57 talált cikk a felmondás kifejezésre

Kérdés: A kft. 2008. szeptember 30-ával könyvelőt szeretne váltani. Hogyan, mi módon kell a törvényeknek megfelelően megválni az előző könyvelőtől? Milyen kivonatokat, listákat, főkönyvi anyagokat, bevallásokat stb. (miket még?) kell a régi könyvelőnek átadnia a kft.-nek? Mivel új könyvelőprogrammal fog a kft. dolgozni, ezért az egész 2008. évet újra kell könyveltetni? A régi könyvelő meddig köteles megőrizni a digitális adatállományait? Mi a teendő, ha évekkel később adóellenőrzést végeznek a kft.-nél, és szükség lenne a régi könyvelő ismereteire és adatbázisára? A gördülékeny könyvelőváltás lépéseit szeretnénk megtudni!

Kérdés: A kft. határozott (12 hónapos) felmondási idejű, hosszú távú szerződését felmondták. A felmondási időből 2 hónapot leszámlázott a kft. A fennmaradó 10 hónapos – szerződésben meghatározott – felmondási időre kártérítés jár (tényleges munkavégzés nem történik) a kft.-nek. Hogyan érvényesítse? Számlát kell kiállítania? Vagy a szerződésben szereplő nettó (10 havi) összeg fizetésére kell felszólítania egykori megbízóját?

Kérdés: Vannak olyan vegyes kockázati életbiztosítások, amik megtakarítási összeget is tartalmaznak, tehát befektetésként is működnek. Hogyan kell ezeket elszámolni, ha a kifizető a szerződő, biztosított a munkavállaló és kedvezményezett a munkavállaló, illetve a kifizető társaság? Elszámolható-e az egész összeg költségként? Ha nem, akkor a kifizetőnek mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége az első és a második esetben?

Kérdés: Ha a társaság alkalmazottja nyugdíjba vonul, és 2 hónapot a kft.-nek ki kell fizetnie, kell-e céltartalékot képeznünk?

Kérdés: Egy FVM-nél regisztrált, erdőgazdálkodási tevékenységet folytató őstermelő erdőt vásárolt. A bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozik-e az Szja-tv. 74. §-ának (2) bekezdése, mely szerint ez a bevétel mentes az adó alól? A vásárolt erdőt haszonbérbe adással – határozott időtartamra kötött szerződéssel – hasznosítja, és a haszonbérlet időtartama meghaladja az öt évet.

Kérdés: A kft. Széchenyi-hitel-tartozását nem tudta kifizetni, így a hitelszerződést a bank felmondta. A bank követelése 80 százalékát a Hitelgarancia Zrt. megtérítette, majd követelését a bank faktoringcégére engedményezte. A bank a 20 százalékos követelését szintén a faktoringcégre engedményezte. Mindezt hogyan kell a könyvelésben helyesen rögzíteni, illetve milyen analitikus nyilvántartást kell készíteni?

Kérdés: Az ügyfelemet a munkaügyi bíróság az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére, továbbá 5,5 hónap elmaradt munkabér megfizetésére kötelezte. A munkaviszony megszűnése 2004. 04. 05-én történt, amely miatt a bíróság a felmondás jogellenes megszüntetéséért marasztalta el. Az ítélet jogerőre emelkedett 2005. 12. 28-án. A kifizetés napja 2006-ban fog megtörténni. Kérem, segítsenek ennek kettős könyvviteli könyvelésében, valamint a 12 havi átlagkereset minősítésében (adó, tb vonatkozásában)!

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?

Kérdés: "A" zrt.-ben a dolgozók munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt. "B" zrt. a dolgozókat azzal a feltétellel foglalkoztatja, hogy a végkielégítést és a felmondási időre járó összegeket azok járulékaival együtt nem a dolgozók kapták meg, hanem a dolgozókat átvevő "B" zrt. Az érintett dolgozók ezen összegeket a "B" zrt.-nél lévő munkaviszonyuk esetleges megszüntetése esetén kapják meg. Hogyan kell a fentieket könyvelni az átadó "A" zrt.-nél, illetve az átvevő "B" zrt.-nél? Ez utóbbinál időbelileg el kell-e határolni a bevételként elszámolt összeget?

Kérdés: A kft. nehéz anyagi helyzetbe került, munkavállalóinak a munkabért nem tudta kifizetni. Minden hónapban számfejtették azt a jövedelmet, ami a munkavállalókat munkaszerződésük alapján jogosan megillette volna, de kifizetés nem volt. A munkavállalók ezért rendkívüli felmondással éltek, és benyújtották követelésüket. A cégvezető elfogadta és jogosnak találta ugyan az igényeket (az elmaradt bért, a végkielégítést), de fizetni nem tudott. A cég számfejtette a jogosan járó bért, végkielégítést, elkészítette a kilépőigazolásokat a jövedelmekről. A jövedelmek között azonban olyanok is voltak, amelyek – a fenti okok miatt – még nem kerültek kifizetésre. Helyesen járt-e el a bérszámfejtés? Ha nem volt helyes az eljárás, akkor hogyan kellett volna eljárni? Milyen bizonylatok alapján tudják a dolgozók jogos igényeiket érvényesíteni?