Integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése

Kérdés: Társaságunk 2023-ban szerződést kötött egy új integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésére, mivel a korábban használt rendszerre a Microsoft már nem biztosította a licencet. Az új program bevezetésére és testreszabására szerződött a cég, meghatározott mérföldkövenként a részteljesítés arányában számlát állít ki. A program nem minden modulja került átadásra 2023-ban, illetve az utolsó mérföldkő átadására, számlázására várhatóan 2024. 04. 30-ig kerül sor. A program működő modelljei lehetővé tették, hogy a 2024. évre vonatkozó gazdasági eseményeket már az új rendszerben tudjuk rögzíteni. A 2023. évi mérföldkövek számláit hogyan kell könyvelni, illetve a programot milyen dátummal lehet aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy nem a programot, hanem a modulokat kell külön-külön aktiválni. Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése alapján a terv szerinti értékcsökkenést a rendeltetésszerű használatbavételtől kell elszámolni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Többéves beruházás, felfüggesztett fejlesztés

Kérdés:

Társaságunk a 2020. évben külső vállalkozások bevonásával többéves beruházást indított el, amelynek célja egy saját igényeknek megfelelő szoftver (rendszer) beszerzése, fejlesztése, amelyet a társaságunk kizárólag vállalkozási tevékenysége érdekében kíván használni. Ezen fejlesztések még nem kerültek aktiválásra, aktiválásig a felmerülő kiadásokat (bérköltség, szoftverfejlesztő vállalkozói díj, felhasznált szoftverek stb.) a (nem aktivált) vagyoni értékű jogok között tartjuk nyilván. A gazdasági körülmények megváltozása és egyéb indokok miatt a tervezett rendszer fejlesztését a 2023. évben – felső vezetői döntés alapján – felfüggesztették, és egy későbbi, bizonytalan időpontban egy másik, hasonló alternatív rendszer bevezetéséről fognak dönteni.
A társaság elképzelése szerint:
1. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amik a jövőben nem hasznosulnak, kivezetésre kerülnek a vagyoni értékű jogok közül terven felüli értékcsökkenésként. Ekkor a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a társaságnak növelnie kell az adózás előtti eredményt az Szt. szerinti adózás előtti eredmény terhére (a mérlegfordulónappal vagy a kivezetés időpontjával) elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel. Míg a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a terven felüli értékcsökkenés adóalapnál érvényesíthető összege a Tao-tv. 1. és 2. melléklete szerint.
2. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amik a jövőben szellemi értékként hasznosulnának, átsorolásra kerülnek a szellemi termékek közé, taohatásuk nincs.
3. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amelyek kapcsán nem egyértelműen dönthető el, hogy a jövőben a fejlesztések során hasznosíthatók-e, a (nem aktivált) vagyoni értékű jogok között maradnának a későbbi felülvizsgálati időpontig.
A kérdés az, hogy a társaság helyesen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően jár-e el, amennyiben a fent leírtakat alkalmazza?

Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak elolvasása után arra a következtetésre jutottunk, hogy aki azt leírta, az a számviteli és az adózási ismereteket távolról sem ismeri. Ezért elő­ször helyére kell tenni a számviteli és a Tao-tv. előírásaival ellentétes részeket.A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Gépjármű káreseményének elszámolása

Kérdés: A gépjárművek káreseményének elszámolásával kapcsolatosan a 9351. kérdésnél egyéb ráfordításként, a 9363. kérdésnél igénybe vett szolgáltatásként javasolják a javítási számla elszámolását. Lehetséges, hogy félreértem, de nekem nem egyértelmű, hogy miként is kell kezelni a javítási számlákat, ha az önrész feletti összeget a biztosító állja. Cégünk mindig szolgáltatásként könyvelte az 523. számlára, de most elbizonytalanítottak.
Részlet a válaszából: […] ...kérünk a félreérthető válaszokért, amelyekből azt a következtetést lehetett levonni, hogy ugyanazt a gazdasági eseményt kétféleképpen ítéljük meg. Válaszunkban igyekszünk a hivatkozott kérdésben körülírtakat is figyelembe venni.A Számviteli Levelek 494...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása

Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
Részlet a válaszából: […] ...kell meghatározni, és az így kiszámított érték még csökkenti a 3. pont szerinti értéket.A kérdésben leírt 4. pont helytelen következtetést tartalmaz. Az Szt. 98. §-ának b) pontja szerint a még várhatóan felmerülő költségek a készültségi fok (és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Üzletrész értékének kimutatása – leányvállalat beolvadása

Kérdés:

A gazdasági társaság leányvállalata beolvad a 100%-os tulajdonos anyavállalatba kedvezményezett átalakulással. A leányvállalat jegyzett tőkéje 3000 E Ft. Az anyavállalatnál a 3000 E Ft jegyzett tőkéjű leányvállalati üzletrész nyilvántartási értéke 170.000 E Ft. Az anyavállalat eredménytartaléka 500.000 E Ft. Az átalakulás során a jogutód átalakulás utáni vagyonmérlegében a különbözetek oszlopban a befektetett pénzügyi eszközök soron –170.000 E Ft-ot, a jegyzett tőke soron –3000 E Ft-ot és az eredménytartalék soron –167.000 E Ft-ot kell feltüntetni?

Részlet a válaszából: […] ...ha a vagyonmérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg készítésének időpontja között változás következett be.A kérdésben leírt következtetés összhangban van a számviteli törvény előírásaival.(Kéziratzárás: 2023. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Biztosítói kárrendezések javítási számláinak rendezése

Kérdés:

A gépjármű-káreseményekkel kapcsolatos biztosítói kárrendezések javítási számláinak elszámolása az Szt. 81. §-ának (1)–(2) bekezdésén alapul. Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a káreseményekkel összefüggő helyreállítási munkák számlázott költségeit, ha a jármű használhatatlanná válik, terven felüli értékcsökkenés kerül elszámolásra az egyéb ráfordítások között. Káresemény bekövetkezésekor a biztosító bevonásával a kárrendezés, helyreállítás során felmerült díjakról kiállított számlát az egyéb ráfordítások között számoljuk el. Ennek az egyéb ráfordításként elszámolt kárösszegnek egy része kerül a biztosító által egyéb bevételként megtérítésre. Könyveinkben a káresemények társaságunkat terhelő tényleges ráfordítása a 86-96. számlák különbözetében (mint le nem vonható áfatartalom, avulás, önrész) jelenik meg, amelyet a fenti könyvelési megoldás támaszt alá, biztosítva az összemérés, valódiság elvét. A biztosítói kártérítés számviteli elszámolását az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése és a (3) bekezdés f) pontja alapján az egyéb bevételek 9631. főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Helyesen járunk-e el, vagy a teljes javítási számla értékét (az áfa vissza nem igényelhető részét is) az igénybe vett szolgáltatások között kellene kimutatni?

Részlet a válaszából: […] ...hosszasan részletezi a kérdező a kérdésben, részben helyesen a számviteli törvény elő­írásaira hivatkozással, de helytelen következtetésre jut, és számunkra megmagyarázhatatlan kérdést tesz fel.A biztosító által fizetett, visszaigazolt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés többszöri átolvasása után arra a következtetésre lehetett jutni, hogy a kérdező a lehetséges megoldás keresése során elfelejtkezett a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelményéről, mely szerint minden gazdasági eseményt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Külföldi kiküldetés étkeztetési számlájának minősítése

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója külföldi kiküldetésen vesz részt, pályázatból finanszírozott projektrendezvényen. A szálláson biztosítják a reggelit, a rendezvényen viszont a további étkezés nem biztosított. A déli és az esti étkezést dolgozónk saját maga oldja meg, melyről számlát hozna. A déli és az esti étkezést reprezentációs költségnek kell-e tekinteni, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A déli és az esti étkezést nem kell reprezentációs költségnek tekinteni. Az Szja-tv. 70. § (1) bekezdés a) pont szerint lesz adóköteles a külföldi kiküldetéshez mint hivatali utazáshoz kapcsolódó déli és esti étkezés számla szerinti értéke. Az említett 70. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Átértékelés a vagyonmérleg-tervezetben

Kérdés:

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény
– 4. §-ának (3) bekezdése szerint: Az átalakuló jogi személy vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról szóló végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg, és ha a jogi személy az átértékelés lehetőségével nem él;
– 6. §-ának (1) bekezdése szerint: Az átalakulási terv és mellékletei elfogadásáról a döntéshozó szerv a jogi személy átalakulásáról véglegesen döntő ülésén határoz. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés időpontjáig – a 4. § (3) bekezdése és a 8. § esetét kivéve – nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap.
A fenti jogszabályi helyeket kétféleképpen értelmeztem. Melyik a helyes?
1. Az Szt. szerinti beszámoló csak akkor fogadható el vagyonmérleg-tervezetnek, ha annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg, és nem él az átértékelés lehetőségével.
2. Az Szt. szerinti beszámoló elfogadható vagyonmérleg-tervezetnek, és át is értékelhető, ha annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb három hónappal előzte meg.

Részlet a válaszából: […] ...lehetőségével.A hivatkozott jogszabályi előírások egymás mellé sorolása, és abból a törvényi előírással ellentétes következtetés levonása mesterkélt, nem tekinthető megalapozottnak, mivel– a 4. § a vagyonmérleg-tervezetről rendelkezik,– a 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Választható-e átalányadózás iparűzési adónál?

Kérdés: Helyi iparűzési adóval kapcsolatosan kérdezem: 2022. évben volt katás egyéni vállalkozó szeptember 1-től átalányadózást választott. Milyen egyszerűsített adózást választhat az iparűzési adózásban? Választhatja-e az átalányadózás szerintit, vagy 8 millió szerint vallhatja be az adót szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakra?
Részlet a válaszából: […] ...tekinti, a második pedig – az elsőre épülve – több jogszabályi rendelkezés és annak változása eredőjeként von le következtetést. Az első értelmezés általában irányadó az egyes jogeseteknél, ugyanakkor a tény­állás szerinti esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
1
2
3
23