171 cikk rendezése:
11. cikk / 171 Követelés elengedése
Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?
12. cikk / 171 Teendők bankcsőd esetén
Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy adott bank csődje esetén milyen kontírozási lépések szükségesek a meg nem térített és a megtérített rész vonatkozásában!
13. cikk / 171 Alapítvány megszüntetése
Kérdés: Alapítvány által fenntartott intézmény egyéb okok miatt megszüntette tevékenységét. Az intézményt, illetve az alapítványt milyen módon lehet megszüntetni, illetve mi lehet a benne lévő eszközök és vagyon sorsa?
14. cikk / 171 A vállalkozási tevékenység folytatása a kata alól kikerülő gazdálkodó szervezetnél
Kérdés: A katára vonatkozó előírások változása miatt – ügyvédi irodaként – nem tudom kisadózóként folytatni a vállalkozási tevékenységemet a 2022. évi XIII. törvény szerint. Mi a teendőm? Az ügyvédi iroda a számviteli törvény hatálya alá kerül szeptember 1-jétől akkor is, ha egyetlen tagja van?
15. cikk / 171 Leányvállalat nem szolgáltat adatokat
Kérdés: 1. Mit tegyen az anyavállalat, ha összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalatával olyan mértékben megromlott a kapcsolata, hogy nem kap adatszolgáltatást az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez, illetve, ha a leányvállalat határidőben nem teszi közzé a beszámolóját, és ezért az anyavállalat nem tudja határidőre elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót? Ezeket a körülményeket be kell jelenteni a cégbíróságnak?
2. Ha az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalata a tárgyévet követően felszámolási eljárás alá kerül, akkor kötelező még elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót az előző évről, vagy ebben az esetben nem kell elkészíteni, hiszen a vállalkozás folytatásának az elve már a következő évben nem érvényesül?
2. Ha az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalata a tárgyévet követően felszámolási eljárás alá kerül, akkor kötelező még elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót az előző évről, vagy ebben az esetben nem kell elkészíteni, hiszen a vállalkozás folytatásának az elve már a következő évben nem érvényesül?
16. cikk / 171 Felszámolt megrendelővel szembeni követelés leírása
Kérdés: Fuvarozást működtető kft.-nél vevőköveteléseket tartunk nyilván, amit a megrendelő nem fizetett ki. A megrendelő céget felszámolással megszüntették, maradt 3 millió forint a vevőkövetelésen. Milyen módon lehet ezt kivezetni a nyilvántartásból?
17. cikk / 171 Befektetői részjegy értékesítése
Kérdés: Édesanyám után termelőszövetkezeti befektetői részjegyet örököltünk a testvéremmel közösen. Kértük az egyösszegű kifizetést, azonban közben kiderült, hogy a termelőszövetkezetet a vezetőség értékesíteni kívánja. Ennek tudatában kértük az egyösszegű kifizetés visszavonását, és azzal egyidejűleg kértem tagi felvételemet a termelőszövetkezetbe, mivel így a befektetői részjegyünk a sokszorosát érné. Az igazgatóság a tagi felvételemet elutasította, amelyet tudomásul veszek. Köteles vagyok-e eladni a befektetői részjegyet a termelőszövetkezetnek, vagy megtarthatjuk a testvéremmel, és igényt tarthatunk-e a termelőszövetkezet eladása során keletkező értéknövekményre?
18. cikk / 171 Muzeális jellegű személygépkocsi továbbértékesítése
Kérdés: "X" kft. és a felszámolás alatt álló "Y" kft. Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok. "X" kft. az "Y" kft. egyedüli tagja. "X" kft. a felszámolási eljárás során "Y" kft. "fa" rendelkezésére bocsátotta a szükséges pénzeszközt, amellyel "Y" kft. "fa" felszámolója valamennyi hitelezőt ki tudott elégíteni, tehát tartozás nem maradt. A felszámolási eljárás befejezésekor "Y" kft. "fa" egyetlen vagyontárgya egy muzeális jellegű személygépkocsi, amelyet 2006. évben vásárolt. A vásárláskor az eladó áfát hárított át a vevőre. 2021 júliusában a törvényszék a felszámolási eljárást befejezte, és az adós "Y" kft.-t jogutód nélkül megszüntette, egyben úgy rendelkezett, hogy a muzeális jellegű személygépkocsi tulajdonjoga "X" kft.-t illeti meg. Ennek alapján a felszámoló a muzeális jellegű személygépkocsit "X" kft. birtokába és tulajdonába adta. "X" kft. a muzeális jellegű személygépkocsit még 2021. évben továbbértékesíti. Kell-e "X" kft.-nek a továbbértékesítéskor áfát felszámítania? Áfás vagy áfa nélküli számlát kell kiállítania?
19. cikk / 171 Peresített és megkapott követelés könyvelése
Kérdés: Ügyfelemnek 2.656.710 Ft-tal tartozott egy cég, amelyre 1.328.355 Ft értékvesztés volt elszámolva. Több évig tartó felszámolási eljárás lezárásaként az ügyfelem a vagyonfelosztás során megkapott 1.380.617 Ft peresített követelést. Miként kell ezt a könyvelésben szerepeltetni? Hogyan vezetem ki az eredeti követelést és az értékvesztést (mivel szemben), és hogyan veszem fel az új követelést? A peresített követelésre kellene elszámolni értékvesztést? (2018 óta volt perben a felszámolt cég.) Semmit nem tudunk a tartozásról és a perről.
20. cikk / 171 Adóhatósági eljárás jogszerűsége
Kérdés: A kft. Németországban végzett munkát, 2016. évben milliárdos árbevételt ért el, majd a német féllel vitába keveredett, amelynek per lett a vége. 2017. évben már nem volt árbevétele a cégnek, a működési költségeket és a perrel kapcsolatos kiadásokat tulajdonosi kölcsönből fedezte. Jelentős összegű veszteség halmozódott fel, és negatív lett a saját tőke. 2017. évben elhunyt a kft. tulajdonosa. A hagyatéki eljárás elhúzódott, az örökösök 2020. évben lettek a kft. tulajdonosai, és intézkedhettek a kft.-vel kapcsolatban. A németországi per megegyezéssel zárult, de a kft. csekély összegű kompenzációt kapott, ami a felhalmozott veszteség kis részét fedezte. Az örökösök 2020. évben a kft. negatív saját tőkéjét a tulajdonosi kölcsön terhére rendezték. A németországi piaci helyzet és a Covid-19-járvány miatt ellehetetlenült a kft. helyzete. Ezért 2020. augusztus 1-jén a végelszámolással történő megszűnés mellett döntött. A NAV ellenőrzést hajtott végre a társaságnál. A NAV szerint a kft. adójogi szempontból nem jogszerűen, nem a törvényes előírásoknak megfelelően járt el a kötelezettség rendezése során, amikor a tagokkal szemben fennálló kötelezettségeit a Ptk. 3:189. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, tőkeemeléssel rendezte. A társaság valójában a saját tőke emelésének látszatát csak azért alakította ki, hogy a valóságban megtörtént tagi kölcsön elengedéséhez kapcsolódó társaságiadó-fizetési kötelezettséget elkerülje. ASzámviteli Levelek 361. számában a 7228. számú kérdésre adott válaszukban a következőket írják: "A tagikölcsön-követelés elengedése helyett egyszerűbb megoldás a Ptk. 3.99. §-ának (1) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak tekinthető tagikölcsön-követeléssel történő tőkeemelés. Ez esetben azonban a tőkeemelést a végelszámolás megindítása előtt úgy kell végrehajtani, hogy a jegyzett tőke emelése a cégjegyzékbe a cégbíróságon a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően bejegyzésre kerüljön." Lehetséges, hogy egy jogszerű eljárást (mint amit Önök is javasolnak) a NAV nem jogszerű joggyakorlássá minősítsen? A Ptk. 3.99. §-a (1) bekezdése alapján indított jegyzett-tőke-emelést és tőketartalék-növelést, ha azt a cégbíróság bejegyezte, megtámadhatja a NAV? Látszat vagy valóság egy cégbírósági eljárás?
