Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott étkeztetés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Étkeztetési hálózati rendszer tervezése, jogdíja

Kérdés: Ügyfelem egy étkeztetési hálózathoz tartozó üzletet nyitott, amely kizárólag az ő termékeit értékesítheti, azokból készíthet és forgalmazhat ételeket. A bolt kialakítása az étkeztetési rendszer előírása és megrendelése szerint készült el, egy építésziroda által, amelyre az építésziroda kiszámlázott tervezést és jogdíjat az ügyfelemnek. Hogyan kell ezt könyvelni? Amennyiben immateriális javak között kell kimutatni, milyen értékcsökkenési leírást kell alkalmazni a számviteli és a társaságiadó-törvény szerint?
Részlet a válaszból: […]akkor a tervezés költségeit (mint a rendszer használatához szükséges dokumentum megszerzésének ellenértékét) a szellemi termékek között, a jogdíjat a vagyoni értékű jogok között indokolt állományba venni.Az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározása során abból célszerű kiindulni, hogy a hálózathoz való csatlakozást tartalmazó szerződés hány évig érvényes, hány év után kell érdemileg módosítani, illetve mikor kell ismételten jogdíjat fizetni. Az így számított időtartamot indokolt az amortizáció számításánál figyelembe venni. Nem tartjuk valószínűnek, hogy az előbbiekben hivatkozott szerződés határozatlan időtartamig lenne érvényben, és jogdíjat sem kellene - ez esetben - ismételten fizetni. De ha mégis így lenne, akkor az amortizációs időszakot a várható használat, a hálózathoz való tartozás várható időtartama függvényében, legalább 5 évben indokolt a szellemi terméknél is,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8398
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Alvállalkozó számára biztosított étkezés

Kérdés: Társaságunk alvállalkozó bevonásával helikopteres növényvédőszer-permetezést végzett. Az alvállalkozói szerződésben a megrendelő kötelezettségei között napi egyszeri meleg étkezés biztosítása szerepel az alvállalkozó részére. Az étkezésekről a vendéglátóhely által kiállított számlán feltüntették azt, hogy permetezéshez kapcsolódó ebéd. Ebben az esetben az alvállalkozói díj részének tekinthető-e az étkezés (ugyanúgy, mint a permetezéshez biztosított növényvédő szer), és az a természetbeni juttatások utáni járulék alól mentes?
Részlet a válaszból: […]vendéglátóhely közvetlenül az alvállalkozó felé számláz, az alvállalkozó számolja el azt költségként, és az alvállalkozói díjban a költségként elszámolt összeg (a számlázott ebéd és járulékok) fedezete térül meg. Valójában azonban nem erről van szó.A vendéglátóhely a megrendelő felé számláz permetezéshez kapcsolódó ebédet, amelynek ellenértéke nem rendezhető az Szja-tv. 71. §-a alapján béren kívüli juttatásként, de nem tartozik az egyes meghatározott juttatások közé sem, mivel egyértelműen megállapítható, hogy az az alvállalkozó nevében étkező magánszemély jövedelme. Ebből következően a vendéglátóhely által számlázott bruttó összeget a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, összege után a megrendelő céget 27 százalék egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5638
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Rendezvényen felszolgált étel-ital elszámolása

Kérdés: Egy szakmai szervezet nemzetközi konferenciát rendez a brüsszeli szakmai szövetséggel közösen Budapesten. A belföldi és külföldi résztvevők részvételi díjat fizetnek. A szervezet által kiállított számlán a részvételi díjtól elkülönítetten szerepel a konferencia ideje alatti vendéglátás - étel-ital - értéke. Mivel a teljesítés helye belföld, az Áfa-tv. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság 2005-ben 25 százalékos mértékű áfával számolt. Levonásba helyezheti-e a szervezet a konferencián történő vendéglátás érdekében beszerzett étkezési számlákon felszámított áfát, mivel az étkezési költségeket továbbszámlázza? A szervezet a felmerült reprezentáció teljes értékét egységesen számlázza tovább, mivel nem állapítható meg a személyes fogyasztás mennyisége és értéke. Ez esetben lesz-e az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás a társaságnál, terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség a rendezvényt szervező céget? A brüsszeli szövetség a felmerült költségekre utólagos elszámolási kötelezettséggel meghatározott összeget átutal. Kell-e erről a pénzmozgást megelőzően számlát kiállítani?
Részlet a válaszból: […]alapszolgáltatás szerinti áfa felszámításával (2005-ben 25%-kal). A résztvevők felé étkezési szolgáltatásként - külön tételben - továbbszámlázott étel-, italbeszerzések, illetve igénybe vett vendéglátó-ipari szolgáltatások előzetesen felszámított áfája így levonható. (Feltételezzük, hogy az összes étel-, italbeszerzés, illetve igénybe vett vendéglátó-ipari szolgáltatás együttes bekerülési értéke továbbszámlázásra került.) Az Szja-tv. 69. §-a szerint a természetbeni juttatás a magánszemély részére - különböző jogcímeken - biztosított juttatás. A magánszemély részére adott étel, ital, vendéglátó-ipari szolgáltatás a természetbeni juttatások közé tartozik. A kifizető által (az adott esetben a rendezvényszervező által) egyidejűleg több magánszemélynek nyújtott étkeztetési szolgáltatás jellemzően adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Abban az esetben, ha a felmerült étel-, ital-, vendéglátó-ipari szolgáltatás költségeit a rendezvényszervező cég a résztvevők felé a részvételi díjtól elkülönítetten, a konferencián részt vevőket küldő szervezetek felé továbbszámlázza, akkor a rendezvényt szervező társaságot nem terheli - a természetbeni juttatásnak minősülő tételek miatt - adó- és járulékfizetési kötelezettség. Ehhez az is szükséges, hogy a továbbszámlázáskor a számlán egyértelműen fel kell tüntetni a természetbeni juttatásnak minősülő tételeket, és azt, hogy a természetbeni juttatások utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség a számla címzettjét, a résztvevőt küldő társaságot terheli. (A továbbszámlázott étkezési szolgáltatás együttes összege legalább annyi, mint az összes étel- és italbeszerzés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2731
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Étkezés vállalati üdülőben

Kérdés: Hogyan kell a vállalati üdülőben felszolgált étkezés költségeit elszámolni, számlázni? A társaság saját tulajdonú üdülőjében egyrészt szálláshelyet, másrészt az igénylőnek étkezést is kínál. Az étkezés úgy történik, hogy a közeli vendéglátótól megrendeljük az ebédet, amit ők kiszállítanak, az üdülőben csak az étel melegítése és felszolgálása történik. A reggelihez és a vacsorához mi vásároljuk meg az élelmiszert, amit adagolunk és felszolgálunk. Az üdülési díj külön-külön tartalmazza a szállás, illetve az étkezés díját. A szállást 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk, de milyen kulccsal számlázzuk az étkezést?
Részlet a válaszból: […]ételek melegítésével, felszolgálásával kapcsolatos költségek: az elszámolt közvetlen munkabér és a közvetlen bér járulékai, a közvetlenül felmerült személyi jellegű egyéb kifizetések, a fűtés, a világítás, a takarítás, a mosogatás költségei, az étkezéshez használt eszközök költségei (a bekerülési értékük, értékcsökkenési leírásuk); c) a reggelihez, a vacsorához beszerzett élelmiszer számlázott - áfa nélküli - bekerülési értéke anyagköltségként; d) a reggeli, a vacsora adagolásával, felszolgálásával kapcsolatos költségek: az elszámolt közvetlen munkabér és a közvetlen munkabér járulékai, a közvetlenül felmerült személyi jellegű egyéb kifizetések, a fűtés, a világítás, a takarítás, a mosogatás költségei, az étkezéshez használt eszközök költségei; e )az ebédhez, a reggelihez, a vacsorához biztosított üdítő- és egyéb italok költségei (anyagköltség). Megjegyzés: a kiszállított ebéd számlázott - áfa nélküli - értéke (és a kiszállításért fizetett összeg) közvetített szolgáltatás is lehet, ha az ebédet az étkezést igénybe vevők részére külön tételben számlázzák, és a térítés összege fedezi az a) és b) pont szerinti költségeket. (Ha nem fedezi a térítési díj a kapcsolódó költségeket, akkor a nem fedezett részt személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni!) A reggelihez, a vacsorához vásárolt tej, kenyér, felvágott stb. bekerülési értéke - annak megtérítése esetén sem - nem lehet közvetített szolgáltatás (mert nem szolgáltatásnyújtás), de nem lehet az eladott áruk beszerzési értéke sem, mert az igénybe vevők részére nem élelmiszert számláznak. Az üdítő- és egyéb italok bekerülési értéke sem lehet az eladott áruk beszerzési értéke, mivel nagy a valószínűsége annak, hogy nem tételesen, az eladott italok mennyisége alapján történik a számlázás. Az étkezéssel, az étkeztetéssel kapcsolatos költségek elsődleges elszámolása az 5. számlaosztályban történik, az általános előírások szerint. (Amennyiben a kiszállított ebéd továbbszámlázása közvetített szolgáltatásnak minősül, akkor azt elsődlegesen is a 8. számlaosztályban kell elszámolni!) A vállalati üdülőben megszervezett étkezés, étkeztetés (célszerű külön az ebéd és külön[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. szeptember 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1866
Kapcsolódó tárgyszavak: ,