Követelések értékvesztésének megállapítása

Kérdés: A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit – a könyvvizsgálóval egyeztetve – a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében – a számviteli politikában rögzített – 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?
Részlet a válaszából: […] A követelések értékvesztése elszámolandó mértékének nagyságát – a számviteli törvény főszabálya szerint – a vevő, az adós minősítése alapján kell meghatározni. Az Szt. 55. §-ának (2) bekezdése csak a vevőnként, adósonként kis összegű követelések esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Fizetési meghagyásokkal kapcsolatos díjak elszámolása

Kérdés: A 2009. évi L. törvény szabályozza a fizetési meghagyásokra vonatkozó eljárást. A fizetési meghagyást általában az ügyvédek nyújtják be. A MOKK számlájára kell befizetni az eljárási illetéket, amit az ügyvédi iroda a saját számlájáról utal át. A MOKK a pénz beérkezését követően az ügyvédi iroda részére számlát bocsát ki, mentes az adó alól jelöléssel. A végrehajtási eljárás díját, valamint az ügyvédi díjat az ügyvédi iroda számlázza az ügyfél részére. Az eljárási díj külön tételben, mint adómentes tevékenység, az ügyvédi díj pedig áfás tételként számlázható? A MOKK számláját költségként, a továbbhárított eljárási díjat az ügyvédi iroda bevételeként kell elszámolni? Vagy mint elszámolásra átvett tételt kell kezelnünk?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben hivatkozott törvény szerint a fizetési meghagyásoseljárás díját a jogosultnak, azaz az ügyfélnek kell megfizetnie. Ezért amikoraz ügyvédi iroda az eljárás díját a MOKK számlájára befizeti, akkor a pénzátutalását az ügyféllel szembeni követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Végrehajtási előleg

Kérdés: A pakolási tevékenységhez kapcsolódóan probléma a végrehajtási előleg díjának, illetve a fizetési meghagyás díjának a számviteli elszámolása. Jelenleg egyéb követelésként számoljuk el. Amennyiben nem térül meg, ezen a számlán ragad az általunk megfizetett összeg. Helyes ez az elszámolás? Nem lenne célszerűbb a megfizetést költségként, megtérülést pedig egyéb bevételként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Arövid válasz az, hogy nem!Azáltalános gyakorlat szerint a végrehajtást kérőnek előre meg kell fizetnie avégrehajtáshoz kapcsolódó, jogszabályban előírt, a végrehajtó által fizetendőköltségek fedezetét (esetleg a végrehajtó díját is). Ez esetben a végrehajtástkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Fizetési meghagyással megítélt követelés

Kérdés: Cégünk egyik adósának tartozását behajthatatlansági nyilatkozattal 2008. 12. 31-én leírta 477 ezer forint értékben. Cégünk később 2010. évben fizetési meghagyási kérelemmel élt az adós beltagja ellen, amely jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást foganatosítani lehet. Az adós kérésére a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte a Vht. 48. §-ának (1) bekezdése alapján. Az adós és a végrehajtó közjegyző előtt részletfizetési megállapodást írt alá, amely szerint a tőketartozás 477 ezer Ft, késedelmi kamatok 580 ezer Ft, illetékek, ügyvédi munkadíj 105 ezer Ft, jelenlegi tartozás 1162 ezer Ft. 2012. 07. 08-án esedékes, becsült jövőbeni kamatok 127 ezer Ft, részletfizetésre felosztott összeg 1260 ezer Ft. Egyéb követelésként elő kell írni a fenti követeléseket? És ha igen, milyen összegben (elsősorban a késedelmi kamatot)? A részletfizetési megállapodás nem rendelkezik arról, hogy milyen sorrendben történik a kiegyenlítés!
Részlet a válaszából: […] A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 48.§-ának (1) bekezdése szerint a végrehajtást foganatosító bíróság köteles avégrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő. Ebből azkövetkezik, hogy a kérdező cég egyetértett az adós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Ügyvédi átalánydíj és egyéb költségek elszámolása

Kérdés: Nem fizető vevőinket átadjuk ügyvédünknek további ügyintézés végett. Az ügyvédi irodával szerződéses jogviszonyban állunk, havi átalánydíj ellenében intézi az adósainkkal szembeni eljárásokat. A kibocsátott fizetési meghagyás illetékét külön sorban a havi átalánydíj számlán feltünteti. Ha a tartozás összege bankszámlánkra befolyik, megkapjuk a fizetési meghagyás másolatát, és tájékoztatást arról, hogy a befolyt összegből mennyi a tőketartozás, az ügyvédi munkadíj, a bírósági illeték, a késedelmi kamat. Az ügyvédi átalánydíjat és az illetéket hova könyveljük? Amikor sikeres a végrehajtás, akkor az ügyvédi munkadíjról számlát kell kiállítanunk? Az illetékről, a késedelmi kamatról kell-e bizonylatot kiállítani? Hova könyvelendő a később befolyt ügyvédi munkadíj és az illeték összege?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi irodával kötött szerződés alapján az ügyvéd azátalánydíjat havonta számlázza, és az így számlázott – áfa nélküli – összeget atársaságnál az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni (T529, 466 – K 454).Az ügyvéd – általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Baleseti táppénz utólagos megfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 2004. évi 93. számában megjelent 1914. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdésem a következő. A baleseti táppénz utólagos megtérítése fizetési meghagyás alapján történik. A fizetési meghagyásban szereplő összeg tekinthető-e a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti olyan jogkövetkezménynek, amely növeli a társasági adó alapját, vagy csak a késedelmi pótlék adóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint azadózás előtti eredményt a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá azadózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerintijogkövetkezményekből adódó kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Baleseti táppénz elszámolása

Kérdés: Baleseti táppénz fizetési meghagyással történő utólagos befizetésénél helyes-e az, ha a tételt a bankkivonat alapján közvetlenül a 8. számlaosztályban könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy nem helyes. A baleseti táppénzt akkor is elsődlegesen az 5. számlaosztályban, a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, ha annak fizetése utólag, fizetési meghagyással történt. A könyvelés bizonylata lehet a fizetési meghagyás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Iparűzési adó: naptári évtől eltérő üzleti év

Kérdés: A naptári évtől eltérő üzleti év szeptember 1-jén kezdődik. Hogyan kell teljesíteni az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az iparűzési adóban az áttérés évében és azt követően?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az "új" üzleti évre való áttérés éve – mely egyébiránt egy adóévnek számít – 2001. január 1-jétől 2001. augusztus 31-ig tart. Ezen időszak alatt 2001. március 15-ig kell megfizetni az előző (2000.) adóévről szóló fizetési meghagyásban szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Adófizetési napok

Kérdés: Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?
Részlet a válaszából: […] A társasági adó és osztalékadóA társasági adó és a társasági osztalékadó (az adóelőleg, az adó és a "feltöltés") megfizetéséről az Art. 2. számú mellékletének 3/A-C) pontja, az Art 5. és 9. számú melléklete rendelkezik.A társasági adóra az adóévben, a bevallott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
2