Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott étkezési hozzájárulás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszból: […]elkülönítetten könyvelni, sőt a megbízható és egyértelmű adatszolgáltatás érdekében használni a 6., 7. számlaosztály kijelölt számláit is. Célszerű havonta, de legalább negyedévenként megállapítani a felsorolt költségek együttes értékét, azaz a saját konyhán történő étkeztetés közvetlen önköltségét.Az Szja-tv. szerint azonban az étkeztetés szokásos piaci értékét kell az adóalap meghatározásához számításba venni. Feltételezhetően a saját konyhán történő étkeztetés közvetlen önköltségénél az étkeztetés szokásos piaci értéke több (különben nem éri meg a saját konyhát fenntartani, üzemeltetni!), legalább a közvetlen önköltségre arányosan jutó bruttó haszon (fel nem osztható költségek és nyereség együttes) összegével. Célszerű az ételek, italok naponkénti kalkulált, áfát is magában foglaló fogyasztói árával mindennap megállapítani és elkülönítetten göngyölítve kimutatni az étkeztetés szokásos piaci értékét, és a magánszemélyeknek juttatott jövedelem közterheinek megállapításához havonta könyvelni a következők szerint:- az étkezés szokásos piaci értéke (az áfát is magában foglalja): T 551 - K 476;- kapcsolódóan a szokásos piaci érték alapján fizetendő áfa: T 476 - K 467;- az étkeztetés közvetlen önköltségének elszámolása, először a vásárolt szolgáltatások között, mint saját előállítású eszközök aktivált értéke: T 271 - K 582, majd az étkeztetés szokásos piaci értékével való szembeállítása: T 476 - K 271;- kapcsolódóan az adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 551 - K 462, továbbá egészségügyi hozzájárulás: T 562 - K 463-10;- könyvelendő a 476. számlán maradó egyenleg is,= ha a szokásos piaci érték a több: T 476 - K 9699,= ha az étkeztetés közvetlen önköltsége a több: T 8699 -K 476.A saját konyhán történő étkeztetés esetén általában nem állapítható meg magánszemélyenként az, hogy az étkeztetés áfát is magában foglaló szokásos piaci értéke meghaladja-e a keretösszeget vagy nem haladja meg. Amikor megállapításra kerül, hogy az étkeztetés szokásos piaci értéke az adott magánszemélynél meghaladja a keretösszeget, akkor a már könyvelt adatokat módosítani (átkönyvelni) kell, illetve utólag az egészségügyi hozzájárulás különbözetet meg kell állapítani, be kell vallani és be kell fizetni. Ez esetben a fentebb leírt könyvelési tételek kiegészülnek a következőkkel:- az étkeztetés áfát is magában foglaló szokásos piaci értékéből a keretösszeget magánszemélyként meghaladó rész átkönyvelése: T 552 - K 551;- az átkönyvelt részhez kapcsolódóan= a már korábban könyvelt személyi jövedelemadó helyesbítése: T 552 - K 551;= az egészségügyi hozzájárulás különbözetének előírása: T 562 - K 463-10.Az előbbiekben azt feltételeztük, hogy a cég által üzemeltetett üzemi konyhán csak a cég munkavállalói étkeznek, és az étkezésért nem fizetnek térítést.Ha a saját konyhán csak a cég munkavállalói étkeznek, és térítési díjat fizetnek, de a térítési díj nem fedezi az étkeztetés áfát is magában foglaló szokásos piaci értékét, akkor a következők szerint indokolt eljárni:- a munkavállalók által fizetett térítési díjat, mint az étkeztetési szolgáltatás ellenértékét, az áfával csökkentett összegben árbevételként kell elszámolni: T 381, 3613 - K 91-92, 467;- meg kell nézni, hogy az étkeztetés szokásos piaci értékének milyen hányadát képezi a térítési díjként fizetett összeg, a térítési díj arányának megfelelő összeggel csökkenteni kell az étkeztetés 476. számlára átvezetendő közvetlen önköltségét, könyvelendő: T 271 - K 582 és T 476 - K 271;- az étkeztetés térítési díjjal csökkentett szokásos piaci értékét kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni: T 551 - K 476, és az áfát külön megfizetni: T 476 - K 467;- az étkeztetés térítési díjjal csökkentett szokásos piaci értéke alapján kell az adóalapot megállapítani, a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást bevallani: T 551 - K 462 és T 562 - K 463-10;- rendezni kell a 476. számlán maradó egyenleget is: T 476 - K 9699, illetve T 8699 - K 476;- ha megállapítják, hogy a juttatás összege meghaladja - magánszemélyenként - a keretösszeget,= a meghaladó rész és a rá jutó személyi jövedelemadó átkönyvelése: T 552 - K 551 és T 552 - K 551,= a meghaladó részre jutó egészségügyihozzájárulás-különbözet bevallása: T 562 - K 463-10.Amennyiben a saját konyhán nemcsak a működtető cég munkavállalói étkeznek, de térítés ellenében más vállalkozások dolgozói is, akkor a következők szerint indokolt eljárni:- az étkeztetés áfát is magában foglaló szokásos piaci értékét külön-külön kell megállapítani a saját munkavállalókra (akár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7456
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Eltérő mértékű étkezési hozzájárulás

Kérdés: A belföldi kft.-nek 20 alkalmazottja van. A munkahelyi étkeztetésüket a kft. úgy oldja meg, hogy kihordásos ebédet rendelhetnek. Két cég kínálatából választhatnak. A cégek hetenként adnak át a társaságnak számlát az ebédekről. Személyenként kigyűjtjük havonta, hogy ki mennyit, milyen értékben ebédelt, és abból 12 ezer forintot adómentes étkeztetésként kezelünk, az azt meghaladó összeget pedig leadózzuk. Vannak olyan munkavállalóink, akik nem így ebédelnek, ők utalványt kapnak 10 ezer forint értékben havonta, amelyből 6 ezer forintot adómentesként kezelünk, az azt meghaladó részt leadózzuk. Megfelelő-e ez a gyakorlat az adómentes étkeztetés elszámolásához?
Részlet a válaszból: […]része minősül adómentes természetbeni juttatásnak, az ezen értékeket meghaladó rész pedig adóköteles természetbeni juttatásnak. A hivatkozott törvényi előírásból nem következik, hogy csak havi 12 ezer, illetve havi 6 ezer forint lehet az így biztosított kedvezmény, lehet az ezen értékeknél több is meg kevesebb is, sőt az is lehet, hogy a munkáltató a munkavállalók részére ilyen bevételt egyáltalán nem biztosít. A törvény csak azt zárja ki, hogy a munkáltató egyidejűleg mind a két kedvezménnyel, lehetőséggel éljen. Az előbbiek figyelembevétele mellett, a kérdésben leírt gyakorlatnak jogszabályi korlátja nincsen. Követelmény azonban az, hogy a biztosított kedvezményt munkavállalónként havonta kell összevetni a ténylegesen igénybe vett ebédek (illetve a juttatott utalványok) fogyasztói áron számított értékével, és amennyiben az havonta meghaladja a 12, illetve 6 ezer forintot, személyenként kell megállapítani az adóköteles természetbeni juttatás értékét, adó- és járulékterheit. Ha valaki nem veszi igénybe - bármilyen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4070
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Étkezési hozzájárulás nem munkavállalónak

Kérdés: A kft ügyvezetője részére, aki megbízásos jogviszonyban látja el feladatát - csak azért, mert alkalmazásának kezdetekor ennek munkaviszonyban való ellátása a törvény szerint nem volt lehetséges -, adható-e ugyanúgy, mint a munkavállalóknak adómentes étkezési hozzájárulás, illetve étkezési jegy? A tartós betegállományban, szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak is adható hideg- vagy melegétkezési jegy, ugyanúgy, mint a ténylegesen munkát végző munkavállalóknak?
Részlet a válaszból: […]értékéből havi 12 000 forintig, vagy kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító utalvány (ideértve az étel-, italautomatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) értékéből havi 6000 forintig terjedő kedvezmény adómentes. Tehát a személyesen közreműködő tagnak nem adható adómentes étkezési jegy. A természetbeni étkeztetés adómentes kedvezménye ugyancsak választható módon megilleti a szakmunkástanulót, a kötelező szakmai gyakorlaton részt vevő diákot és azt a magánszemélyt is, aki nyugdíjas, és a nyugdíjba vonulása idején volt munkáltatója, illetve annak jogutódja nyújtja részére ezt a természetbeni juttatást. Az adómentesség független[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3868
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Magánszemély alkalmazottként fő- és mellékállásban két különböző cégnél alkalmazásban áll. Felveheti-e mind a két munkahelyen adómentesen a melegétkezési jegyet (2x9000 Ft összértékben)?
Részlet a válaszból: […]egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 9000 forintig, vagy a 4500 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe. Ha nem lehet igénybe venni a kétféle kedvezményt adómentesen, akkor nem lehet ugyanazt a kedvezményt sem igénybe venni két helyen, a főállásban is, meg a mellékállásban is. (Megjegyezzük, fizikailag
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2898
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Adómentes étkezési hozzájárulás

Kérdés: Adómentes étkezési hozzájárulást lehet-e csak a munkavállalók meghatározott csoportjának adni?
Részlet a válaszból: […]által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján adható, ha a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2716
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Adómentes étkezési hozzájárulás

Kérdés: Szabályszerűen jár-e el egy cég, ha a teljes munkaidős dolgozóinak kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására havi 3500 Ft-os utalványt juttat adómentesen, míg a napi 4 órában foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalók 1750 Ft-os utalványt kapnak? Mi lenne a helyzet akkor, ha a dolgozó írásos nyilatkozatban választhatna, hogy 6000 Ft-os étkező vendéglátás igénybevételére jogosító utalványt, vagy 3500 Ft-os, kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt kér-e?
Részlet a válaszból: […]juttatást. Vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában adhatja a juttatást, amelynek havi adómentes összege 3500 forint. A magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 6000 forintig, vagy a 3500 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe. Tehát a magánszemély választhat abban, hogy egy adott hónapban milyen juttatást kér. Az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Az Szja-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1902
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Étkezési hozzájárulás meleg étel házhoz szállítása esetén

Kérdés: Társaságunk - az arra igényt tartó dolgozók részére - meleg ebéddel szolgál, amit a meleg ételt házhoz szállító társaságtól szerzünk be, ez a társaság szállítja telephelyünkre. Az ételt a dolgozók a társaság étkezőjében fogyasztják el. A melegétel-szolgáltatásról hetenként számlát kap a társaság. Ez az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.17. pontja alapján 6000 Ft-ig adómentes természetbeni juttatásnak minősül? Mi a helyzet akkor, ha az ételt dolgozóink a szolgáltató éttermében fogyasztják el?
Részlet a válaszból: […]meghaladóan mennyi a munkáltatót terhelő adóköteles természetbeni juttatás összege. A munkavállalót terhelő étkeztetés költségeinek megállapításához a kérdésben foglaltakat - sajnos - értelmezni kell. A kérdés szerint a társaság beszerzi a melegételt, kifizeti a szolgáltatás árát, és azt kérdezi, hogy ebből a munkavállalónkénti 6000 Ft adómentes-e. Mivel a kedvezményt magánszemélyek vehetik igénybe, először meg kell állapítani, és hitelt érdemlő módon dokumentálni kell, hogy a meleg ebédet a társaság hány munkavállalója vette igénybe havonta. Ha adott például az egy hónap alatt igénybe vett ételadagok száma, s név szerint megállapítható, hogy azt a hónapon belül átlagosan hány munkavállaló vette igénybe, akkor a házhoz szállító cégnek ezen időszakra az ételekért és a házhoz szállításért fizetett öszszeg, továbbá az étkező fenntartásának, üzemeltetésének, valamint az étkezéshez szükséges eszközök költségei együttes összegének az igénybe vevő munkavállalók számával való osztásával meghatározható az étkeztetés egy munkavállalóra jutó havi összege. Ha a munkavállaló ebből térít, akkor a térítéssel csökkentett összeget, ha nem térít, akkor az egy munkavállalót terhelő étkeztetési költség egyhavi összegét kell a 6000 forinttal összevetni, és amennyiben az több mint 6000 forint, a különbözetnek a munkavállalók számával való szorzata megadja az adóköteles étkeztetés összegét. Ha a meleg ételt házhoz szállítják, a házhoz szállítás, az étkeztetés dologi költségei növelik a meleg étel bekerülési értékét, azokat az adóköteles rész megállapításakor számításba kell venni. Ha a dolgozók a melegételt az étkeztetési szolgáltatást nyújtó éttermében fogyasztják[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1733
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Étkezési hozzájárulás elszámolása a saját konyhánál

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha az egyházi intézménynek saját konyhája van?
Részlet a válaszból: […]számlacsoportban, = az ételek előállításához igénybe vett szolgáltatások költségeit (ideértve a nyersanyagok beszállításának költségeit is) az 52. számlacsoportban, = a saját konyhán foglalkoztatottak (szakácsok, felszolgálók, konyhai személyzet stb.) elszámolt munkabérét és annak járulékait az 54. és 56. számlacsoportban, továbbá közvetlenül felmerült személyi jellegű egyéb kifizetéseiket az 55. számlacsoportban. Célszerű havonta, de legalább negyedévenként megállapítani a felsorolt költségek együttes összegét, amelyet nevezzünk a saját konyhán történő étkeztetés közvetlen költségének. (Ha a kérdezőnél a 6-7. számlaosztályokat használják, akkor ezen számlaosztályokon belül célszerű elkülönítetten gyűjteni a fentiekben részletezett költségeket.) Amennyiben a saját konyhát csak az egyházi intézmény (a működtető) dolgozói, alkalmazottai veszik igénybe, és a saját dolgozók, alkalmazottak térítést nem fizetnek, akkor a saját konyhán történő étkeztetés összes - fentiekben ismertetett - közvetlen költségével azonos összeget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni a következők szerint: saját előállítású eszközök aktivált értékeként, mint saját étkeztetési szolgáltatást a vásárolt készletek között állományba venni: T 271 - K 582; majd a vásárolt készletek között állományba vett szolgáltatást személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolni: T 552 - K 271, 467. (Az áfa felszámítását a természetbeni juttatáskénti kezelés indokolja.) Ezt követően meg kell határozni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja szerinti adómentes étkezési hozzájárulás összegét (amit külön könyvelni nem kell, az előbbiek szerint már könyvelt). Amennyiben az adómentes étkezési hozzájárulás összegét az 552. számlán elszámolt saját étkeztetési szolgáltatás költsége meghaladja, a különbözet adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, és azt a 44 százalék szja-n túlmenően 29 százalék társadalombiztosítási járulék, 3 százalék munkaadói járulék is terheli, ezeket a személyi jellegű egyéb kifizetések, illetve a járulékok között kell elszámolni. Amennyiben a saját konyhát csak a működtető intézmény (vállalkozás) dolgozói, alkalmazottai veszik igénybe és térítési díjat fizetnek, de a térítési díj nem fedezi az étkeztetés összes - áfával növelt - közvetlen költségét, a térítési díjjal nem fedezett saját étkeztetési szolgáltatás költségét kell az előbbiek szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni. Majd az így elszámolt összeghez kell viszonyítani az Szja-tv. szerinti adómentes étkezési hozzájárulás összegét, és az esetleg fennmaradó különbözet után kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1518
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Étkezési hozzájárulás jegyben, illetőleg pénzben meddig adómentes?
Részlet a válaszból: […]adómentes természetbeni juttatásként adható étkezés havi összege 2200 forintról havi 4000 forintra emelkedett, továbbá a fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító utalvány adómentes értékhatára havi 1400 forintról havi 2000 forintra nőtt. A magánszemély egy adott hónapban csak egyféle kedvezményt vehet igénybe. Természetben nyújtott étkeztetés alatt a munkahelyen vagy a törvényes munkaközi étkezési szünet idejében a munkahely elérhető körzetében melegétkeztetést biztosító szolgáltatónál a munkavégzés napján elfogyasztott ételt kell érteni. Az adómentes részt meghaladóan természetben adott étkezési támogatás adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után a kifizetőnek 44 százalékos adófizetési és 29 százalékos járulékfizetési kötelezettsége keletkezik. Ha a munkáltató a természetbeni étkeztetés bármelyik formáját pénzben "váltja ki", akkor összeghatártól függetlenül a magánszemély adózik utána, mégpedig olyan formában, amilyen tevékenységgel összefüggésben kapja a pénzbeli juttatást. Hasonlóan adóköteles az olyan utalvány, amely nem felel meg a feltételeknek, azaz nem csak fogyasztásra kész étel vásárlására jogosít. Az étkezési kedvezmény havi összeg, vagyis a természetbeni étkezésre jogosító jegyek vagy az étel vásárlására jogosító utalványok értékében az adóévi kedvezmény - adómentesen - nem lehet több, mint ahány hónapon át ez jár a magánszemélynek, tehát amíg munkaviszonyban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1104
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Pénzben adott étkezési hozzájárulás

Kérdés: A társaság dolgozói részére a munkában töltött napok után napi 300 forint összegű étkezési hozzájárulást fizet pénzben, a bérkifizetéssel együtt. A teljes kifizetett összeg adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszból: […]juttatás, hanem bér az Szja-tv. 3. §-ának 21. pontja alapján. Ennek megfelelően az adót és a járulékot a bérre vonatkozó
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 387
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést