Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg (könyvelési tétel: T 413 – K 384). Ennek közvetlenül nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

A társaságba bevitt nem pénzbeli hozzájárulás értékesítése

Kérdés: Eladhatja-e a kft. a cégbejegyzést követően az apportlistán szereplő értékpapírt névértéken a társaság tagjának, ügyvezetőjének? Köteles-e a kft. az apport értékesítése miatt a társasági szerződést módosítani, vagy csak bejelentési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] A Gt. előírása szerint a társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli betétből áll. A Gt. 141. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Az apport áfája

Kérdés: A számlát helyettesítő okmányon az apportérték és a forgalmi érték közötti különbözet áfatartalma átterhelhető-e az apportot fogadó társaságra?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 12. §-ának előírása szerint van arra lehetőség – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik –, hogy a gazdasági társaság tagjai a nem pénzbeli hozzájárulás értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb összegben is meghatározhatják....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Átalakulás: befektetett eszközök bruttó értéke

Kérdés: Átalakulással létrejött kft. nyitó mérlegében mit kell a befektetett eszközök bruttó értékének tekinteni? A jogelődtől áthozott eszközök esetén kell-e maradványértékkel számolni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 138-139. §-ai szerint az átalakuló, az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete, az új Szt. 141. §-a szerinti végleges vagyonmérlege az eszközök értékét könyv szerinti, illetve a 137. § szerinti átértékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Átértékelési különbözet miatti adóalap-növekedés

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének i) pontjában előírt adóalap-növelési kötelezettséget? Ha például a beolvadó 80 millió forinttal felértékelt saját vagyona 160 millió forint, a jogutódnak (a beolvasztónak) 3 évi egyenlő részletekben mekkora összeggel kell növelnie az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. hivatkozott előírása szerint az adóalapot az összevont pozitív átértékelési különbözettel kell 3 adóévben, egyenlő részletekben növelni. Az új Szt. 137. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben (könyvekben) értékkel kimutatott eszközöket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 132. §-a szabályozza a pótbefizetés intézményét. E szerint a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Veszteséges bt. megszüntetése

Kérdés: Évek óta veszteséges bt. végelszámolással megszüntetheti-e tevékenységét? Tartozása nincs (köztartozása sem), csak tagjaival szemben. Eszközei még nem amortizálódtak teljes mértékben.
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságok (ideértve a bt.-t is) megszűnésének társasági szabályait a Gt. 53-57. §-ai, illetve sajátosan a bt.-re a Gt. 104-105. §-ai tartalmazzák. A Gt. 57. §-ának (1) bekezdés szerint: ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Pótbefizetés teljesítése a tulajdonosnál

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A külföldi társaság veszteségesen gazdálkodott, és az ottani törvényi előírások szerint a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli, a külföldi társaság visszafizetési kötelezettsége mellett. Valóban eredménytartalék csökkenéseként kell-e kimutatni a magyar tulajdonosnál az új Szt. szerint a pótbefizetés összegét, még akkor is, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden: igen!Az új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint: az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] A Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint engedélyhez kötött (PSZÁF) pénzügyi szolgáltatás az üzletszerűen végzett hitel és kölcsön nyújtása. A Hpt. 2. számú mellékletének I. része tartalmaz értelmező rendelkezéseket a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Tervezett és végleges vagyonmérleg

Kérdés: Egy bt. átalakul kft.-vé. Vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet kell készítenie. Eszközeit nem értékeli át. Hogyan értelmezendő a tervezett és a végleges vagyonmérlegben lévő saját tőke közötti eltérés? Kell-e könyvelni? Az átalakulással létrejött társaság az átvett eszközöket milyen értéken veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint: az átalakuló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint az átalakulásról való második döntés időpontja) – vagyonmérleg-tervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
1
64
65
66
68