374 cikk rendezése:
171. cikk / 374 Minden évben értékcsökkenés
Kérdés: Kötelező-e minden évben a bt.-nél az értékcsökkenés elszámolása? Az összeg nagysága miatt nagy veszteség lenne, és a saját tőke is negatív lesz.
172. cikk / 374 Vevőkövetelések értékvesztése
Kérdés: A társaság számviteli politikájában az szerepel, ha más információ nem áll rendelkezésre, csak a fizetési késedelem, akkor 25% értékvesztést kell elszámolni a 60 napon túli lejárt vevői követelésekre, 50%-ot a 90 napon túli lejártakra stb. Mihez képest kell számolni a 60 és 90 napot: a mérleg fordulónapjához vagy a mérlegkészítés időpontjához? A 2012. 12. 15-i fizetési határidejű követelés után kell-e értékvesztést elszámolni, ha a mérlegkészítés időpontja 2012. 02. 28.? A mérlegfordulónapig 15 nap, a mérlegkészítés időpontjáig 74 nap telt el.
173. cikk / 374 Időbeli elhatárolások átértékelése
Kérdés: Át kell-e értékelni a devizában fennálló időbeli elhatárolásokat, illetve a követelésekre elszámolt értékvesztést is? A hírlap-előfizetésről beérkező számla 120 euró, és 2011. 10.-2012. 09. időszakra szól. A 90 euró összeget milyen árfolyamon kell az aktív időbeli elhatárolások között könyvelni? Az euróban lekötött bankbetét 2011-re járó kamata 80 euró. Ezt milyen árfolyamon határoljuk el? A 100 eurós vevőkövetelésre elszámolt értékvesztés 30%, azaz 30 euró. Ezt milyen árfolyamon számoljuk el? Ha ez már az előző évben is szerepelt a könyvekben, akkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
174. cikk / 374 Behajthatatlan követelés társasági adónál
Kérdés: 2011. év végén a kettős könyvvitelt vezető társaság leírja a 365 napon túli vevő kintlévőségeit, amelyekre előzőleg értékvesztést nem számolt el. A társaságiadó-törvény alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés adóalap-növelő tétel. A társaságiadó-törvény 4. §-ának 4/a pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, mely szerint azon követelés bekerülési értékének a 20%-a is behajthatatlan követelés, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (és nem elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). A 2011. évi társaságiadó-bevallás során a 2011. évi leírás 80%-a adóalap-növelő, vagy a teljes összeg, vagyis az egész elengedett követelésnek minősül, vagy a 20% behajthatatlannak minősíthető, és csak 80% elengedett követelés?
175. cikk / 374 Átalakulás tőkeemeléssel
Kérdés: A zrt.-ből átalakulás során kivált két kft. A zrt. két tulajdonosának a részesedése azonos a kiválás előtti zrt.-ben, a kiválással létrejött két kft.-ben és a változatlan formában tovább működő zrt.-ben. Az átalakulás tőkeemeléssel valósult meg. Az átalakuló zrt. jegyzett tőkéje 65 000 E Ft volt, könyv szerinti eredménytartaléka -16 000 E Ft, az átalakulás során a tulajdonosok 1200 E Ft-ot fizettek be tőkeemelésre. Az átalakulással a két kft. jegyzett tőkéje és saját tőkéje egyaránt 600-600 E Ft, a tovább működő zrt. jegyzett tőkéje és eredménytartaléka nem változott. Az 55%-os tulajdonosnál az átalakuló zrt.-ben való részesedés könyv szerinti értéke a tőkeemelés előtt 91 529 E Ft, 600 E Ft-ot fizetett tőkeemelésre. Hogyan kell könyvelni a tulajdonosnál az átalakulást a cégbírósági bejegyzés után? Van-e a tulajdonosnak megszűnt részesedése?
176. cikk / 374 Befektetés román lejben
Kérdés: Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt. A tőkebefizetések euróban és USD-ben történtek. A román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli, a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti. Előző években mérleg-fordulónapi értékelés nem történt, az árfolyam-különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt, mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejértékét számolta át forintra, és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével. Az értékelés alapján nagy összegű leértékelést kellett elvégezni. Helyesen jár-e el a társaság, vagy a részesedést az utolsó közzétett beszámoló saját tőke lejértékéhez kellett volna hasonlítani?
177. cikk / 374 Üzleti vagy cégérték kimutatása utólag
Kérdés: A társaság által megvásárolt üzletrész értéke előző évben a befektetett pénzügyi eszközök között került állományba. Cégvásárlás esetén a felvásárló társaság által az üzletrészért fizetett összeg lényegesen több, mint a befektetésre jutó, az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott saját tőke értéke. Amennyiben nem került kimutatásra az előző évben az üzleti vagy cégérték, a következő évben önellenőrzéssel mindez módosítható? Az üzleti vagy cégértékre terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni? Ha az elkövetkezendő években a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték, terven felüli értékcsökkenés elszámolható-e a társaságiadó-alap növelése nélkül?
178. cikk / 374 Befektetési jegyek év végi értékelése
Kérdés: Nyílt, illetve zárt végű befektetési jegyeket – amelyeknek naponta változhat az árfolyama – hogyan kell 2011. december 31-én értékelni? Kapcsolódik-e hozzá társaságiadóalap-módosító tétel?
179. cikk / 374 Követelés értékvesztésének visszaírása
Kérdés: Cégünk 5 M Ft összegű vevőkövetelésére a 2009. és a 2010. évben 1-1 M Ft értékvesztést számolt el. 2011-ben a vevőnk 2 M Ft-ot fizetett. Helyesen járunk-e el, ha 2011-ben 2 M Ft értékvesztést visszaírunk, majd a maradék 3 M Ft követelésünket újraértékelve, újabb értékvesztést számolunk el?
180. cikk / 374 Árfolyamnyereség elhatárolása
Kérdés: A társaság devizabetéttel és devizaköveteléssel rendelkezik. Az év végi átértékelés következtében nem realizált árfolyamnyereséget kell elszámolnia. A mérlegkészítés időszakában, a forint erősödése miatt a decemberi árfolyamnyereség jelentős arányban nem tud realizálódni. Van-e lehetősége a társaságnak – például céltartalékolással, értékvesztéssel – ezt ellensúlyozni?
