Alapítvány által továbbadott támogatás

Kérdés: Alapítvány iskolát tart fenn, amelyhez költségvetésből normatív támogatást – fejkvótát – kap. A kettős könyvelést végző alapítvány a kapott normatív támogatást egyéb bevételként, az iskolának egy az egyben átutalt összeget pedig egyéb ráfordításként számolja el?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, mint egyéb szervezet.A Korm. rendelet 16. §-ának (5) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Érdekeltségi hozzájárulás mérséklése

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult. Az elő­készítő bizottság az érdekeltségi hozzájárulás összegét a beruházáshoz szükséges összegben határozta meg, amelyet a társulat alakuló közgyűlése elfogadott. A társulat vezetése intézkedett az érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről. A beruházás 2012. évben befejeződött. Jelenleg a hiányosságokat szüntetik meg. A 2013. évi számviteli beszámoló adatai szerint a beruházás tervezett adataihoz képest 8-10% mértékű megtakarítás várható. Újabb közgyűlési döntéssel módosítható-e az eredeti kivetés összege? A módosításnak mi a helyes számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 41. §-a alapján a víziközmű-társulat alapszabályában kell meghatározni – többek között – a tagok jogait és kötelezettségeit, a társulati érdekeltségi egységet, a tagok hozzájárulásával kapcsolatos szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Víziközmű-társulat társasági adója

Kérdés: Egy víziközmű-társulat bevételei a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulásokból, értékpapírügyletekből származó árfolyamnyereségből és lekötött bankbetétek kamatbevételeiből tevődnek össze. Kell-e a víziközmű-társulatnak társasági adót fizetnie a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulások után, hiszen azokat is az egyéb bevételek között számoljuk el, vagy csak a kapott kamatok, árfolyamnyereség után terheli a társulatot társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-társulat nem alanya a társasági adónak, így jövedelme után (ideértve a kamatot és árfolyamnyereséget is) társasági adó nem terheli. A társasági­adó-alanyokat, a szervezeti forma megjelölésével, a Tao-tv. 2. §-ának (2)–(4) bekezdése tételesen felsorolja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Víztársulat tagi hozzájárulása

Kérdés: 2010-ben megszűnt a víztársulatnak fizetendő érdekeltségi hozzájárulás. 2011-ben a működéshez szükséges forrást az állam bocsátotta a társulat rendelkezésére, ez évben ez nem történt meg. Ezért a víztársulat taggyűlésén szavazta meg, hogy a tagok milyen összegű hozzájárulást fizessenek a működtetéshez. A megfizetett, tagi hozzájárulásként számlázott összeget hova kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az egyéb bevételek közé: T 384 – K 9679.Amennyiben a számlázás megelőzte a fizetést, akkor a számlázott összeget a tagokkal szembeni követelésként kell előírni (T 368 – K 9679), majd a pénzügyi rendezéskor (T 384 – K 368).Az üzleti év végével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Víziközmű-társulat "beruházása"

Kérdés: A víziközmű-társulat a helyi önkormányzattal közös beruházás keretében vízvezeték- és csatornafektetési munkát végeztet. A beruházás lebonyolítója az önkormányzat, amelynek társulatunk a rendelkezésére álló pénzeszközöket a kivitelezés előrehaladásának ütemében átadja. A tagi befizetések megelőlegezéséhez a társulat hitelt vett fel, amelyet átutaltunk az önkormányzatnak és rendkívüli ráfordításként könyveltünk. A kivetéseket nem könyvelhetjük a rendkívüli ráfordításokat csökkentő tételként, így negatív az eredményünk. A tagi befizetések megelőlegezésére felvett hitelt könyvelhetjük-e a rendkívüli bevételek közé?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak a jogszabályi előírásokkalösszeegyeztethetetlen gyakorlatot tükröznek. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (atovábbiakban: Vtv.) 34. §-ának (1) bekezdése szerint a vízgazdálkodásiközfeladatok az e törvényben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Lakás-előtakarékossági szerződés

Kérdés: A 2008-ban alakult víziközmű-társulat alapszabályában a természetes személyek lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, és azt a társulat javára engedményezték. 477 000 Ft érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelesek, amely összeget a megtakarítás időtartama alatt, havi 1990 Ft/hónapi részletekben fizetnek meg. Hogyan könyveljük a havi érdekeltségihozzájárulás-befizetéseket, amelyeket a társulat negyedévenként továbbutal a tagok lakás-takarékpénztári megtakarítási számlájára? A Pénztár 100 hónap után utalja vissza a tőkésített, állami támogatással növelt érdekeltségi hozzájárulásokat a társulat részére.
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-társulat tagjaira kivetett érdekeltségihozzájárulást érdekeltségi egységenként az analitikus nyilvántartásban kellkimutatni, az analitikus nyilvántartásban kell azt a tárgyévben, illetve akövetkező években befizetendő összegekre megbontani.Csak a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Víz- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A 3610. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: 1. Az érdekeltségi hozzájárulás milyen törvényi hivatkozás alapján minősül fejlesztési célra kapott támogatásnak? 2. Akkor is fejlesztési célra kapott támogatás, ha az önkormányzat nevére szólnak a számlák, és a víziközmű-társulat hitelt vesz igénybe? Amikor az önkormányzat nevére szóló számla esedékes, a társulat lekéri a hitelt, és átutalja az önkormányzat részére. 3. Minden egyes tétel könyvelése esetén el kell végezni az elhatárolást? 4. Ha év közben felmerül a társulatnál költség, a fejlesztési célra kapott támogatásból az összes költséget, ráfordítást ellentételező bevételt kell visszavezetni? 5. A társulat megszűnése esetén, a társulat az önkormányzatnak csak követeléseit, kötelezettségeit adja át, a 3. pont szerinti eredménytartalék nem kerül átadásra? 6. A társulatnak szerződése van az egyik lakáskasszával, melynek kedvezményezettje az önkormányzat. Ez esetben a fejlesztési célra kapott támogatásnak milyen eredményt módosító tételei vannak?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mert az avonatkozó jogszabályi előírásoktól eltérő gyakorlatot tükröz.A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 35. §-ának(1) bekezdése alapján a víziközmű-társulat közfeladatként vízi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Vízi- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] Csaknem teljes terjedelmében idéztük a kérdést, mert azvalójában nem jogszerű gyakorlatot tükröz.Nyilvánvalóan azért hozták létre a víziközmű-társulatot,hogy a vízi- és szennyvízközműveket megvalósítsa, és a már megvalósultberuházást adja át térítés nélkül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Víziközmű-társulat számvitele

Kérdés: A Számviteli Levelek 16-17. számában a 318. kérdésre adott válaszban foglalkoztak a víziközmű-társulatok számvitelével. Van-e változás a gazdasági események könyvelésében? Hogyan történik a küldöttgyűlés által jóváhagyott érdekeltségi hozzájárulás előírása (10 évre előre, részletfizetés van)? És hogyan kell könyvelni a befizetett érdekeltségi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz, hogy a könyvelésben nincs érdemi változás,ha a 2004. május 1-jétől hatályos Áfa-tv.-beli előírásokat vesszük figyelembe. A víziközmű-társulatnak a küldöttgyűlés által jóváhagyott(és ezen jóváhagyás alapján kivetett, előírt) érdekeltségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Számlázott fejlesztési hozzájárulás

Kérdés: Víziközmű-fejlesztési hozzájárulást számláztak áfatartalommal, amelyet a rendkívüli ráfordítások között véglegesen átadott pénzeszközként könyveltünk. A fejlesztési hozzájárulás áfatartalma visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő fejlesztési hozzájárulást először értelmezni kell.Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 1. pontja szerint: ellenérték a vízgazdálkodási társulat tagja által fizetett érdekeltségi hozzájárulás. Ha a kérdező társaság a vízgazdálkodási társulat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
1
2