Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]következők szerint kell eljárni. Abban az esetben, ha a - bármilyen elnevezéssel megjelölt - járulékos költséget a gázfogyasztás mennyiségének arányában számították fel, azt a gáz díjával együtt anyagköltségként kell elszámolni. Amennyiben a számla valamely tételének összegét nem a gázfogyasztás mennyisége határozza meg (általában ilyen tétel az alapdíj), akkor azt az igénybe vett szolgáltatások költségei[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nem mért mennyiség alapján, hanem átalány, alapterület, létszám stb. figyelembevételével történik a számlázás, akkor a víz-, gáz-, áramszolgáltató számláját a bérbeadó mint saját szolgáltatása érdekében igénybe vett és felhasznált anyagköltséget köteles elszámolni. (A statisztikai, számviteli előírások szerint ugyanis a saját célra használt víz, gáz, áram díját anyagköltségként kell elszámolni.) Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 37. számában - 2002. 06. 20.): Olvasónk véleménye szerint a Számviteli Levelek 4. számában az 59. kérdésre adott válasszal ellentétben, a társaságuk tevékenységi körébe (lakás- és helyiség-bérbeadás) egyáltalán nem tartozó, kizárólag közvetítés céljából megrendelt és nem mért fogyasztás alapján továbbszámlázott közüzemi szolgáltatás (víz-, gáz-, áram- és fűtésdíj) is közvetített szolgáltatás. Véleménye szerint az Szt. csak azt írja elő, hogy mi a közvetített szolgáltatás, és nem szab korlátokat azzal, hogy a továbbterhelt szolgáltatás milyen módon történik. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Válaszunk a közvetített szolgáltatás sajátos formáját ismertette. A közvetített szolgáltatásnak az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalmából csak egy kritériumot emelünk ki: a gazdálkodó az általa vásárolt szolgáltatást változatlan formában értékesíti. És ezen kiemelés mellett utalunk a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményére [az Szt. 165. §-ának (1)-(2) bekezdése], mely szerint csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet könyvelni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza. Amikor a közüzemi vállalkozások Olvasónk társasága felé számláznak, akkor a fogyasztást mért adatok (m3, kW, térfogatköbméter) alapján állapítják meg. Ha például a bérlők felé a vízfogyasztást Önök a bérlemények alapterülete, vagy a bérlők száma alapján terhelik tovább, akkor az igénybe vett szolgáltatást már nem változatlan formában közvetítik, még akkor sem, ha X köbméter vízfogyasztást számláznak. Ugyanis ez az X köbméter vízfogyasztás nem az adott bérlő tényleges fogyasztásával egyezik meg, mert ez csak valamilyen módon számított adat. Ha vízfogyasztásnak számlázzák, akkor - az előbbiekből következően - vétenek a bizonylati elv alapkövetelményének, a számla nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazza, az ilyen számla könyvelésével pedig a bizonylati fegyelmet is megsértik. A közüzemi szolgáltatásoknál a változatlan formában történő értékesítésnek mindenképpen az a feltétele, hogy a fogyasztást ugyanolyan módon állapítsa meg az, aki közvetít,[…] részlet vége a válaszból.