Gyermekgondozási díj adómentességének érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény? Hogyan értelmezhető a törvény átmeneti rendelkezése, amely alapján a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátások tekintetében alkalmazható? Ez azt jelenti, hogy a júniusi ellátást nem érdemes júniusban kifizetni, mert az akkor még nem „adómentes”, viszont a korábbi időszakra utólag (július 1. után) történő kifizetésre érvényesíthető a kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...Így, ha júniusi ellátást nem június végén, hanem július 1. után fizetik, akkor már érvényesíthető a kedvezmény. Például, ha egy GYED-en lévő dolgozó anya részére tb-kifizetőhelyként működő foglalkoztatója június hónap végén utalja a bérrel együtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Gyermekgondozásidíj-kedvezmény mikortól alkalmazható?

Kérdés: A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény 3. §-a szerint a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátásokra alkalmazható. Ha a GYED-en lévő anya a júniusi ellátást már adómentesen kapja meg, mert júliusban kerül utalásra tb-kifizetőhelytől az ellátás, s addig ő kérte a családi kedvezmény érvényesítését, akkor a házastárs módosított családikedvezmény-nyilatkozatot tehet már június hónapra, vagy csak július hónaptól érvényesítheti a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...a GYED-en lévő anya a júniusi ellátást már adómentesen kapja meg, mert júliusban kerül utalásra a tb-kifizetőhelytől a június havi ellátás, a házastárs módosított családikedvezmény-nyilatkozatot június hónapra még nem tehet. 2025. július 1-től csökkenthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Versenyen a helyezettek tárgynyereménye

Kérdés: Egy belföldi áfaalany vállalat saját munkavállalói körében versenyt hirdetett, amelynek 1–3. helyezettje tárgynyereményt kapott. A tárgynyereményt 3. féltől szerezte be a vállalkozás. Hogyan szükséges könyvelni a beérkező számlát, és azt milyen jogcímen, milyen értékkel szükséges a bérszámfejtésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pont második fordulata szerint minősül egyes meghatározott juttatásnak, ekkor az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, azaz 2025-ben 72 700 Ft-ot.Ha a tárgynyeremény juttatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Nagy értékű fák telepítése

Kérdés: A kft. a bérelt telephelyére nagy értékű fákat telepített. Hogyan történik ennek a beruházásnak a könyvelése és az értékcsökkenés számítása?
Részlet a válaszából: […] ...használatba vehető, akkor kell tárgyi eszközként aktiválni. (Ahány ültetett fa, annyi tárgyi eszköz.) Természetesen, ha az egyedi tárgyi eszköz bekerülési értéke nem haladja meg a 200 E Ft-ot, akkor a használatbavételkor egy összegben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

EPR-díj-kötelezettség, termékdíjváltozás

Kérdés: Az interneten keresztül beszereztünk egy elektronikát is tartalmazó berendezést, amelyről utólag kiderült, hogy egy szlovák cégtől származott. A berendezés szélessége 80 cm, súlya 6 kg. Papírcsomagolása 2 kg, műanyag csomagolása 0,4 kg. A berendezést májusban szeretnénk üzembe helyezni. Értelmezésünk szerint ez a berendezés az import miatt EPR-díj-köteles termék, amelyet a 2. negyedévben kell bevallanunk. Mivel egyelőre nem vagyunk EPR-díj-kötelezettek, ilyen szakértelemmel nem rendelkezünk, szeretnénk, ha lépésről lépésre leírnák a regisztráció és a bevallás menetét, esetleg az EPR-díj-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásról is szeretnénk olvasni, ha ez ilyen esetben szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...és elektronikus berendezések, gépjárművek, elemek és akkumulátorok gyártója, betétdíjas termék gyártója a koncesszori társasággal egyedi szerződés keretei között állapodik meg. Ennek során rögzítésre kerül, mely anyagárak esetén, milyen módszerekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Székhelyen kívül állandó üzemeltetés, telephely?

Kérdés: Társaságunk TEÁOR-besorolás szerint 8110'25-ös tevékenységet, azaz Építményüzemeltetést végez. Társaságunk teszi ezt akként, hogy a tulajdonában nincs ingatlan, bérelt ingatlanja egyedül a székhely településen bérelt irodája. Társaságunknak bejegyzett székhelye van, bejegyzett telephelye nincs. Ezen említett 8110'25-ös TEÁOR-besorolású tevékenységet átalánydíjas szerződés keretében végzi, vevői felé havi szinten mindig ugyanazt az összeget számlázza, tehát ezen tevékenységet állandó jelleggel folytatja. Az ingatlanok viszont, melyek kapcsán a társaság az említett épületüzemeltetési szolgáltatást nyújtja, a társaság székhelyétől eltérő településen találhatóak. Ezen esetben, mivel a székhelyén kívül is állandó jelleggel folytatja a társaság az említett 8110'25-ös tevékenységet, keletkezik-e a helyi adótörvény szerint telephelye azon településeken, ahol az említett ingatlanok elhelyezkednek? Továbbá ebből fakadóan a jelen helyzet okán kell-e a helyi iparűzési alapot megosztani, vagy csak a székhelye kapcsán keletkezik adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. § (1) bekezdése értelmében a vállalkozó iparűzésiadó-kötelezettsége a székhelye [Htv. 52. § 41. pont] szerinti településen túlmenően a Htv. szerinti telephelye fekvése szerinti [Htv. 52. § 31. pont] településen valósul meg (nincs tehát jelentősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Fejlesztési tartalék lejárat előtti feloldása – egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett 2022-ben, előreláthatóan nem tudja feloldani, van-e lehetősége arra, hogy a 2024. évi bevallásában visszafizeti az adókat, késedelmi pótlékkal? Ha van rá lehetőség, milyen teendői vannak?
Részlet a válaszából: […] ...üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében – alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási- és felújításiköltség-nyilvántartásában rögzített – beruházási, felújítási kiadás(oka)t teljesít, kivéve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Átalányadózónál kamattámogatás

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó a 39/2011. (V. 18.) VM rendelet alapján kamat-, kezességi támogatásban részesül, a támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozik. Az igazolást a MÁK küldi meg. Bankszámlakivonaton csak a kamatterhelés jelenik meg, a hitel alszámlán van feltüntetve a támogatás folyósítása, lehívása. A bank negyedév végén vonja le a hitelkamatot. A támogatás milyen bevétele lesz az egyéni vállalkozónak, átalányadózóként?
Részlet a válaszából: […] ...annak az évnek az utolsó napján számít bevételnek, amikor a határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.A kérdéses esetben az önálló tevékenység bevételének lehet tekinteni a hitel alszámlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

A szállítói analitika és a főkönyv eltérése

Kérdés: A lezárt 2023. évhez kapcsolódó, módosító tételek 2024. évi helyes könyveléséhez kérem a segítségüket. Az energiaszolgáltató szállító 2024. évi egyenlege a főkönyvi kivonat alapján: –1.035.073 Ft visszatérítés, a szállítóval történő teljes körű levezetés, egyeztetés (sztornószámlák, mínuszszámlák, elszámolószámlák) alapján a tényleges visszatérítés összege –1.255.672 Ft. A 220.599 Ft különbözetet hogyan kell helyesen könyvelni, ha a szállítói analitika egyezik, és a főkönyvnél van az eltérés, a különbözetet a 2025. évben visszautalta a szolgáltató? T 4541 – K 412 Tőketartalék?
A másik kérdésem: A 2023. IV. negyedév időszakra utólag áfaellenőrzés történt. Az önellenőrzés eredményeként a visszaigényelhető alap 11.268 Ft-tal, a visszaigényelhető áfa összege 3042 forinttal csökkent, a bruttó összeg összesen 14.310 forint. Az áfaellenőrzés a szállító felé kifizetett étkezésidíj-számlát érintette, ami egy vásárolt szolgáltatás. Az étkezésidíj-számla könyvelése: T 5217, 466 – K 4541. (A szállító felé a rendezés 2024. évben teljeskörűen megtörtént.)
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a választ azzal kezdjük, hogy az analitikus nyilvántartásnak – a főszabály szerint – meg kell egyeznie a főkönyvi számlával. Az analitika és a főkönyvi számla között csak akkor lehet eltérés, ha valamely gazdasági esemény analitikus nyilvántartását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Kiválás után a felértékelt eszközök nyilvántartása

Kérdés: A zrt.-ből a kedvezményes átalakulás feltételeinek megfelelve kiválik egy kft. A kft.-be csak ingatlanok és pénzeszközök kerülnek, élnek az átértékelés lehetőségével. Az ingatlanok könyv szerinti értékének és a vagyonértékelés szerinti értékének különbözete a tőketartalékba kerül. A kft. mint jogutód vagyonleltárában az ingatlanokat a vagyonértékelés szerinti egyedi értéken kell-e szerepeltetni (könyv szerinti nettó + átértékelési különbözet), vagy a nyilvántartás szerinti nettó értéken eszközönként és külön soron az ingatlanok összevont átértékelési különbözetét? Kérdés az is, ha a vagyonmérleg-tervezet alapján a jogelőd eredménytartalékot ad át a jogutód kft.-nek, az a jogutód „nyitó” vagyonmérlegében kimutatható-e tőketartalékként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt, amire nem kérdezett rá: a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint: kiválás esetén a jogutódnál az első adóévében az adózás előtti eredményt módosítja (jelen esetben növeli) a végleges vagyonmérlegében kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.
1
2
3
101