Eladási céllal vásárolt ingatlan bekerülési értéke

Kérdés: Eladási céllal vásárolunk ingatlant, amelyet rendeltetésszerűen nem veszünk használatba. Az értékkel nem bíró felépítményt lebontatjuk külső vállalkozóval, majd a telket értékesítjük. Hogyan kell helyesen eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni.Így az értékesítésre kerülő telekért fizetett összeg, a bontás számlázott költségei a telek mint áru bekerülési értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...kell az adóalapot [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja].Nézzük meg, hogy a kérdésben szereplő eseteket hova lehet sorolni:Az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatások szerződés szerinti összegeit a szolgáltatást nyújtónak számláznia kell....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Bérelt és felújított ingatlan bérletének felmondása

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérelt ingatlant. A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést felmondta. A bérlő az ingatlanon felújítási és beruházási munkákat végzett el, amelyeket mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást mutatott ki. Az áfát visszaigényelte, 6 százalékos amortizációt számolt el, maradványértékkel nem számolt. Hogyan számolhatja el a társaság a szerződés megszűnése után a beruházás nettó értékét?
Részlet a válaszából: […] ...nettó értékének kivezetését másként kell elszámolni akkor, ha azt a bérbeadó magánszemély piaci értéken megvásárolja [közvetlen értékesítés, a könyv szerinti értéket az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján az egyéb ráfordítások között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Irodaként használt lakás áfája

Kérdés: Társaságunk iroda céljára vásárolt lakást kíván eladni. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettsége? Hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...lakásként szerepel, a továbbiakban azt kell vizsgálni, hogy lehet-e szó lakóingatlan-építés befejezése utáni első értékesítésről. Valószínűleg nem, hiszen a lakást már – a kérdésből kiolvashatóan – lakóingatlanként vette, bár iroda céljára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma

Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?
Részlet a válaszából: […] ...a bekerülési értékben már benne van. Ha a természetes személynek történő átadáskor kell ezen adókat megfizetni, mivel az átadás nem értékesítés, akkor azokat a természetbeni juttatás részeként kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Lebontott tárgyi eszköz vételének elszámolása

Kérdés: Az eladó cég eddigi üzemi tevékenységét megszüntette. Az üzemi tevékenység végzéséhez használt berendezés egy részét eladja azzal a feltétellel, hogy a berendezést a vevő cég lebontja, és az eladó telephelyéről elszállítja. A számlán tárgyieszköz-értékesítés szerepel. A vevő cég könyvelheti-e az így számlázott beszerzést anyagvásárlásként, ha az elbontott eszközt csak hulladék anyagként tudja hasznosítani?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tevékenységét megszüntető társaság helyesen állította-e ki a számlát a lebontott berendezés – mint tárgyi eszköz – értékesítéséről, amikor tudta, hogy a berendezést nem lehet tárgyi eszközként a vevőnél hasznosítani. Úgy véljük, hogy nem járt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Betanítás költségeinek elszámolása

Kérdés: Kérdésem a betanítás költségeinek elszámolásához kapcsolódik. Cégünk SAP ügyviteli rendszert vásárolt és aktivált 1999-ben. Az egyik modult azonban mind ez ideig nem vettük használatba (a modult 2002-ben értékesítettük). A modulhoz még 2002-ben is kiképeztünk néhány munkatársat. Ez az oktatási költség beruházási költségnek minősül? Mi történik akkor, ha a már kiképzett munkatársak kilépnek, és újakat kell kiképezni?
Részlet a válaszából: […] ...az egyik modult nem vették az értékesítésig használatba, akkor azt nem lehetett aktiválni (a beruházások között kellett kimutatni), és így az annak használatára kiképzett munkatársak képzési, oktatási költségeit az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Vissza nem térítendő támogatás áfája

Kérdés: Áfaalany őstermelő juhhodály beruházásához vissza nem térítendő támogatást nyert. Visszaigényelhető-e az áfa, mikor és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn: ha az adóalany által belföldön teljesített, a 25 százalékos, 12 százalékos vagy 0 százalékos adómérték alá tartozó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapja az adóév elejétől, illetve – ha az adóalany év közben jelentkezik be –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...feloldani: vagy minden devizás tételt az MNB hivatalos devizaárfolyamával mint választott árfolyammal számolnak el (ez általában, termékértékesítéskor majdnem minden esetben jó megoldás lehet), vagy a kétféle árfolyam alkalmazásából adódó különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Tejkvóta bérbeadásának áfája

Kérdés: Áfaköteles-e, ha a szövetkezet tejkvótát ad bérbe?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásnyújtásnak minősül minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, amely e törvény szerint nem minősül termékértékesítésnek. Szolgáltatásnyújtásnak minősül különösen: a jogok és más immateriális javak átengedése; illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
1
…
226
227
228
…
257