Fióktelep működési költségeinek fedezete

Kérdés: Egy magyar kft. Bécsben fióktelepet létesített. A fióktelepet a bécsi bíróság bejegyezte, könyveit az osztrák törvények szerint vezeti. A magyar kft. a fióktelep működési költségeinek fedezetére rendelkezésre bocsátott több millió forintot. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni? Az osztrák fióktelep eredménye megjelenik-e, és ha igen, hogyan az alapító magyar kft. könyveiben?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz előre kell bocsátani, hogy a fióktelep létesítése nem azonos egy gazdasági társaság alapításával, még akkor sem, ha azt külföldön létesítették.A magyar kft. által külföldön létesített fióktelepet az adott ország illetékes cégbíróságán be kell jegyezni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú társaságba történő befektetés elszámolása

Kérdés: Társaságunk közhasznú társaságot hozott létre, egy másik esetben pedig csatlakozott egy már korábban létrehozott kht.-hoz. A kht.-ket bejegyezték. Hogyan kell elszámolni a társaságunk által a kht.-k rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 57-60. §-aiban foglaltak adják meg a válasz alapját. A közhasznú társaságra alapvetően a Gt.-nek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a Ptk. kht.-re vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Mivel a kht. alapítására, a kht....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozónak az átalakulás napjára vonatkozóan az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét először a megszűnés szabályai nélkül kell megállapítania, majd ki kell számítania a megszűnés szabályai szerint is.A megszűnés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:    

Átalakuló egyéni cég saját tőkéje

Kérdés: Átalakuló egyéni cég vagyonmérleg-tervezetében az eszközök és kötelezettségek különbözetét képező saját tőke összege milyen sajáttőkeelemnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni cég átalakulásával a 844. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk. Itt csak szorosan a kérdésre válaszolunk.Az átalakuló egyéni cég vagyonmérleg-tervezete első oszlopában a könyv szerinti érték részeként az eszközök és a kötelezettség beállítása után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:    

Jegyzett tőkét képező vagyontárgyak

Kérdés: Az átalakuló egyéni cég jogutódjának vagyonleltár-tervezetében a 3 millió forint jegyzett tőkére a Gt. 68. §-ának (2) bekezdése alapján 8 951 044 forint értékű vagyontárgy került kijelölésre. A cégbíró hiánypótlással megkifogásolta mind a két témát. Hogyan kell értelmezni a jegyzett tőke eszközfedezettségét egyéni cég jogutódjánál?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 68. §-ának (2) bekezdése szerint: a jogutód gazdasági társaság vagyonleltár-tervezetében meg kell jelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyek a saját tőkének a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:      

Könyvvizsgálati kötelezettség megszűnése

Kérdés: Egyszemélyes kft. a beszámoló felülvizsgálatát megelőzően kéttagúvá válik. A könyvvizsgálati kötelezettség megszűnik, a választott könyvvizsgálói adatokat a cégjegyzékből törlik. Ezt követően fennállhat-e a könyvvizsgálati kötelezettség, és az jogszerűen elvégezhető-e? Különösen akkor, ha mindez még az előtársasági időszakban történik.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kötelező könyvvizsgálót választani az egyszemélyes kft.-nél. A Gt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint a könyvvizsgálót határozott időre kell választani, megválasztását követően vele a polgári jog általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés elhalasztása

Kérdés: Társaságunk taggyűlése a 2000. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetést szavazott meg és állított be az eredménykimutatásba. Ha a társaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kifizetést a jóváhagyás évében, akkor mi a teendő? Át lehet-e vinni a kifizetést a következő évre? Lehet-e az osztalékot részletekben fizetni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint az osztalékról a gazdasági társaság közgyűlése, taggyűlése dönt, az Szt. pedig – a Gt. vonatkozó előírásait figyelembe véve – meghatározza az osztalékkifizetés számviteli feltételeit.Sem az Szt., sem a Gt. előírásai az osztalékfizetés pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány társaságjogi és számviteli kérdést tisztázni kell, mivel azok befolyásolják az adózási kötelezettséget is.A Gt. 167. §-ának (1), illetve 259. §-ának (1) bekezdése alapján a tőkeleszállításról szóló taggyűlési, illetve közgyűlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

A saját tőke kevesebb, mint a kötelezően előírt jegyzett tőke

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a saját tőke nem éri el a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőke szintjét, és két éven belül a kötelező szintre nem töltötték fel?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Gt. 61. §-ának előírásaiból kell kiindulni. Ha a gazdasági társaság az Szt. szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben (például 2000-ben, 2001-ben) nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:    

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: befejezetlen épület vásárlása

Kérdés: Mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság korábban használatba nem vett, befejezetlen épületingatlant vásárolt 2001. évben. Az épületingatlan használatbavételi engedélyét a hatóság a társaság tulajdonába került épületre az előző tulajdonos nevére szólóan adta meg. Érvényesíthet-e az adózó a Tao-tv. szerint adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv 1. §-ának (2) bekezdése szerint az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
64
65
66
…
70