2468 cikk rendezése:
1. cikk / 2468 Bizalmi vagyonkezelésbe átadás könyvelése
Kérdés: A vagyonrendelő kft. bizalmi vagyonkezelésbe átadja az ingatlanjait, nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonként. A kezelt vagyon átvételre került. A vagyonrendelő kft. könyveiben a számviteli törvény szerint hogyan kell könyvelni az átadást? Az átvételt a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonban hogyan kell kimutatni, könyvelni?
2. cikk / 2468 Beszerzéshez kapcsolódóan jóváírt összegek könyvelése
Kérdés: Autókereskedő a beszerzéseihez kapcsolódóan a beszállító márkakereskedőjétől kétféle utólagos visszatérítést kap:
a) minőségi bónuszt,
b) kampányhoz kötött értékesítési jutalékot,
amelyeket utólagos engedményként áfa nélküli jóváíró számlában számláz felé, de azokat alvázszámonként jóváírt összegként állapít meg, és azokat összesíti a jóváíró számlában. Ezen jóváírásokat utólagos engedményként egyéb bevételként kell elszámolni, vagy az árubeszerzési érték módosításaként kell elszámolni az autókereskedőnél?
a) minőségi bónuszt,
b) kampányhoz kötött értékesítési jutalékot,
amelyeket utólagos engedményként áfa nélküli jóváíró számlában számláz felé, de azokat alvázszámonként jóváírt összegként állapít meg, és azokat összesíti a jóváíró számlában. Ezen jóváírásokat utólagos engedményként egyéb bevételként kell elszámolni, vagy az árubeszerzési érték módosításaként kell elszámolni az autókereskedőnél?
3. cikk / 2468 Bérbe adott ingatlan értékesítése részletre
Kérdés: Ügyfelünk értékesíti a tárgyieszköz-nyilvántartásában szereplő ingatlanját, az ingatlan-nyilvántartásban „lakás”-ként szerepel. (Az ingatlan a tevékenység változása miatt feleslegessé vált.) Jelenleg úgy hasznosítja, hogy bérbe adja, a bérlő megvásárolná az ingatlant. A szerződésben szereplő feltételek:
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?
4. cikk / 2468 Fogorvosi ellátás finanszírozásának elszámolása
Kérdés: A NEAK a honlapján a fogorvosi ellátás finanszírozásának elemeiként az alábbi díjakat nevesíti: fix díj, kiegészítő díj, teljesítménydíj, jogviszony-ellenőrzési díj, sürgősségi rendelkezésre állási díj. Ez összhangban van a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 23. §-ában foglaltakkal. Mivel ezek a NEAK által megállapított díjak az egészségügyi szolgáltatás ellenértékei, így az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az Szt. 72. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján, valamint iparűzésiadó-alapot képez. A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet a fent nevesített díjakon túl támogatás jogcímen is finanszíroz, mint a 25/A. § bértámogatás, 23. § (13)–(14) bekezdése rezsitámogatás, 25/C. § praxistámogatás. Ezek a támogatások a költségek fedezetére szolgálnak, így az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján költségeket (ráfordításokat) ellentételező – visszafizetési kötelezettség nélkül – igényelt támogatásnak, juttatásnak, azaz egyéb bevételnek minősül. A „díj” jogcímen történő finanszírozás az értékesítés árbevételeként könyvelendő-e, vagy a „támogatás” jogcímen történő finanszírozási elemek szintén az árbevétel részét képezik?
5. cikk / 2468 Autókereskedéssel foglalkozó cég által beszerzett gépkocsik nyilvántartása
Kérdés: Autókereskedéssel foglalkozó cég által beszerzett gépkocsik számviteli nyilvántartásával, készletről tárgyi eszközzé, illetve tárgyi eszközről készletre történő átsorolásával kapcsolatban kérdezem:
A társaság továbbértékesítési céllal szerez be gépjárműveket, de ezen autók egy részét átmenetileg használja saját célra, bemutatóautóként, szervizcsere-autóként, továbbá bérbeadással is hasznosítja. Beszerzéskor a járművek árukészletre kerülnek, később előfordul, hogy átsoroljuk a tárgyi eszközök közé. Például vannak olyan esetek, amikor készletről átminősítésre kerül egy autó tárgyi eszközzé, majd néhány hónap múlva, a körülmények változása miatt, mégis eladásra kerül. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben? Hibás-e az az eljárás, ha év közben a használat elkezdésekor átsoroljuk a készletekről a tárgyi eszközök közé, és újabb funkcióváltás miatt visszasoroljuk a készletek közé?
Más esetekben a gépjárművet tárgyi eszközként hasznosítja (bérbe adja éven túli időtartamra), majd a bérleti időszak letelte után nem szolgálja tovább a vállalkozás érdekeit, és az eladásról dönt. Ekkor vissza lehet-e sorolni a készletek közé, vagy mindenképpen tárgyieszköz-értékesítésnek minősül? Hogyan kellene besorolni az eszközt, ha értékesítési célból szerzi be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják? A bérbeadás időszaka alatt tárgyi eszköz, az értékesítést tárgyi eszközként vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni a készletbe? Megváltozik-e a gépjármű rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni? Az értékesítésről szóló döntés például releváns?
A társaság továbbértékesítési céllal szerez be gépjárműveket, de ezen autók egy részét átmenetileg használja saját célra, bemutatóautóként, szervizcsere-autóként, továbbá bérbeadással is hasznosítja. Beszerzéskor a járművek árukészletre kerülnek, később előfordul, hogy átsoroljuk a tárgyi eszközök közé. Például vannak olyan esetek, amikor készletről átminősítésre kerül egy autó tárgyi eszközzé, majd néhány hónap múlva, a körülmények változása miatt, mégis eladásra kerül. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben? Hibás-e az az eljárás, ha év közben a használat elkezdésekor átsoroljuk a készletekről a tárgyi eszközök közé, és újabb funkcióváltás miatt visszasoroljuk a készletek közé?
Más esetekben a gépjárművet tárgyi eszközként hasznosítja (bérbe adja éven túli időtartamra), majd a bérleti időszak letelte után nem szolgálja tovább a vállalkozás érdekeit, és az eladásról dönt. Ekkor vissza lehet-e sorolni a készletek közé, vagy mindenképpen tárgyieszköz-értékesítésnek minősül? Hogyan kellene besorolni az eszközt, ha értékesítési célból szerzi be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják? A bérbeadás időszaka alatt tárgyi eszköz, az értékesítést tárgyi eszközként vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni a készletbe? Megváltozik-e a gépjármű rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni? Az értékesítésről szóló döntés például releváns?
6. cikk / 2468 Az áfabevallás 65M-02 és 65M-02K lapjának kitöltése
Kérdés: Tájékoztatást szeretnénk kérni az áfabevallás 65M-02 és 65M-02K lapjának kitöltésével kapcsolatban:
Amennyiben a partner egy számlát úgy helyesbít le, hogy az nem érinti a számlán lévő áfaértéket (a NAV adatbázisában adott számla tétel nélkül szerepel), akkor szerepeltetni kell-e a módosító számlát a 02K lapon vagy sem?
Ha nem, akkor képez-e kivételt például, ha a helyesbítés:
1. egy be nem vallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
2. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy bevallott időszak teljesítési dátumára?
3. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy még be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
Amennyiben a partner egy számlát úgy helyesbít le, hogy az nem érinti a számlán lévő áfaértéket (a NAV adatbázisában adott számla tétel nélkül szerepel), akkor szerepeltetni kell-e a módosító számlát a 02K lapon vagy sem?
Ha nem, akkor képez-e kivételt például, ha a helyesbítés:
1. egy be nem vallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
2. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy bevallott időszak teljesítési dátumára?
3. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy még be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
7. cikk / 2468 Készpénzben fizetett előleg, vételár külföldön
Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozik. Németországból EU-s adóalanyoktól is vásárolunk rendszeresen továbbértékesítési céllal autókat. Cégünknek csak forintbankszámlája van, belföldön. Az eladónak csak saját országában van bankszámlája. Valutapénztárunkból rendszeresen fizetünk ki foglalót, de időközönként az autó teljes vételárát is készpénzben fizetjük ki a valutapénztárból. A készpénzfizetési korlát vonatkozik-e az ilyen euróban, készpénzben fizetett ügyletekre?
8. cikk / 2468 Uniós partner állít ki számlát önszámlázás keretében
Kérdés: Több ügyfelem esetében is felmerült már, hogy a magyar cég által végzett közösségen belüli termékértékesítés, szolgáltatás nyújtása esetén a külföldi, uniós partner állította ki a számlát önszámlázás keretében. A NAV tájékoztatója (A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának 2021. január 1-től hatályos szabályai) a következőket tartalmazza ebben a témában:
„…Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni: … a belföldi adóalany által az Áfa-tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő, igénybe vevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is, meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki.”
Értelmezésem szerint Közösségen belüli partner által – önszámlázás keretében – készített számlát (amennyiben van erre vonatkozó megállapodás) nem kötelező a NAV online számlarendszerébe bejelenteni.
Kérdéseim:
– Jól értelmezem a fenti bekezdést, és a Közösségen belüli partner által kiállított önszámlázás keretében elkészült számlákat valóban nem szükséges a NAV online számlarendszerébe rögzíteni?
– Amennyiben nem jól értelmezem, és rögzíteni kell a számlát, azt milyen módon lehet megtenni? Kézi rögzítés keretében?
– Az áfabevallás 02-es sorába (termékértékesítés esetén), vagy szolgáltatásnyújtás esetében a 91-92-es sorába fel kell tüntetni a külföldi által önszámlázás keretében kiállított számla adatait?
– Az A60-as bevallásban szerepeltetni kell az önszámlázás keretében külföldi partner által kiállított számla adatait?
„…Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni: … a belföldi adóalany által az Áfa-tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő, igénybe vevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is, meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki.”
Értelmezésem szerint Közösségen belüli partner által – önszámlázás keretében – készített számlát (amennyiben van erre vonatkozó megállapodás) nem kötelező a NAV online számlarendszerébe bejelenteni.
Kérdéseim:
– Jól értelmezem a fenti bekezdést, és a Közösségen belüli partner által kiállított önszámlázás keretében elkészült számlákat valóban nem szükséges a NAV online számlarendszerébe rögzíteni?
– Amennyiben nem jól értelmezem, és rögzíteni kell a számlát, azt milyen módon lehet megtenni? Kézi rögzítés keretében?
– Az áfabevallás 02-es sorába (termékértékesítés esetén), vagy szolgáltatásnyújtás esetében a 91-92-es sorába fel kell tüntetni a külföldi által önszámlázás keretében kiállított számla adatait?
– Az A60-as bevallásban szerepeltetni kell az önszámlázás keretében külföldi partner által kiállított számla adatait?
9. cikk / 2468 Garanciális csere számlázása
Kérdés: Egy termék garanciális cseréjénél kell-e jóváíró számlát készíteni a vevő részére, vagy elegendő, ha a garanciajegyen tüntetjük fel a termék cseréjének idejét és az új termék gyári számát? A termékcserénél az új termékre újraindul a garanciaidő?
10. cikk / 2468 Ingatlan értékesítése a munkavállalónak
Kérdés: Egy kft. ingatlant értékesített egyik munkavállalójának, aki egyben a társaság 70 százalékos tulajdoni hányadával is rendelkezik. Az ingatlant 10 év alatt kell kifizetni, tetszés szerinti ütemezésben. A kft. szeretné elengedni a tartozást. Hogyan kell ezt elszámolni?
