Saját kivitelezésű felújítás áfája

Kérdés: Igaz, hogy a saját kivitelezésű felújítás esetén nem kell áfát felszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...Az Áfa-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint: a termékértékesítéssel egy tekintet alá esik a saját vállalkozásban megvalósított beruházás, az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 4. pontja szerint viszont az Áfa-tv. alkalmazásában sokkal szűkebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Halasztott fizetéssel történt értékesítés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1999-ben – halasztott fizetéssel – értékesített egy telket. 2000-ben az eladó hozzájárult ahhoz, hogy a vevőt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, bár az ellenértéket azóta sem fizette meg (az eladó javára a telken felépülő ingatlanra jelzálogjogot alapítottak). A bt. 2000. évi társaságiadó-bevallásában kellett-e szerepeltetni a telek könyv szerinti értékének kivezetését?
Részlet a válaszából: […] ...az értékesítés 1999-ben megtörtént, az értékesítést a számviteli nyilvántartásokon keresztül kellett volna vezetni, és ennek megfelelően szerepeltetni az egyszerűsített mérlegben és az eredménylevezetésben. Ebből következően, már az 1999. évi adóbevallásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Export: szállítási és rakodási költség megosztása

Kérdés: Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?
Részlet a válaszából: […] ...a határparitásos ár megállapításának szükségessége indokolja. A határparitásos ár olyan ár, amelyet az országhatáron történő értékesítés esetén fizetnének. Mivel az exportár általában nem ilyen, ezért kell az exportárbevételből levonni a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Iparűzési adó alapja: jövedéki adó

Kérdés: Az új Szt. szerint a jövedéki adó egyéb ráfordítás, nem csökkenti az árbevételt. Emiatt a helyi iparűzési adó alapja indokolatlanul megnő. Lehet-e emiatt korrekciót alkalmazni az iparűzési adó alapjánál?
Részlet a válaszából: […] ...52. §-a módosított 22. pontja, amely a nettó árbevételt értelmezi. E szerint nettó árbevétel a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele... csökkentve a jövedéki adó, a fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Tárgyi eszközök év végi értékelése

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni.Ha az adott eszközt el lehet adni, akkor a piaci ár az adott eszköznek független felek között, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár. Ilyen módon megállapított piaci értéke lehet azoknak az eszközöknek, amelyeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Halasztott fizetés kamatának elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a halasztott fizetéssel (6 hónap) történő értékesítésnél a számlán külön sorban feltüntetett finanszírozási kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...halasztott fizetéssel történő értékesítés esetén az új Szt. 72. §-ának (3) bekezdése szerint az eladott termék számlázott – áfát nem tartalmazó – ellenértékét árbevételként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg könyvelni kell a számlában külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Kártérítés érvényesítése

Kérdés: A kft. szállítási, raktározási tevékenységét egy külső szállítmányozási kft. végzi. A hó végi leltár alapján az esetleges leltáreltérés mint kártérítés kerül kiszámlázásra, áfamentesen. Elfogadható-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...igaz viszont az, hogy a kárért felelős személy köteles a kárt valamilyen formában megtéríteni.A számviteli előírások szerint termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén kell számlát, egyszerűsített számlát kiállítani. A kártérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Saját előállítású termék utáni termékdíj elszámolása

Kérdés: Az egyik szakcikkben a szerző a saját előállítású termékek után fizetendő környezetvédelmi termékdíjat a bekerülési érték részeként említi. Import esetén egyértelmű, hogy a környezetvédelmi termékdíj a bekerülési érték része. A saját előállítás esetén a díjat az értékesítéskor, illetve a saját célú felhasználáskor kell megfizetni. Így elvileg a termékdíj nem lehetne a közvetlen önköltség része. Hogyan oldható fel az ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat. Ez esetben a saját előállítású termék értékesítésre még nem került, de a termékdíjat meg kell fizetni. A termékdíjnak – a felmerüléskor – az eredmény terhére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Tenyészállatok értékesítése

Kérdés: Mi a helyes elszámolási mód abban az esetben, ha a már 2001. január 1-jén meglévő, a tárgyi eszközök közé átvezetett tenyészállatokból január 15-én eladás volt anélkül, hogy azok a hízóba átkerültek volna?
Részlet a válaszából: […] ...tenyészállatok értékesítésekor is a tárgyi eszközök értékesítésének általános szabályait kell alkalmazni: egyéb bevételként kell elszámolni a tenyészállatok értékesítésének áfa nélküli ellenértékét az értékesítéskor [új Szt. 77. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbeadónak az átadáskori piaci értéket tartalmazó számlázott értéket mint a lízingbe adott eszköz "eladási árát" értékesítésként el kell számolnia (T 198 – K 91-92), ugyanakkor a lízingelt eszközt a készletek közül is ki kell vezetnie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
1
…
238
239
240
…
251