Korengedményes nyugdíjazás adóalap-növelése

Kérdés: Kellett-e növelni 2002-ben a társasági adó alapját a korengedményes nyugdíjazás 2003., 2004. évre jutó összegével, ha a kft. 2003. évre az Szt. szabályai szerinti evát választotta? Ugyanis a kft. a 2002-ben kifizetett, a 2003., 2004. évre vonatkozó korengedményes nyugdíjazás költségeit nem határolta el, arra céltartalékot sem képzett.
Részlet a válaszából: […] ...összegeket is 2002-re el kellett számolni, azt nem lehetett időbelileg elhatárolni. (Természetesen, ha a korengedményes munkavállalónál a felmondás időtartama 2002-ről átnyúlik 2003-ra, akkor a korengedményes nyugdíjazás miatt fizetendő teljes összeget 2003-ra kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Bérleti szerződés felmondása

Kérdés: A bérlő a bérleti díjon felül a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt fizet a várhatóan felmerülő, a bérbeadó által dokumentált és a bérlő által elfogadott közös költségekre. Január 1-jétől a bérbeadó a havonta számlázott szolgáltatásidíj-átalányt jelentősen megemelte, amit a bérlő megkifogásolt, mert az emelés indokoltságát a bérbeadó részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérbeadó ezt követően a bérleti szerződést felmondja, és a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat számláz. A bérlő sem a bérleti szerződés felmondását, sem a használati díjat nem fogadja el, bírósághoz fordul. A bírósági döntésig továbbra is megfizeti a szerződés szerinti bérleti díjat és a korábbi szolgáltatásidíj-átalányt. Jogos-e a kétszeres használati díj? Jogos-e a megkifogásolt számlák többszöri megküldése? Jogos-e, hogy a bérbeadó a bérleti díjat a használati díj számlázott összege teljesítéseként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...kell rögzíteni azt is – többek között –, hogy a bérbeadó, illetve a bérlő mikor, milyen esetben mondhatja fel a szerződést, kell-e a felmondást indokolnia, továbbá azt is, ha a bérlő a bérleményt a felmondási idő leteltével nem adja vissza a bérbeadónak, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

A kilépő tagot megillető vagyon

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető betéti társaság tagja felmondással felmondja tagsági viszonyát. Elszámolás a 2002. évi mérleg adatai alapján történik: Eszközök: Tárgyi eszközök 23 456 Készletek 15 391 Követelések 10 314 Értékpapírok 12 000 Pénzeszközök 703 Aktív időbeli elhat. 208 Összesen: 62 072 Források: Jegyzett tőke 23 000 Eredménytartalék 1 766 Lekötött tartalék 12 000 Mérleg szerinti e. – 3 061 Saját tőke 33 705 Hosszú lejáratú köt. 2 775 Rövid lejáratú köt. 25 416 Passzív időbeli elhat. 176 Összesen: 62 072 Kölcsönös megállapodás alapján az ingatlanok forgalmi értékét 44 523 E Ft-ban fogadják el, így a tárgyi eszközök különbözete 21 067 E Ft. A kilépő tag szerint részére a saját tőke + értékhelyesbítés [54 772 E Ft] vagyoni betéte arányában (5,55 százalék) jár [3039 E Ft]. A vagyoni betét értéke 2000 E Ft. A lekötött tartalék a másik tagtól visszavásárolt vagyoni betét (névértéke: 5000 EFt), amelyet 18 havi részletben fizetnek ki. Helyes-e az az álláspont, hogy a kötelezettségekkel is csökkenteni kell az elszámolás alapját?
Részlet a válaszából: […] Alapvető problémákat tükröz a részletesen idézett kérdés. Ezért a válasz előtt tisztázni kell, a kilépő tagot milyen összeg illeti meg.A kérdésben a kilépő tag 2000 E Ft vagyoni betéttel rendelkezik, ami 5,55 százaléknak felel meg. Ennek alapján a jegyzett tőkének 36 000 E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...nem különbözik más, munkaviszonyból származó jövedelem adózásától.Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítási szerződés felmondásához, és saját jogán folytatja a biztosítási díj fizetését, akkor az addig befizetett díj a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Bérelt és felújított ingatlan bérletének felmondása

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérelt ingatlant. A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést felmondta. A bérlő az ingatlanon felújítási és beruházási munkákat végzett el, amelyeket mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást mutatott ki. Az áfát visszaigényelte, 6 százalékos amortizációt számolt el, maradványértékkel nem számolt. Hogyan számolhatja el a társaság a szerződés megszűnése után a beruházás nettó értékét?
Részlet a válaszából: […] A rendeltetésszerűen már nem használt tárgyi eszközöket (ideértve a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást is) a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni. Az állományból történő kivezetés általános szabályait (a készletre vételi értékkel csökkentett nettó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...tisztázni kellett volna és írásba foglalni, hogy a bérleti időszak végén, illetve a határozatlan időtartamú bérleti szerződés felmondásakor az elvégzett beruházási munkák még le nem írt értékét a bérbe adó magánszemély piaci értéken megvásárolja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Könyvvizsgáló visszahívása

Kérdés: Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése meghatározza, hogy mikor kell a könyvvizsgálót megválasztani. A társaság a könyvvizsgálót korábban 3 évre megválasztotta. Őt vissza kívánják hívni, és a 2002. évi beszámoló felülvizsgálatával mást megbízni. Ha avisszahívás 2002. december 31-ig nem történik meg, ki jogosult a társaság 2002. évi beszámolójának könyvvizsgálatára?
Részlet a válaszából: […] ...a 3 évre megválasztott könyvvizsgáló nem megfelelően látja el feladatát, a vele kötött szerződést fel kell mondani, viselve a szerződésfelmondás összes következményeit.Ha a korábban megválasztott könyvvizsgálót jogszerűen visszahívják, akkor új könyvvizsgálót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Irodaépület lakás céljára történő hasznosítása

Kérdés: Egyéni vállalkozó irodaépületet vásárolt, az áfát visszaigényelte. Az épületet részben saját maga, részben bérbeadás útján hasznosította. A bérleti szerződés felmondása után az épület alsó szintjét lakásként hasznosítja. A vállalkozó a közüzemi díjak, a költségek arányos megtérítése ellenében használhatja-e az irodaépületet lakás céljára úgy, hogy az áfát nem rendezi?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül, következésképpen adóztatható, ha az adóalany a terméket az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységének köréből kivonja, feltéve hogy a beszerzéshez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] ...felújítási munkák elvégzéséhez hozzájárul, a bérleti időszak végén, illetve a határozatlan időtartamú bérleti szerződés felmondásakor az értéknövelő felújítási munkák még le nem írt értékét= a bérbeadó piaci értéken megvásárolja, vagy=...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Kártérítés irodabérlet felmondásakor

Kérdés: Kiegészítés a Számviteli Levelek 15. számában a 297. kérdésre adott válaszhoz.
Részlet a válaszából: […] ...alapítványi iroda bérletének felmondása és ennek ellenében kártérítés fizetése – tartalma szerint – az iroda értékesítésének bevétele. A Tao-tv. 6. számú melléklete szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapítványnál (és más hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
1
4
5
6