149 cikk rendezése:
1. cikk / 149 Mikor kell adásvételi szerződést adni?
Kérdés: Cégünk egyik profilja a termékeladás, termékpalettánk nagyon széles. Alapvetően gépeket és ahhoz tartozó tartozékokat, segédanyagokat, felszereléseket árulunk telephelyeinken és webáruházunkban, értékben is igen változó árakon, a pár ezer forintos tételtől a több tíz milliós gépekig. A számla mellé mikor kell adásvételi szerződést adnunk a vevőinknek? Könyvvizsgálat során merült fel, hogy a nagygépes eladásaink mellé (több millió forintos emelőgépek esetében) a számla mellé adásvételi szerződést vagy átadás-átvételi jegyzőkönyvet kértek. Több esetben előfordult, hogy ha ezek a gépek a partner részéről pályázati forrásból való beszerzéshez kapcsolódtak, akkor a pályázatban előírt dokumentumot, adásvételit kitöltöttük, de ez nem volt rendszeres gyakorlat. Nem találok törvényi előírást arra, hogy mikor kell adnunk adásvételi szerződést vagy átadás-átvételi jegyzőkönyvet még pluszban a számla mellé.
2. cikk / 149 Mobiltelefon-készülék számláján két értékadat szerepel
Kérdés: Mobiltelefon-készülék számlaaktiválásához kapcsolódó a a készülék számla szerinti értéke 221.990 Ft, azonban a számlán szerepelt egy olyan sor a megjegyzésben, hogy „A 1119750 cikkszámú Apple iPhone 13 128 GB, midnight eszköz jótállási idejének meghatározásánál figyelembe vett bruttó listaár: 250.990 Ft”. Ez nem azt jelenti, hogy az eszköz értékébe beleszámít a felár is, mint egyfajta többletszolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás (ebben az esetben a jótállás), azaz az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján a felárral növelt vételárat kell figyelembe venni, mint bekerülési értéket? Az aktiválásnál a 221.990 Ft számla szerinti értéket kell figyelembe venni, vagy a megjegyzésben megadott bruttó értéket (250.990 forintot), és a különbözetet ráfordításként kell könyvelni? Vagy a megjegyzés teljesen figyelmen kívül hagyható? Ha mégsem hagyható figyelmen kívül, milyen tételeket kell könyvelni?
3. cikk / 149 Kezességvállalási díj elszámolása
Kérdés: Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a pénzügyi intézmény és a vállalkozás között kezességi szerződés jött létre. Az alapítvány kezességet vállal arra, hogy ha a vállalkozás a pénzügyi intézmény felé nem teljesíti a kötelezettségét. Az alapítvány kezessége fejében a pénzügyi intézmény évente kezességi díjat köteles fizetni, amelyet a pénzügyi intézmény a vállalkozásra áthárít. A vállalkozás bankszámlájáról évente a bank AVHGA kezességvállalási díj címen automatikusan leemeli. Ezt az évenkénti egyszeri díjat bankköltségként, egyéb szolgáltatásként vagy ráfordításként kell könyvelni?
4. cikk / 149 Garanciális csere számlázása
Kérdés: Egy termék garanciális cseréjénél kell-e jóváíró számlát készíteni a vevő részére, vagy elegendő, ha a garanciajegyen tüntetjük fel a termék cseréjének idejét és az új termék gyári számát? A termékcserénél az új termékre újraindul a garanciaidő?
5. cikk / 149 Utólag vásárolt garancia költsége
Kérdés: Társaságunk informatikai eszközöket vásárolt 2019-ben, melyre 3 év garancia volt. Az eszközök nettó értéke már nulla. 2024 augusztusában vásároltunk az eszközökre plusz 1 év garanciát, amelynek az időszaka 2024. 06. hótól indul. Rá kell-e aktiválni ezt az utólag vásárolt garanciát az eszközre?
6. cikk / 149 Garanciális visszatartás elszámolása
Kérdés: Társaságunk korábban elvégzett egy munkát, amely esetben szerződés szerinti garanciális (pénzügyi) visszatartásra voltunk kötelezettek. A garanciális időszak alatt történt meghibásodás, amelyet társaságunk kapacitáshiány miatt nem tudott elvégezni, így azt a megbízónk végezte el. A megbízó által, de társaságunk helyett elvégzett munka értékét miként kell elszámolni? Értjük ez alatt, hogy a társaságunk által korábban kibocsátott számlát helyesbíteni szükséges ezzel az értékkel, vagy a megbízó állít ki számlát a társaságunk felé?
7. cikk / 149 Visszaküldött hibás termék helyett új termék
Kérdés: Társaságunk Kínából importál árucikkeket, amiket hazai kiskereskedelmi áruházláncoknak értékesít. Gyakran előfordul, hogy a végső felhasználó (aki az áruházban megvette a termékünket) nem az áruháznak juttatja vissza a meghibásodott terméket, hanem közvetlenül nekünk (mivel mi üzletpolitikai célból 6 hónapnál hosszabb garanciát adunk a 10.000 Ft alatti termékekre is). Ilyenkor a meghibásodott termék helyett új terméket adunk/küldünk a végső felhasználónak.
1. Hogyan kell bizonylatolni a végső felhasználó által visszaküldött hibás, illetve a neki küldött új terméket? Az új termékről kell-e számlát kiállítani?
2. Hogyan és hova kell könyvelni a végső felhasználó által visszaküldött hibás, illetve a neki küldött új terméket?
1. Hogyan kell bizonylatolni a végső felhasználó által visszaküldött hibás, illetve a neki küldött új terméket? Az új termékről kell-e számlát kiállítani?
2. Hogyan és hova kell könyvelni a végső felhasználó által visszaküldött hibás, illetve a neki küldött új terméket?
8. cikk / 149 Garanciális visszatartás az egyéni vállalkozónál
Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén a garanciális és a jóteljesítési visszatartásokkal kapcsolatosan: A visszatartások 36–60 hónapig terjednek. A visszatartások egyéni vállalkozás esetében mikor válnak adóköteles jövedelemmé? Mi a teendő, ha a visszatartást nem fizetik ki, és elszámolást sem küldenek róla?
9. cikk / 149 Visszaélés-bejelentési rendszer II.
Kérdés: A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek 2023. december 17-től belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozniuk. Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy hol találom ennek a szabályait, milyen rendelkezések vonatkoznak erre a rendszerre? Hogyan kell létrehozni egy ilyen rendszert, és milyen feladatokat jelent ez a vállalkozásra nézve?
10. cikk / 149 Projektelszámolás egyoldalú szerződésfelmondás után
Kérdés: Az építőipari társaság az év végén folyamatban lévő munkák számviteli elszámolására a projektelszámolás szabályait alkalmazza. Tárgyévben az egyik projekt megrendelője egyoldalúan felmondta a szerződést, és keresetet nyújtott be a bíróságon jelentős követelésre vonatkozó igényről, illetve a teljes szerződéses összegre vonatkozó teljesítési biztosítékot – bankgaranciát – lehívta. A megrendelővel kötött szerződés alapján havonta történik elszámolás és számlázás az elvégzett munkáról. A megrendelő a társaság tárgyév januári és februári teljesítését már nem is igazolta. Év végén a teljesítési fok 78% volt, a ténylegesen felmerült költségek és a szerződés teljes becsült költségének aránya alapján meghatározva. A társaság nem ismeri el a szerződés felmondásának a jogalapját, illetve a megrendelő követeléseit is vitatja. A társaság jogi képviselője szerint a megrendelő követelése nem megalapozott, folyamatban van egy viszontkereset kidolgozása is a társaság követeléseiről (elvégzett, de nem igazolt teljesítés, nem megalapozott bankgarancia-lehívás, egyéb felmerült költségek és kár). Ebben az esetben – a megrendelő egyoldalú szerződésfelmondása – a projektelszámolás szabályai alkalmazhatók-e? Ha igen, akkor a felmerült költségek alapján számított teljesítési foknak megfelelő, nyereséggel növelt árbevétel határolandó el, vagy nyereség nélkül, csak a költségeknek megfelelő árbevétel? Ha a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók, mert a megrendelő felmondta a szerződést, akkor a teljesített, de meg nem térült szolgáltatás költségeit befejezetlen szolgáltatásként készletre kell venni a per lezártáig?
