Közhasznú nonprofit kft. szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A nonprofit kft. közhasznú tevékenysége közé tartozik a rehabilitációs foglalkoztatás. Vállalkozási tevékenységként konyha üzemeltetését, illetve karbantartási tevékenységet végez, ahol rehabilitációs foglalkoztatottakat alkalmaznak. A Munkaügyi Központtól kapnak bértámogatást, ami teljes mértékben nem fedezi a bérüket. A nonprofit kft. ügyvezetője megbízási díjat kap havonta. Ebben az esetben mi lesz a szakképzési hozzájárulás alapja?
Részlet a válaszából: […]  A választ – a kérdéshez adott kiegészítésfigyelembevételével – a 2012. 01. 01-től hatályos előírások alapján adjuk meg. A 2011. évi CLV. törvény (Szh-tv.) 4. §-ának (1) bekezdésealapján a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Nyugdíjasklub könyvvezetése

Kérdés: 2002-ben alakult a nyugdíjasklub. Bevételszerző üzleti tevékenységet nem folytat, éves árbevétele egymillió forintnál is kevesebb. 2011-ben még naplófőkönyvben vezettük a könyvelést, 2012. 01. 01-től köteles a kettős könyvvitelre átállni? Ha igen, milyen bejelentési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésből nem derül ki, hogy milyen szervezeti formábanműködik a klub, továbbá az sem, hogy közhasznú szervezetnek minősül-e?A klub jellegéből következően az egyesülési jog alapjánlétrejött szervezetről van szó, amelyik a vonatkozó jogszabálynak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Egyes ágazatokat terhelő különadó

Kérdés: Kérdésem az egyes ágazatokat terhelő külön­adóhoz kapcsolódik. Két boltunk van, ahol viszont­el­adókat és végső fogyasztókat is kiszolgálunk. Van egy raktár-termelő egységünk, ahol a tonerek, patronok újratöltése, gyártása folyik a raktározás mellett. Innen történik a legnagyobb forgalom lebonyolítása, innen szolgáljuk ki a viszonteladókat. Vannak vevőink, akiknek kiszállítjuk az árut, vannak, akik személyesen érte jönnek, és vannak, akiknek utánvétes csomagban küldjük el az árut. Ez utóbbi csomagküldő kereskedelemnek számít? Pályázati pénzzel indítottuk internetes áruházunkat is, ahol vásárolnak viszonteladók is, magánszemélyek is, és csomagküldéssel is kiszállítunk. Az értékesítésben van saját gyártású, újratöltött, felújított toner és tintapatron, de igény szerint eredetit is beszerzünk egyéb irodaszerrel. Éves árbevételünk összesen 600 millió forint körül van, sokféle összetevővel. Az árbevételt eddig telephelyenként különítettük el. Valószínűleg nem vagyunk alanyai a bolti kiskereskedelmi adónak, de ezt nekem kell bizonyítanom. Úgy érzem, lehetetlenség ennyi mindent elkülönítve könyvelni (havi 800 számla, 10-30 tételes, nagy részében saját és beszerzett termék értékesítéssel). Számlánként kellene elkülöníteni, hogy – melyik kiskereskedelem és melyik nagykereskedelem? – melyik csomagküldő és melyik internetes? – hogyan tudom bizonyítani, hogy az árbevétel a kiskereskedelmi tevékenységből nem éri el az 500 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: az értékesítés árbevételeösszetételének ismeretét elsősorban a cégvezetésnek kellene igényelnie, nemelegendő csak a telephelyenkénti rögzítése.A kérdésekre adandó válasz előtt idézzük az egyes ágazatokatterhelő különadóról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Jövedelemminimum, 10%-os kulcs alkalmazása

Kérdés: A Tao-tv. 19 §-ában szabályozott 10%-os adókulcs alkalmazható-e abban az esetben, ha a társaság – mivel adózás előtti eredménye és adóalapja nem éri el a "minimumadó-alapot" – a jövedelemminimum összege után adózik?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 19. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint a 10%-osadókulcsot az adózó 2010-ig akkor alkalmazhatja, ha az adóalapja az adóévben ésaz azt megelőző adóévben – a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel -legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Támogatás beszámítása a 7 M Ft-os felső határba

Kérdés: Családi gazdálkodók esetében, ha az éves árbevétel személyenkénti lebontásnál meghaladja a 7 M Ft bevételt, ez a bevétel támogatás nélkül vagy támogatással értendő? Tehát a támogatások összege (területalapú támogatás stb.) beleszámít-e a 7 M Ft felső határba? Ha meghaladja a 7 M Ft összeget a bevétel, akkor megszűnik a családi gazdaság státusa?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy ahol atörvény valamely rendelkezését a magánszemély tevékenységéből származó bevételiértékhatártól függően kell vagy lehet alkalmazni, az értékhatár a jogszabályvagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Minimumjövedelem, mint a társasági adó alapja

Kérdés: Minimumjövedelem számításához kérem segítségüket. A kft. 2007. évi adózás előtti eredménye: -1 872 000 Ft, adóalapja: -1 670 000 Ft. Összes éves bevétele: 56 800 000 Ft, az elábé: 32 500 000 Ft, korrigált bevétel: 24 300 000 Ft, amelynek a 2 százaléka 486 000 Ft. Arányosított adóalap: -1 670 000 Ft 50 százaléka: -835 000 Ft, a minimumjövedelem: 486 000 Ft 50 százaléka: 243 000 Ft. Összes éves minimumjövedelem: 835 000 + 243 000 = -592 000 Ft. Így a minimumjövedelem alapján nincs társasági adó! Vagy valamit elvétettem?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 6. §-ának (5) bekezdése szerint, ha az adózó (2)bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerintiadóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot,akkor – a kérdező választott, és – a jövedelem- (nyereség-)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Innovációs járulék vállalatcsoportnál

Kérdés: Cégcsoportba tartozó vállalkozás esetén melyek az innovációs járulék számításának elvei? A vállalkozás leányvállalat, kapcsolódó vállalkozással rendelkezik, a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, árbevétele, illetve a mérlegfőösszeg nem éri el a 10 millió eurót. Anyavállalatának foglalkoztatotti létszáma 62 fő, árbevétele 13 millió euró. A leányvállalatnál a besorolásnál egyedi adatait elegendő figyelembe venni? Az anyavállalat besorolását hogyan befolyásolják leányvállalatának az adatai?
Részlet a válaszából: […] A Kta-tv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény hatályaalá a belföldi székhelyű gazdasági társaságok tartoznak, a (2)–(3) bekezdésbenfoglaltak kivételével. A kérdéshez kapcsolódóan a (2) bekezdésben foglaltakatindokolt megvizsgálni.Nem tartozik a törvény hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Telephelyek házipénztárkészletének megállapítása

Kérdés: Cégünk multinacionális cégcsoport. Egyik vállalata az ország 18 városában épített és tart fent egészségügyi intézményeket járóbetegek ellátására. Éves árbevétele több milliárd forint. Mindegyik városban házipénztár van, mindegyikben havi szinten 100 000-300 000 Ft közötti forgalom van (nővérek munkába járása, kiküldetések, minimális karbantartási költségek, postaköltségek stb. kifizetésére). Hogyan valósítható meg a gyakorlatban a pénztárak napi szintű zárása, a bizonylatok feldolgozása? Másik vállalatunk orvostechnológiai termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó, szintén többmilliárdos forgalmat lebonyolító cég. Az ország különböző részein élő üzletkötőket (kb. 40 fő) vállalatunk céges bankkártyával látott el, hogy a havonta felmerülő készpénzes költségeiket rendezni tudják. Az általuk a bankszámláról felvett összeggel a hónap végén számolnak el. Az ő esetükben hogyan értelmezhető az új rendelet?
Részlet a válaszából: […] A házipénztáradóról szóló törvény (Hpt-tv.) nem írja elő apénztárak napi szintű zárását és a bizonylatok feldolgozását, csak arról szól,hogy ha volt a pénztárban napi forgalom, akkor hogyan kell eljárni. A pénztárvezetésével kapcsolatos szabályokra továbbra is az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Innovációs járulék fizetése kis- és mikrovállalkozásnál

Kérdés: Innovációs járulék fizetésére kötelezett-e a társaság 2006-ban, ha a létszám 2004. december 31-én 49 fő, 2005. január 1-jén 42 fő, 2005. december 31-én 48 fő, 2006. január 1-jén 44 fő, az éves árbevétel 2004-ben 2 682 740 E Ft, 2005-ben 2 527 300 E Ft, a mérlegfőösszeg 2004. december 31-én 881 221 E Ft, 2005. december 31-én 992 700 E Ft? Hány év adatait kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003.évi XC. törvény 3. §-ának (2) bekezdése alapján nem tartozik a törvény hatályaalá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. éviXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kk-tv.) 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Kötelező-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Az Szt. 155. §-ának (4) bekezdéséhez kapcsolódik a kérdés. A társaságot jogelőd nélkül alapították 2004. 07. 21-én, a cégbíróságon 09. 16-án bejegyezték. Az előtársasági időszak alatt 28 122 ezer forint árbevételt realizált, a bejegyzést követően 2004-ben (november 30-ig) még 76 384 ezer forintot. A társaság jogásza és a megkérdezett könyvvizsgálók között véleményeltérés van abban, hogy a bejegyzett társaság 2004. évben könyvvizsgálatra kötelezett-e vagy sem.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 155. §-ának (4) bekezdése valójában választ ad akérdésre. Jogelőd nélkül alapított társaságnál nem lehet megvárni az üzletiévet megelőző két üzleti év árbevételadatait, hogy azok alapján (teháttényadatok figyelembevételével) megállapítva az átlagot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.