Kétszintes társasház használatának megváltoztatása

Kérdés: Egy többlakásos, kétszintes társasház két társaság tulajdonában áll oly módon, hogy az önálló ingatlanok egy része az egyik, míg másik része a másik kizárólagos tulajdonában áll. Mindkét társaság a fejlesztési tartaléka terhére vásárolta meg a tulajdonában álló ingatlanokat. Mindkét társaság a társasház mindkét szintjén rendelkezik önálló ingatlannal. A két társaság a társasház használata során olyan megállapodást kíván kötni, amely szerint a felső szint teljes egészében az egyik, míg az alsó szint a másik társaság használatába kerül. Ilyen módon – a tényleges tulajdoni állapottól függetlenül – 50-50%-os lesz a használati arány. A használati rendezés ellenérték fizetése nélkül történik. Milyen számviteli, könyvelési teendőket jelent a megállapodás, kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a kérdésben leírtak megvalósulása során az egyik társaság által tulajdonolt ingatlan (épületrész) átmegy a másik társaság használatába. Ezen használatba történő átmenettel egyidejűleg a másik társaság által tulajdonolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt indokolt a figyelmet felhívni a végelszámolással kapcsolatos cégtörvényi előírások, továbbá a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendeletben foglaltak alapos áttanulmányozására. Ezek ismerete választ ad a kérdésekre is.Néhány egyéb megjegyzés a válasz előtt.A jogelőd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Mikrogazdálkodó fejlesztési tartaléka

Kérdés: 2013. évre mikrogazdálkodói beszámolót készítünk. Ebben a sajátos beszámolási formában lehetséges fejlesztési tartalék képzése? 2013. évben van eredménye a vállalkozásnak, 2014-ben jelentős beruházást hajtunk végre, ehhez a fejlesztési tartalékot fel tudnánk használni.
Részlet a válaszából: […] A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó (társaság) is a Tao-tv. hatálya alá tartozik, és mint ilyenre vonatkoznak a Tao-tv. rendelkezései.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Eladásra épített lakás átminősítése

Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt – ellenőrzésképpen – nézzük meg a számviteli elszámolást. A társasházakat építő kft. az általa épített, eladásra szánt lakásokat (a kérdésben szereplőt is!) a készletek között (jellemzően saját termelésű készletként) köteles kimutatni (a telek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Több év alatt képzett fejlesztési tartalék

Kérdés: Társaságunk 2007., 2008. és 2009. években fejlesztési tartalékot képzett, amelyet teljes egészében a mai napig nem használt fel. Meglátásom szerint a 2008. éves mérlegben kimutatott 2007. és 2008. években lekötött fejlesztési tartalékot 6 adóév alatt kell felhasználnom, a 2009. évben képzett tartalékot pedig 2013. 12. 31-ig. Tudtommal nincs akadálya annak, hogy először a 2007. és 2009. évit használjam fel, majd a 2008. évben képzettet. A törvény tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházást enged felhasználni fejlesztési tartalékként. Tehát jól gondolom, hogy például szoftver értékével nem oldhatom fel, viszont ha vásárolunk egy használt autót, melyet aktiválunk a feloldás évében, akkor attól függetlenül, hogy ez az autó közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik a gyártáshoz, feloldhatom a lekötött fejlesztési tartalékot?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 29/I. §-ának (5) bekezdése szerint a 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév, azzal, hogy ahol a Tao-tv. 7. §-a (15)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Fejlesztési tartalék felhasználása

Kérdés: Hétmillió forint értékben fejlesztési tartalékot képeztünk. Most lehetőség lenne pályázati pénzhez jutni, plusz önerőre is szükség van. Az így vásárolt tárgyi eszközt felhasználhatjuk-e a fejlesztési tartalék feloldására?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése alapján az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Feltételezzük, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Társaságunk fejlesztési tartalékot képzett, amely összeggel csökkentette az adott évi társaságiadó-alapját. A fejlesztési tartalékot lekötött tartalékba helyeztük, amely akkor kerül feloldásra, ha azt a társaság beruházási célra elköltötte. A társaság számviteli politikáját úgy szabályozta, hogy a 100 ezer forint alatti egyedi beszerzésű eszközök értékét egy összegben elszámolja amortizációként. A képzett fejlesztési tartalék csökkenthető-e az ilyen eszközbeszerzés értékével?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése rendelkezik arról, hogy a fejlesztési tartalékot meddig kell, és milyen célra lehet felhasználni az adó visszafizetése és késedelmi pótlék felszámítása nélkül. E rendelkezés szerint jogtalan a feloldás, ha annak alapját a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Ismeretlen megtakarítási forma adómentessége

Kérdés: Egyéni vállalkozó orvos 2009-től fejlesztési tartalékot képzett. Egy 2012 októberében megjelent orvosi szaklap arról ad tájékoztatást, hogy a képzett fejlesztési tartalékot, valamint újonnan betett tőkét (tőkeszámlát nyit) költségként, ráfordításként elszámolhatja. Ezt egy kft. végezné. A piacon jelen van egy olyan megtakarítási forma, amelynek – amikor fizet a vállalkozó saját magának – sem járulék-, sem adóvonzata nincs, és a teljes összeg költségként elszámolható a jelen adójogszabálynak megfelelően. Milyen jogszabály alapozza meg ezt a megtakarítási formát, és hogyan teheti ezt meg a fejlesztési tartalékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] Konkrét megtakarítási forma ismerete nélkül nem lehet egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy az adott megtakarítási forma adómentességét mi alapozza meg. (Megjegyezzük, hogy egyéni vállalkozó esetében nehezen képzelhető el olyan megtakarítási forma, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A kft. a törzstőkét szeretné leszállítani. Ez esetben az eredménytartalékot is csökkenteni kell? Van a kft.-nek fejlesztési tartaléka, az nem használható fel? Van arra lehetőség, hogy a fejlesztési tartalékot – saját elhatározásból – visszavezessük az eredménytartalékba? Milyen egyéb teen­dőim vannak? Önellenőrzés? Taggyűlés?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a legfontosabbakról feledkezett meg. Ez a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, annak is a 159-164. §-ai. Ezek közül csak néhányat emelünk ki.A törzstőke leszállításáról a taggyűlés dönthet. A törzstőke leszállításáról döntő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Beruházás üzembe helyezés előtti értékesítése

Kérdés: A fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást (ingatlant) még üzembe helyezés előtt értékesítjük. Kell-e az ingatlant aktiválni az addig felmerült költségekkel, vagy közvetlenül a beruházás számláról lehet kivezetni, mint terven felüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] A válasz során először a számviteli elszámolásra utalunk. A beruházás értékesítését nem terven felüli értékcsökkenésként kell kivezetni. Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján az értékesített beruházás (ehhez nem kell aktiválni!) – áfa nélküli –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
1
7
8
9
15