685 talált cikk a gazdasági társaság kifejezésre

Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?

Kérdés: A számviteli törvény 167. §-ának (7) bekezdése értelmezhető-e a következő esetekben? Ha egy magyar gazdasági társaság az általa számítógéppel kiállított számlákon a kontírozást a számítógépes program segítségével valósítja meg, nem írja rá a konkrét vevő nyilvántartási számát, csak a főkönyvi számlát, ezzel eleget tesz a számviteli törvény bizonylatok kezelésével kapcsolatos elő­írásának? A kimenő és a beérkező számlák kézi kontírozása esetén elfogadott-e, hogy csak a főkönyvi számlákat tüntetik fel a számlán? A vállalkozáshoz beérkező kézi, illetve számítógéppel elő­állított papíralapú számlák esetén elfogadható-e, ha a szállítói számlák számítógépes főkönyvi számlákra történő rögzítésekor a számlán egy azonosító számot tüntetnek fel, és a számítógépes rendszerben rögzítik az adott számla főkönyvi számlaszámait, továbbá az informatikai program másik részéből az adott számla nyilvántartási számához tartozó kontírozás kinyomtatható? A hivatkozott törvényi előírás csak az elektronikus úton előállított számlákra és ezek kontírozására vonatkozik?

Kérdés: A zrt.-ből átalakulás során kivált két kft. A zrt. két tulajdonosának a részesedése azonos a kiválás előtti zrt.-ben, a kiválással létrejött két kft.-ben és a változatlan formában tovább működő zrt.-ben. Az átalakulás tőkeemeléssel valósult meg. Az átalakuló zrt. jegyzett tőkéje 65 000 E Ft volt, könyv szerinti eredménytartaléka -16 000 E Ft, az átalakulás során a tulajdonosok 1200 E Ft-ot fizettek be tőkeemelésre. Az átalakulással a két kft. jegyzett tőkéje és saját tőkéje egyaránt 600-600 E Ft, a tovább működő zrt. jegyzett tőkéje és eredménytartaléka nem változott. Az 55%-os tulajdonosnál az átalakuló zrt.-ben való részesedés könyv szerinti értéke a tőkeemelés előtt 91 529 E Ft, 600 E Ft-ot fizetett tőkeemelésre. Hogyan kell könyvelni a tulajdonosnál az átalakulást a cégbírósági bejegyzés után? Van-e a tulajdonosnak megszűnt részesedése?

Kérdés: A jogi személy tulajdonos a kft. saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntött. A pótbefizetést pénzügyi kompenzációval szeretné megvalósítani. A társaság a tulajdonos felé tartozik a szállítói számlák kiegyenlítésével, amelyek fizetési határideje lejárt. A pótbefizetésre elhatározott nagyságrendnek megfelelően a szállítói számlákkal szeretné kompenzálni a pótbefizetés összegét. Végrehajtható ez szabályszerűen?

Kérdés: A nonprofit kft. közhasznú tevékenysége közé tartozik a rehabilitációs foglalkoztatás. Vállalkozási tevékenységként konyha üzemeltetését, illetve karbantartási tevékenységet végez, ahol rehabilitációs foglalkoztatottakat alkalmaznak. A Munkaügyi Központtól kapnak bértámogatást, ami teljes mértékben nem fedezi a bérüket. A nonprofit kft. ügyvezetője megbízási díjat kap havonta. Ebben az esetben mi lesz a szakképzési hozzájárulás alapja?

Kérdés: A kórház nonprofit zrt. saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke kétharmada alá csökkent. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 51. §-a (1) bekezdése előírásának milyen módon tud a tulajdonos, a megyei önkormányzat eleget tenni? A tulajdonos 2011 júliusában tőkeemelésről hozott határozatot, további részletezés nélkül. Könyv­vizsgálatnál milyen megoldás fogadható el?

Kérdés: A kft. ügyvezetője 63 éves öregségi nyugdíjas kft.-tag, aki ügyvezetéséért díjazásban nem részesül. A kft. alaptevékenységét személyes közreműködés keretében végzi, ezért eseti döntés alapján díjazásban részesülhet (nincs kötelező időpont és összeg megjelölés), vagy pozitív adózott eredmény esetén osztalékot vesz/vehet fel. (A cég társasági adós.) A 2012. évi szabályok alapján az öregségi nyugdíjas tag ügyvezetői tevékenysége, vagy akár személyes közreműködése miatt van-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség akkor, ha díjazásban nem részesül? Be kell-e jelenteni a NAV-hoz a 2012. január 1-jétől érvényes szabályok alapján az ügyvezetői jogviszonyt? Mi a helyzet akkor, ha egy másik kft.-nél más személy 60 éves, de jogszerűen megállapított öregségi nyugdíjas, és az ügyvezetést, valamint a társasági tevékenységben történő közreműködést előző bekezdésben leírtakkal azonosan végzi, vagyis változtat-e a járulékfizetési, adófizetési kötelezettségen az, ha az öregségi nyugdíjas még nem érte el a jelenleg hatályos öregségi nyugdíjkorhatárt?

Kérdés: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a törvény alkalmazásában adóalany a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is. A Htv. 35. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó. A Htv. 52. §-ának 26. pontja határozza meg a vállalkozó fogalmát, de ennek a felsorolásából – értelmezésem szerint – kimaradtak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Jól értelmezem?

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. az alapító okirat szerint közhasznú és vállalkozási célú tevékenységet is folytat, takarítókat és karbantartókat alkalmaz. A kft. a közhasznú tevékenységéhez tartozó intézmények részére is végez takarítást és egyéb szolgáltatást. Az önkormányzattal szerződést kötött közhasznú feladatok ellátására. A kft. áfamentes tevékenységet nem végez. Az előbbiek alapján hogyan történhet helyesen az önkormányzattal az elszámolás, az áfát is figyelembe véve 2011., illetve 2012. évben? A megrendelőtől kapott összeg támogatás, vagy az áfát is tartalmazó ellenérték? Az önkormányzat milyen feltételekkel, összegben adhat támogatást? Helyes-e, ha az önkormányzat részére a fenti szolgáltatásokra áfát is tartalmazó számlát állít ki a kft.?

Kérdés: Egy kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. (városi kórház) 100%-os tulajdonosa az önkormányzat. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e, és kell-e transzferár-nyilvántartást vezetniük?