többek között - az előre gyártott épületek vagy egyéb szerkezetek helyszíni felállítása, összeszerelése, beleértve az ideiglenes jellegű építményeket is. A kérdésben leírtak szerint az egyéni vállalkozó nem az előre gyártott épületek vagy egyéb szerkezetek helyszíni felállításában, összeszerelésében működött közre darujával. A hivatkozott bevezető rész azonban arról is rendelkezik, hogy az építési eszköz kölcsönzése személyzettel az adott eszközzel végzett építőipari tevékenységhez tartozik.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]történő elszállásolással kapcsolatos költségek, - az építmény kivitelezéséhez szükséges ideiglenes melléképítmények kivitelezésének költségei, - a munkahelyre település költségei, - az építési munkahely különleges körülményei miatti többletköltségek stb. Álláspontunk szerint az építmény külön költségeire is megállapíthatók normák. Ezen normák alapján meghatározott közvetlen önköltséget azonban az építési-szerelési munka egyes munkafázisai, tételei elemi egységeihez kapcsolódó közvetlen önköltségtől elkülönítetten kell kezelni, különösen arányosításkor. Az építési-szerelési munkák - társaságra jellemző - műszaki normáit előre el kell készíteni. Célszerű ezekkel a műszaki normákkal az adott építési-szerelési munka anyag-, élőmunka-, gép- és egyéb eszközszükségletét és annak értékét előre meghatározni. Mivel a tényleges építési-szerelési tevékenység eltér a tervezettől (szerződésmódosítás, pótmunkák), az anyagok beszerzése, a munkaerő összetétele, teljesítménye sem a tervezett módon valósul meg, ezeket a változásokat indokolt az adott építési-szerelési munka normanyilvántartásán átvezetni. Az önköltségszámítás ezen módszere elsősorban a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltsége meghatározása során alkalmazható, teljesítési fokkal történő arányosítással, de használható a saját vállalkozásban végzett építési-szerelési beruházások, felújítások közvetlen önköltsége meghatározása során is. (Nagyon lényeges! A módszer alkalmazásakor a közvetített szolgáltatásokra, az alvállalkozói teljesítményekre jutó normaszükségletek nem vehetők figyelembe!) Egy adott építési-szerelési munka közvetlen önköltségének meghatározása norma alapján a következők szerint történhet: a) közvetlen anyagköltség: a norma alapján közvetlenül felhasznált vásárolt anyagok mennyisége és a vásárolt anyagok tényleges (az értékelési szabályzatban meghatározott) bekerülési értékének szorzata, továbbá a közvetlenül felhasznált saját termelésű készletek mennyisége és azok tényleges belső (általában az értékelési, illetve az önköltségszámítási) szabályzat szerint meghatározott közvetlen önköltségének szorzata; b) közvetlen bérköltség: a norma alapján közvetlenül igénybe vett munkaerő munkaidő-ráfordításának időtartamára a munkaidő-nyilvántartás alapján elszámolható közvetlen bére; c) közvetlen bérek járulékai: a közvetlen építési-szerelési tevékenységet végzők összes bérköltségének a különböző kalkulációs egységekre, illetve költséghelyekre közvetlenül elszámolt közvetlen bérköltségével csökkentett összege, továbbá az ezen bérköltséghez kapcsolódó - az Szt. szerinti - bérjárulékok, valamint - az Szt. szerinti - személyi jellegű egyéb kifizetésekből az építési-szerelési tevékenységet végzőkhöz kapcsolódó kifizetések összegéből a közvetlen bérköltséggel arányos rész (ennek megállapításához ismerni kell a különböző kalkulációs egységekre, illetve költséghelyekre közvetlenül elszámolt bérköltséget, a főkönyvi könyvelésben a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat legalább az Szt.-ben rögzített bontásban, ezen belül állománycsoportonként, közvetlenül személyhez kapcsolódó és nem kapcsolódó bontásban kell vezetni); d) gépköltség: a normák alapján számításba vett gépekről, eszközökről olyan nyilvántartást kell vezetni, amely építési-szerelési kalkulációs egységenként tartalmazza az igénybe vett gépóra-mennyiségeket, gépenként külön-külön kell gyűjteni az adott géppel kapcsolatos költségeket, majd ezek együttes - gépenkénti - összegét kell az összes igénybe vett gépóra alapján elosztani (az osztással az egy gépórára jutó közvetlen önköltséget megállapítani), az egy gépóra közvetlen önköltségével az adott kalkulációs egységet terhelő közvetlen gépköltséget meghatározni; e) közvetlen önköltség (a+b+c+d). Az építmény külön költségei norma szerinti értékének megállapítása is az előbbiek szerint történhet, vagy a ténylegesen felmerült összegükben veszik azokat figyelembe. A befejezetlen építési-szerelési munka közvetlen önköltsége a szerződés szerinti építési-szerelési munka - az előbbiek szerint meghatározott -[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]utókalkuláció teljes körű (azaz a tárgyévben végzett valamennyi építési-szerelési munkára kiterjedő, nemcsak az év végén meglévő befejezetlen munkákra), és így biztosítható, hogy megteremthető az utókalkuláció és a könyvviteli adatok közötti egyeztetés lehetősége, illetve nem teljes körű (azaz csak a mérlegfordulónapon meglévő, befejezetlen építési-szerelési munkákra terjed ki), amikor az utókalkuláció és a könyvviteli adatok közötti egyeztetés lehetősége kizárt. Mivel az utókalkuláció módszerére, illetve a teljeskörűségre az Szt. nem ad kötelező előírást, a befejezetlen építési-szerelési munkáknak az Szt. 51. §-a szerinti közvetlen önköltsége nem teljes körű utókalkulációval is meghatározható. Nem teljes körű utókalkuláció esetén a közvetlen önköltség minden kalkulációs tételénél különös figyelmet kell fordítani azok bizonylattal történő alátámasztottságára, megalapozottságára, megbízhatóságára. Nem teljes körű utókalkuláció esetén a befejezetlen (a mérlegfordulónapig még kiszámlázásra nem került) építési-szerelési munka közvetlen anyagköltségébe tartozó vásárolt anyagokat, továbbfelhasznált saját termelésű készleteket az építési-szerelési munkákat irányító műszaki vezetőnek tételesen kell - külön bizonylaton - utalványoznia, legalább a ténylegesen felhasznált anyagok, szerkezetek, berendezések, a továbbfelhasznált saját termelésű készletek megnevezésének, mennyiségi egységének, mennyiségének, minőségének a megjelölésével. Az utalványozott mennyiségek költségként figyelembe veendő értékét belső (általában az értékelési, illetve önköltség-számítási) szabályzatban meghatározott bekerülési (beszerzési, előállítási) értéken kell megállapítani. Mivel nem teljes körű a bizonylatok feldolgozása, különösen fontos, hogy a naturális adatok szolgáltatásának helyességét az építési-szerelési munka helyszínén, továbbá a bekerülési (beszerzési, előállítási) értékek megalapozottságát fokozottan ellenőrizzék. Nem teljes körű utókalkuláció esetén a befejezetlen építési-szerelési munka közvetlen bérköltségének meghatározásához biztosítani kell, hogy a társaság szintjén legalább a következő adatok megállapíthatók legyenek: - a kalkulációs egységeknél közvetlenül munkában eltöltött munkaidő (órában), - nem közvetlenül a kalkulációs egységnél (a költséghelyeken) munkában eltöltött munkaidő (órában), továbbá - nem a munkahelyen eltöltött munkaidő (órában), - az összes munkaidő (órában), - az építési-szerelési munkát végzők összes bérköltsége, - ezek függvényében arányosítással a kalkulációs egységekre összesen elszámolandó közvetlen bérköltség, - a költséghelyeket terhelő közvetlen bérköltség, - az egyéb címen elszámolt bérköltség. A fentieken túlmenően az építési-szerelési munkákat irányító műszaki vezetőnek külön bizonylaton utalványoznia kell a kalkulációs egységre elszámolandó munkaidőt, legalább szakmunka, betanított, illetve segédmunka megbontásban. Az utalványozott munkaidő (óra) alapján a közvetlen bérköltség megállapítása kalkulációs egységenként a belső (általában az értékelési, illetve az önköltség-számítási) szabályzatban meghatározott módon történik, a munkaügyi, a bérelszámolási adatok (teljesítménybér, időbér, munkaidő-kihasználási mutatók) felhasználásával, az összes munkaidő és az összes bérköltség figyelembevételével. Mivel nem teljes körű a bizonylatok feldolgozása, különösen fontos, hogy a munkaügyi adatok (elsősorban a kalkulációs egységekre közvetlenül felhasznált munkaidő-ráfordítás) szolgáltatásának helyességét,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beépítendő anyagok értékesítése teljesítési helyének is Bécset kell tekinteni. Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján termékértékesítés a termék átadása építési szerződés alapján is. A kérdés szerint a megrendelő magánszemély feltételezhetően nem adóalany. Ez esetben a nem adóalany magánszemély részére történő termékértékesítés nem minősíthető adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek levonási joggal. Tekintettel arra, hogy mind a 14. § (2) bekezdése, mind a 6. § (2) bekezdésének c) pontja alapján meghatározott termékértékesítés teljesítési helye az építési hely (azaz Bécs), a magyar adóalanynak Ausztriában adóalanyként be kell jelentkeznie, osztrák adóalanyként - az osztrák áfatörvénynek megfelelően - kell eleget tennie áfafizetési kötelezettségének. A Bécsben elvégzett építési munkákhoz felhasznált anyagok bekerülési értékét anyagköltségként kell a felhasználással egyidejűleg elszámolni, az építési-szerelési munka ellenértékét pedig a szerződés szerinti teljesítés időpontjában exportárbevételként kell kimutatni. (Természetesen, a számlában - az osztrák áfatörvény alapján - felszámított áfát az osztrák adóhatósággal szembeni kötelezettségként kell kimutatni.) Amennyiben az építési munkákhoz szükséges anyagokat külön számlázzák, akkor azok bekerülési értékét az eladott áruk beszerzési értékeként,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkánál (egy létesítménynél) nagyobb egység nem lehet." Az előírásból következik, hogy az építési-szerelési munkának a vállalkozásnál felmerült közvetlen költségeit, a végzett munkával szoros kapcsolatban lévő költségeket (nem értendők ide az alvállalkozók teljesítményei), továbbá azokat a költségeket, amelyek megfelelő mutatók, jellemzők segítségével a kalkulációs egységre elszámolhatók, kalkulációs egységenként kell gyűjteni, illetve a kalkulációs egységre legkésőbb a számlázással (részszámlázással) egyidejűleg, illetve az év végi zárlat keretében át kell vezetni, és így megállapítani a kalkulációs egység közvetlen önköltségét. Amennyiben a mérlegfordulónapig nem volt kiszámlázás, akkor a kalkulációs egység - előbbiek szerint megállapított - közvetlen önköltsége teljes összegében a befejezetlen építési-szerelési munka közvetlen önköltsége. A teljesítési fok alapján történő arányosítás az elvégzett teljesítmény összes teljesítményhez való viszonyát fejezi ki, a megrendelő igazolása alapján. A teljesítési fok használatára akkor van szükség, ha az építési-szerelési munka egy része kiszámlázásra került (azaz befejezett), más része elkészült ugyan, de még nem számlázható (azaz befejezetlen), a kiszámlázott és az elkészült, de még kiszámlázásra nem került munka együttesen nem adja ki az építési-szerelési munka egészét. Az arányosítás azt jelenti, hogy a kalkulációs egység összes elhatárolt (az elszámolási időszakban kiszámlázott termelés és az elszámolási időszak végén még befejezetlen termelés) közvetlen önköltségét kell megosztani a befejezett (kiszámlázott) és a befejezetlen termelés azonos tartalmú vetítési alapja segítségével. Azonos tartalmú[…] részlet vége a válaszból.