Követelésre 100%-ban értékvesztés, adóalap-csökkentés

Kérdés:

Egy magyar gazdasági társaság több évig üzleti kapcsolatban állt egy német céggel, aki a vevője volt. Folyamatosan csúszásban állt a számlák kiegyenlítésével, de egy megállapodás alapján, ha a magyar cég benyújtott egy számlát, akkor a legrégebbit kiegyenlítette. 2023 májusában ezek a kiegyenlítések is elmaradtak, így további számlák beadása nem történt, a fennálló tartozások (2021–2023 közöttiek) behajtására pedig egy nemzetközi behajtócéghez fordult. A behajtócég semmilyen fórumon nem tudta velük a kapcsolatot felvenni, ezért részletes hiteljelentést kért, ami alapján kiderült, hogy a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkezik a német cég, és 13 végrehajtási eljárás szerepel vele szemben, így sikeres végrehajtásra nincs esély. Ezek alapján a követelés teljes összegére 100% értékvesztést számolt el a magyar gazdasági társaság 2023. év végén, amivel az adóalapot megemelte. Lehetősége lesz-e a 2024-es taobevallásban a követelések 20%-át adóalap-csökkentő tételként beállítani? Ha igen, melyik értéknek kell a 20%-át venni? (Egyes követelések már többször is átértékelésre kerültek az adott üzleti évek végén.) Mivel a hitelező nem bízik abban, hogy bármekkora összeg is megtérül, nem kíván további lépéseket tenni, a felmerülő költségek miatt. Ebben az esetben elévüléskor kivezetheti-e (összevezetve a vevőkövetelést az értékvesztéssel) a könyvviteli nyilvántartásból a követeléseket? Keletkezik-e további adóvonzata az összevezetésnek?

Részlet a válaszából: […] Ha alá lehet támasztani, hogy a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Fizetési meghagyás könyvelése

Kérdés: Ügyfelem fizetési meghagyás kibocsátását kérte 2024. 01. 18-án. A fizetési meghagyás összege 741.000 forint. Indoka: "A megbízott, az általa a megbízási jogviszony keretében harmadik személyektől a jogosult nevében átvett, de mind ez ideig a jogosult irányában el nem számolt 741.000 forinttal számoljon el, mely felszólításnak a megbízott nem tett eleget." Mikor kell könyvelni a fizetési meghagyás összegét, ha az ellentmondás következtében perré alakul?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz tisztán kellene látni. A tisztánlátáshoz szükséges információk azonban hiányoznak. Kik a harmadik személyek?A harmadik személyek lehetnek a vevők, akik fizettek a megbízottnak, de a megbízott az átvett pénzt a kérdés szerinti ügyfélnek nem adta át. Tehát tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Külföldi céget terhel-e illeték?

Kérdés: Egy külföldi cég (amely semmilyen illetőséggel és adószámmal nem rendelkezik Magyarországon) megvásárolja egy olyan magyarországi székhelyű kft. részesedését, amely jelentős ingatlantulajdonnal rendelkezik (az ingatlan is Magyarországon található). Ebben az esetben a külföldi céget terheli illetékbevallási és -fizetési kötelezettség Magyarországon? A választ hogyan befolyásolja, ha a fent említett két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja és 18. §-a (4) bekezdése értelmében a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban [Itv. 102. § (1) bek. o) pont] fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Hátralékkezelési díj áfája

Kérdés: Lakásszövetkezeteknél, ha az Alapszabály tartalmazza a hátralékkezelési díjak felszámítását a hátralékos tulajdonosok esetében – az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében –, az önálló adószámmal rendelkező üzemeltetett társasházak tekintetében a tevékenység adómentességet élvez-e?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először azt kell tisztázni, hogy a "hátralékkezelési díj" szolgáltatás ellenértéke-e (ha igen, akkor milyen szolgáltatás), vagy valami egészen más.A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének i) pontja szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] A 2019. évi LXXII. törvény szerint 2020. január 1-jétől az Áfa-tv. több §-ában módosult, illetve új előírásokkal egészült ki.Az értelmező rendelkezések közé bekerült a behajthatatlan követelés értelmező rendelkezése is, amely azonban csak részben egyezik meg az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Fizetési meghagyásra fizetett összeg beszámítása

Kérdés: Követeléskezeléssel foglalkozó pénzügyi vállalkozás a nyilvántartásában szereplő követelésből – ami tőke, kamat és költség (összesen 1 millió forint) – egy részt fizetési meghagyás kibocsátásával (200 ezer forint tőke + járulékai) kíván behajtani. Az adós a jogerős FMH-ra megfizet 220 ezer forintot. Hogyan kell elszámolni a megfizetett összeget? Először a jogerős részre, vagy a teljes tartozás alapján a költség-kamat-tőke sorrend szerint?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz segítségül hívjuk a Ptk.-nak a több tartozás esetén az elszámolásra vonatkozó előírását.A Ptk. 6:46. §-a szerint, ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 65. §-ának (7) bekezdése szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Behajthatatlan követelés

Kérdés: A kis összegű követeléseket – aminek a behajtása többe kerül, mint maga a követelés értéke – hogyan lehet kivezetni a könyvekből a társaságiadó-alap növelése nélkül?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, ha behajthatatlannak minősül.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdése 10. pontjának e) alpontja alapján behajthatatlan az a követelés, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Követelés leírása behajthatatlanként

Kérdés: Leírható-e behajthatatlan követelésként a 2013. évi beszámolóban annak a vevőnek (kft.) a tartozása, amelynek az adószámát még 2012 novemberében az adóhivatal "szankciós jelleggel" törölte? Cégkivonata a cégnyilvántartásban szerepel, a Cégközlönyben eddig a kényszertörlési vagy felszámolási eljárás megindításáról nem jelent meg végzés. A társaság székhelyéről, az ügyvezető lakcíméről a fizetési felszólítások visszajöttek. A cég tulajdonosa is egy kft., amelynek szintén törölték az adószámát "szankciós jelleggel".
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy az adóhatóság az adószámot törölte, bármilyen jogcímen, nem elegendő az adóssal szembeni követelésnek behajthatatlanként történő leírásához, a könyvekből történő kivezetéséhez. Kényszertörlési vagy felszámolási eljárás megindításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Behajtási költségátalány

Kérdés: Állásfoglalást szeretnék kérni a Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésében rögzített 40 eurós behajtási költségátalány gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Értelmezésünk szerint, amennyiben egy másik gazdasági társaság tartozik társaságunknak, az adós a 40 eurós behajtási költségátalányt számlánként köteles megfizetni. Más értelmezés szerint az eladó fizetési felszólítás alapján egyszeri 40 eurós behajtási költségre jogosult, függetlenül a számlák számától. Melyik értelmezés a helyes? A 2013. július 1-jétől hatályos késedelmikamat-szabályok és a 40 eurós költségátalány mely számlákra alkalmazandó?
Részlet a válaszából: […] Sajnos állásfoglalásra nem vagyunk jogosultak, csupán a törvényi előírás helyes értelmezéséhez tudunk érveket felsorakoztatni.Jelen esetben is a Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésének előírásából indulunk ki. A 2013. július 1-jétől hatályos előírás szerint, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
1
2