Jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetése

Kérdés: A társaság 2020. évben AM rendelet szerint baromfitartók részére nyújtandó állami támogatást kapott, amelyet egyéb bevételként számolt el. Az Államkincstár 2022-ben a 2021. évi mérlegkészítést és -beadást követően határozatban elrendelte a támogatás visszafizetését, mivel a társaság egy másik jogszabály alapján már 800.000 eurós támogatásban részesült, az AM rendelet szerinti támogatás már meghaladta a 800.000 eurót. A 2022-ben visszafizetett összeg csökkenti-e az egyéb bevételt, illetve szükséges-e a 2020. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Mivel a társaságnál ez nem minősül jelentős összegű hibának, kell-e növelni az adóalapot, vagy alkalmazható erre a Tao-tv. 8. §-ának (8) bekezdése? Esetleg, mivel a támogatás igénybevétele és elszámolása nem volt jogszerű, a visszafizetést egyéb ráfordításként kellene könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...állapította meg a társasági adó alapját is. Ezért önellenőrzés keretében a számviteli elszámolásokban is, a társaságiadó-bevallásban is a 2020. üzleti évet kell 2022-ben helyesbíteni. A 2020-ban elszámolt egyéb bevételt az eredménykimutatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...állampapírt a vételáron kell a könyvekben kimutatni.Ez esetben a névérték és a beszerzési érték közötti különbözet az állampapír beváltásakor, értékesítésekor realizálódik, a beszerzési értéknél magasabb értéken történő beváltáskor, értékesítéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

De minimis támogatás igénylése

Kérdés: A de minimis támogatások törvényes igénybevételéhez, a három pénzügyi évre vonatkozó korlát helyes számításához kérem szakmai értelmezésüket. A Bizottság vonatkozó 1407/2013 EU rendeletének 3. cikk (2) bekezdése értelmében: "Bármely három pénzügyi év időszakában... a támogatás összege nem haladhatja meg a 200.000 EUR-t." Hogyan kell eljárni az adórendszeren belüli (közvetett) és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások összegének figyelembevétele vonatkozásában általánosságban? Illetve hogy konkretizáljuk is a kérdést az alábbi esetekben:
a) 2022. március 25-én (támogatói okirat kelte) odaítélt adórendszeren kívüli támogatás,
b) a 2021-es évről 2022. 05. 31-ig beadott taobevallásban érvényesíteni kívánt adórendszeren belüli támogatás igénybe vehető mértékének helyes meghatározása során.
Mely évek tartoznak a rendelet által hivatkozott három pénzügyi évet felölelő figyelési időszakba?
a) Az első esetben a támogatói okirat keltét magában foglaló időszakon kívül még a 2021. és a 2020. évek tartoznak a figyelési időszakba? Tehát a figyelési időszak 2020. 01. 01. - 2022. 03. 25-ig tart? Vagy 2019. 03. 26. - 2022. 03. 25-ig? Továbbá ehhez kapcsolódóan kérdésként merül fel, hogy ha a megkapott támogatást részletekben folyósítják, akkor értelemszerűen azt a rendelet értelmében az odaítélés napjára vonatkozóan kell diszkontálni. Ez azt jelenti, hogy az odaítélés napjára vonatkozó évben kell beleszámítani a keretbe akkor is, ha évek között áthúzódik annak kifizetése?
b) A második esetben a bevallás kitöltésekor hogyan tudom meghatározni, hogy mennyi még az igénybe vehető de minimis keretem? Tehát a figyelési időszak (amely alatt kapott de minimis keretet csökkentő támogatási összegeket figyelembe kell venni), mivel a 2021. évről a bevallást 2022. 05. 31-ig kell beadni, és tegyük fel, ezen a napon kerül beadásra, 2020. 01. 01. - 2022. 05. 31-ig tart? Vagy a figyelési időszak 2019. 06. 01-től 2022. 05. 31-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...de minimis támogatásokat adóévenként kell figyelembe venni, ahol az összeszámításnál a 3. adóév az az adóév, amelyről az aktuális bevallás készül;- az adórendszeren kívüli támogatások esetében a három adóév az aktuális bevallás benyújtásának éve és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Versenytilalmi megállapodás elszámolása

Kérdés: A kft. egy másik kft.-t kíván megvásárolni. A megvásárolandó kft. magánszemély tulajdonosaival olyan versenytilalmi megállapodást szeretne kötni, mely az adott területen az adott tevékenység 10 évi tilalmára vonatkozna. Az összeg kifizetését 5 év alatt tervezik. Helyesen jár el a kft. vevője, ha a kifizetendő összeget a szellemi termékek között tartja nyilván, és értékcsökkenést számol el?
Részlet a válaszából: […] ...között kellene elszámolni, annak személyi jövedelemadóját, szociális hozzájárulási adóját a vevő kft.-nek le kellene vonnia, bevallania és befizetnie, felmerülhet az is, hogy ezzel az adófizetési kötelezettséget kívánják a vevő kft.-nél csökkenteni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Építőipari tevékenységnél 180 nap figyelembevétele

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységet végez különböző településeken. Van, ahol a munkák időtartama rövidebb ideig, egy-két hónapig tart, más esetben viszont előre láthatóan több lesz, mint fél év vagy akár több mint egy év. Mikor kell bejelentkezni a településnél iparűzésiadó-alanyként? Be kell-e jelentkezni már akkor, ha az építési munka kezdetekor látható, hogy az hosszabb ideig fog tartani?
Részlet a válaszából: […] ...területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik.Tekintettel arra, hogy a helyi iparűzési adót adó­évente kell megállapítani és bevallani, adóévente kell azt is vizsgálni, hogy az adott önkormányzat területén létrejött-e a vállalkozónak telephelye vagy sem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Termékek részletezése számlamellékletben

Kérdés: A helyes számlázással kapcsolatban alakult ki partnerünkkel az alábbi értelmezési vita. Cégünk a kibocsátott számlát visszautasította, mert a számlán egy tételként szerepelt a "Tárgyi eszközök értékesítése melléklet szerint" szöveg. Az értékesített eszközök tételenkénti megnevezését, mennyiségét, egységárát, tételenkénti összegét, áfakulcsát, áfáját és áfás végösszegét több tucat eszköz esetében a számlához csatolt mellékletben küldte meg a számlakibocsátó. Jogos volt-e, hogy szabálytalannak minősítettük a nekünk elküldött számlát?
Részlet a válaszából: […] ...álljon - jellemzően - a számla. Ha a számla nem felel meg a törvényben rögzített, fentiekben hivatkozott előírásoknak, akkor az áfabevallásba az adatokat a mellékletből kell beírni, kérdéssé válhat, hogy azt az adóhatóság elfogadja-e.Ha csak a melléklet tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Év közben kifizetendő osztalék

Kérdés: Két belföldi magánszemély taggal rendelkező kft. 2019. évben alakult, és 2021 januárjától a kiva szerint adózik. Áttéréskor (2021. január 1-jén) az eredménytartaléka -1720 E Ft volt, a 2021. évi év végi kivás adózott eredménye pedig +31.000 E Ft. Jelenleg tehát 29.280 E Ft a cég eredménytartaléka, és a 2022. évi első három negyedévi eredménye 12.000 E Ft körül alakul. Ha osztalékot akarnak a tagok kivenni, mennyit vehetnek ki tulajdonképpen? (31.000+12.000 E Ft vagy 29.280+12.000 E Ft?) Illetve ha pl. 30.000 E Ft lesz a jóváhagyott osztalék, és ezt ki is fizetik októberben a tagoknak, akkor a kft. a 15% szja-val csökkentett összeget fizeti ki és vallja be a 08-as havi járulékbevalláson, illetve a tagokat terhelő szochót kifizeti, vallja be és vonja le? "Kivanövelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott, fizetett osztalékot, ide nem értve a kiva előtti adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kiva időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot."
Részlet a válaszából: […] ...az adót a természetes személytől a kifizető (a kft. annak minősül) vonja le, és a juttatást követő hónap 12. napjáig megfizeti és bevallja.Adott esetben a kft. nem rendelkezik a kiva előtti adóévek adózott eredményével, eredménytartalékával, így annak terhére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Tervezett és végleges vagyonmérleg eltérése

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a tervezett nyitómérleg alapján már előre megállapítja? (A két leltárérték nagymértékben eltérhet, a jelentős raktárkészlet és legalább 30 nap miatt.) Mi lesz a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] ...ha az egyéni vállalkozó olyan eszközöket is az egyszemélyes társaság rendelkezésére bocsát, amelyeket a tevékenységet lezáró adóbevallás elkészítésekor nem vett számításba, akkor az Szja-tv. 49/A. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyévi adóbevallásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Behajthatatlan követelések önellenőrzése

Kérdés: Adóellenőrzéssel lezárt adóévünkben (2019) van több olyan követelésünk, amelyek behajthatatlanok lettek. Viszont a felszámolás kezdete óta csak idén telt el a két esztendő. Erre az évre így is beadható áfás önellenőrzési bevallás ezen követelésekre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...legalább 2 év telt el. Ezáltal valóban előállhat az az eset, amikor olyan korábbi követelés válik behajthatatlanná, és olyan időszaki bevallást kellene önellenőrzéssel korrigálni, amely időszakra vonatkozóan az adóhatóság már ellenőrzést folytatott le.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...önellenőrzés keretében kell a hibát korrigálni (megnövelni a 2021. évi eredményt). Természetesen a 2021. évi társaságiadó-bevallást is helyesbíteni (módosítani) kell, az adóhiányt és késedelmi pótlékot be kell vallani és be kell fizetni.(Kéziratzárás: 2022...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
1
2
3
198