Találati lista:
11. cikk / 22 Közvetített szolgáltatás
Kérdés: A kft. üzlethelyiséget bérel az önkormányzattól, amelyet bérbe ad egy bt.-nek. A bérleti díjról kapott önkormányzati számla kezelhető-e közvetített szolgáltatásként? A kft. a közüzemi díjakat is továbbszámlázza a bt.-nek. Ez is kezelhető közvetített szolgáltatásként?
12. cikk / 22 Év végi vevőszámla könyvelése
Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
13. cikk / 22 Gázdíjszámlákon felszámított járulékos tételek
Kérdés: A gázszolgáltató két számlát állít ki havonta (egy teljesítménydíj-számlát, valamint egy havidíj-számlát). A számlákon különböző járulékos költségeket számláznak: pl. molekuladíj, szállítási forgalmi díj, elosztási forgalmi díj, importkorrekciós tényező, energiaadó. Az energiaadót az 529. számlára könyveltük, a többit az 511. anyagköltségszámlára. Helyesen tettük?
14. cikk / 22 Előre fizetett bérleti díj, utólag fizetett közüzemi szolgáltatás
Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. Az ingatlan közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőóráit a bérbeadó a tárgyhót követő hónap 5-ig leolvassa, majd a tényleges igénybevétel alapján a fogyasztást továbbszámlázza a bérlő részére, amelyet a bérlő a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig köteles megfizetni. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell szabályosan számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve a számviteli elszámolásra is. Az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat szíveskedjenek ismertetni!
15. cikk / 22 Lakásfenntartás áfája
Kérdés: A cég bérel egy lakást a társasháztól, amelyet irodaként kíván használni. A tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel. A cég székhelye máshol van. A kérdésem az, hogy a bérelt lakásban lévő iroda fenntartási, karbantartási költségei, valamint a hozzá kapcsolódó rezsiszámlák áfatartalma levonhatók-e? Át kell-e minősíteni vagy bejelenteni az önkormányzathoz? Mi a helyes eljárás?
16. cikk / 22 Importkorrekciós tényező
Kérdés: A földgázszámlákon "importkorrekciós tényező" kerül feltüntetésre, amely az áfa hatályán kívüli. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A gázszámlák egy részét továbbszámlázzuk közvetített szolgáltatásként. Ebben az esetben az "importkorrekciós tényező" áfa hatályán kívüliként kerül továbbszámlázásra, vagy a gázdíj áfakulcsával?
17. cikk / 22 Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások továbbszámlázása
Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.
18. cikk / 22 Anyagköltségnek minősül-e a víz-, gáz-, az áramdíj?
Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, mondhatja-e az önkormányzat azt, hogy nem ismeri el anyagköltségként a víz-, a gáz-, az áramdíjat? Eddig anyagköltségként számoltuk el. Az önkormányzat azonban az egyik ellenőrzés során arra hivatkozott, hogy a helyiadó-törvényben lévő anyagköltség fogalmának nem felel meg a víz-, a gáz-, az áramdíj.
19. cikk / 22 Gáz-, áram-, vízdíj elszámolása
Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, hogy a következő esetek a számviteli elszámolásban anyagköltségnek vagy szolgáltatásnak minősülnek: gázdíj, vízdíj. Az áramdíjszámlán "közvetített szolgáltatást tartalmaz", a vízdíjszámlán pedig "folyamatos szolgáltatás" szöveg szerepel. Az iparűzési adó szempontjából fontos a kérdésre a válasz.
20. cikk / 22 Szerződés nélküli földgázvételezés
Kérdés: Engedélyek alapján földgázközüzemi-szerződés megkötését kezdeményeztük vevőinkkel. Egyik vevőnknél ez sikertelennek bizonyult. A cél elérése érdekében a hatályos jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket is alkalmaztunk, pótdíjat számláztunk ki. A pótdíj jogalapja szerződés nélküli vételezés, mértéke a gázdíj háromszorosa. A pótdíjról a számlát 15%-os áfa felszámításával állítottuk ki. Helyesen jártunk-e el? A vevő sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem ismerte el a pótdíjat.
