Szövetkezeti tagsági viszony megszüntetése

Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz szükség lenne a kérdésekre is, ezekről azonban a kérdező megfeledkezett. Milyen kérdések lehetnek? A szövetkezet helyesen állapította meg a befektetői részjegy visszavásárlási értékét? A visszavásárlási érték és a névérték különbözetét terheli-e...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Elszámolás átalakuló társaságtól megváló taggal

Kérdés: A kft. taggyűlése rt.-vé történő átalakulását tervezi. Ezzel azonban az egyik tag nem ért egyet, ezért az átalakuláskor megválik a társaságtól. Az átalakulási törvény szerint a társaságtól megváló taggal el kell számolni. Hogyan kell megállapítani a megváló tagot megillető járandóságot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ptk. a társaságtól megváló, a társaságból kilépő taggal való elszámolással – ilyen címen – nem foglalkozik, az üzletrész átruházását, illetve bevonását helyezi előtérbe. (Az üzletrész tagok közötti, illetve kívülálló személyre történő átruházásával,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címkék:    

Edzőeszközök besorolása

Kérdés: A kempingszolgáltatással foglalkozó ügyfél szabadban felállított edzőeszközöket (derék- és csípőformáló, gyalogló, dupla nyújtó, valamint komplex karerősítő eszközök stb.) szerzett be, egyedi értékük több mint nettó 100 ezer Ft. Milyen főkönyvi számlán kell aktiválni az eszközöket, hány százalék értékcsökkenéssel? Fejlesztési tartalék elszámolható?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kempingszolgáltatással foglalkozó cégnél – feltételezhetően – a szabadban felállított – a kérdés szerinti – edzőeszközöket azért szerezték be, hogy azokat a kempingszolgáltatást igénybe vevők térítés ellenében használják. (A térítési díjat vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

A géptároló alapjának betonozása

Kérdés: A mezőgazdasági gépek gyártásával és értékesítésével foglalkozó cég a telephelyén géptárolót akar építeni. A géptároló alapjának betonozási költsége a telek értékét növelő beruházás, vagy a könnyűszerkezetes géptároló épület bekerülési értékének része, és arra az épület várható élettartamától függően értékcsökkenést lehet elszámolni? A betonozással kapcsolatos beruházásra a fejlesztési tartalék feloldható? Ha nem építi meg a géptárolót, és csak a betonozás készül el az udvaron (amelyen különféle szerelési munkákat tudnak majd végezni), úgy annak bekerülési értéke a telek értékét növeli, vagy mint önálló építményt kell aktiválni és értékcsökkenteni? Ebben az esetben is feloldható a fejlesztési tartalék?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt pontosítsuk a kérdést, konkretizálni kell a betonozási költség felmerülésének lehetséges eseteit. A géptároló, mint az épület alapja, a falak alatti alapok. A géptároló, mint az épület használatát lehetővé tevő, belső térnek a burkolata. Az udvar...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 22.

Értékcsökkenés alá vont beruházás

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó épületberuházást végzett az elmúlt években. 2015 decemberében aktiválja a beruházást. Az elmúlt 4 évben a folyamatban lévő beruházási kiadások összegének egy részét a korábban évenként képzett fejlesztési tartalék feloldására figyelembe vette, a 45 milliós beruházásból 20 milliót, mely elszámolt értékcsökkenésnek tekintendő. 2015-ben az aktiválás után az év hátralévő idejére az értékcsökkenési leírás elszámolását ténylegesen is megkezdte. Az év végi nettó érték a vállalkozó 2015. évi személyijövedelemadó-bevallásánál az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételként, mint kizárólag üzleti célt szolgáló, 2015-ben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz nettó érték figyelembe vehető-e? Azaz 2015-ben értékcsökkenés alá vontnak tekinthető-e az aktivált beruházás? Ha igen, a további években a csökkentés összegével kell-e növelni a vállalkozónak az adózás utáni vállalkozói jövedelmét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fejlesztésitartalék-nyilvántartásból történő kivezetés időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni – és az adott tárgyi eszköz egyedi részletező nyilvántartásában is ennek megfelelően kell rögzíteni – a tárgyi eszköz megszerzése vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 24.

Fejlesztési tartalék

Kérdés: 1. Egy vállalkozás idén fejlesztési tartalékot képez. 2016-2019 között a tartalék felhasználható-e lízingelt tárgyi eszköz beszerzésére? Lehet-e ez nyílt végű lízing? 2. A fejlesztési tartalék az adózás előtti eredmény 50%-át elviszi. A visszamaradó 50% adózás előtti eredmény kompenzálható-e korábbi években halmozódott, továbbvitt veszteséggel, negatív eredménytartalékkal? E két lépéssel a társaságiadó-alap nulla lenne.
Részlet az állásfoglalásából: […] 1. A 2015. adóévi beszámolóban fejlesztési tartalék címen lekötött tartalékként kimutatott, adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett fejlesztési tartalék a képzés adóévét követő 4 adóévben használható fel, azaz 2016-2019. adóévekben, feltéve hogy ezen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 17.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó fejlesztési tartaléka

Kérdés: Egyéni vállalkozó könyvelésében a fejlesztési tartalék feloldását hogyan kell elszámolni, hogyan kell könyvelni azt egyszeres könyvvitelnél? Egyéni vállalkozó vásárolhat-e személygépjárművet fejlesztési tartalékból, ha igen, hogyan kell a könyvekbe beállítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés alapján azt kell feltételeznünk, hogy a kérdező az egyéni vállalkozókra vonatkozó előírásokról csak hallott valamit, de azokat a gyakorlatban nem alkalmazta. Az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, így nem kell könyvviteli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Közjóléti létesítmények megvalósításához támogatás

Kérdés: Társaságunk az MVH-hoz az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához támogatási kérelmet nyújtott be. A támogatási kérelemnek helyt adó határozatban az indokolásban a 66/2013. (VII. 29.) VM rendelet rendelkezéseire utalnak. Ebben a rendeletben a számviteli elszámolás módja nem szerepel. Mivel normatív támogatásról van szó, támogatási szerződéssel nem rendelkezünk. A tőketartalék javára kell elszámolnunk, vagy fejlesztési tartalékként, tehát halasztott bevételként?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.Jelenleg ilyen jogszabályi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mivel arra utal, hogy a kényszertörlési eljárásnál érintett személyek, szervek, ideértve a könyvelőt is, nem ismerik a rájuk vonatkozó, létező előírásokat, bár ezek az előírások sem minden esetben teljesek, következetesek,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:

Vásárolt ingatlan új ingatlan?

Kérdés: Partnerünk egy ipari parkban fog venni egy épületet. Használt ingatlanról van szó, de a cégnél még új ingatlanként fog szerepelni. Mi minősül új ingatlannak a beruházási adókedvezmény szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt a kérdés pontosítása szükséges. Feltételezzük, hogy a kérdező nem a Tao-tv. 22/A., 22/B. §-aiban szabályozott kis- és középvállalkozások adókedvezményére, illetve a fejlesztési adókedvezményre gondolt, mert ott az adókedvezmény feltételei részletesen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:
1
…
6
7
8
…
16