Kiserőmű által előállított áram

Kérdés: Társaságunk bérbe ad egy ingatlant a gépekkel együtt. Az ingatlanon található egy háztartási méretű kiserőmű, amely által előállított áram biztosítja a bérlő által használt gépek áramellátását. A hiányzó energiát az áramszolgáltató biztosítja. A kiserőmű által előállított energiát társaságunk kiszámlázhatja-e a bérlőnek? Ha igen, a kiszámlázott energia egységára meg kell-e egyezzen az áramszolgáltató egyetemes szolgáltatási díjtételével, vagy a villamos energiáért fizetendő átlagos villamos energia termékárnak megfelelő ár lehet a számlázott egységár? Adja bérbe a kiserőművet, mint berendezést, olyan mértékű bérleti díjért, amely biztosítja az eszköz bekerülési értékének az elhasználódási idő alatti megtérülését?
Részlet a válaszából: […] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 140. §-ának (1) bekezdése alapján a felhasználó megfizeti a villamosenergia-vásárlási szerződés szerint a villamos energia árát és a hálózathasználati szerződés feltételei szerinti, a villamosenergia-rendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Beszállítókkal szembeni magatartás

Kérdés: Kérdésem a 2009. évi XCV. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f) pontjában, (2a) bekezdésében részletezett árengedmény elszámolásának módjával kapcsolatos. Az elszámolás végeredménye mutatkozhat cégünk vagy vevőnk javára is. Az elszámolás áfaalapot képez? Számlát vagy jóváírót kell kiállítani róla, vagy pénzügyi értesítőlevelet?
Részlet a válaszából: […] ...az okirat módosítja, magát a számlával egy tekintet alá eső okiratot az érintett számlák mindegyikére ki kell állítani (nem lehet egyetlen okirattal az összes helyesbítést dokumentálni).A fentiekből következik, hogy a különbözetet nem lehet csak pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Mobilszolgáltató flotta részesei

Kérdés: A mobilszolgáltató társaság a flotta keretén belül 30-40 hívószámot, előfizetést tart fenn a saját alkalmazottak, alvállalkozók, üzleti partnerek számára. Az alkalmazottak részére rendelkezésre áll a tételes híváslista, a céges és a magánhívások elkülönítése, az alvállalkozók felé a teljes költséget leszámlázza a társaság. Maradhatnak-e az alvállalkozók a szerződésbontás, illetve az alkalmazottak kilépésük után a flotta részesei? A kérdező nem tartja jogosnak, mivel a flotta jelentős kedvezményt biztosít a flotta részesei számára. A céghez számlázott, majd továbbszámlázott tételek nem a cég érdekében merülnek fel.
Részlet a válaszából: […] ...a céggel partneri kapcsolatban nem lévő alvállalkozók, a cégből kilépett alkalmazottak részére biztosítják-e a flottakedvezményeket. Egyetértünk a kérdezővel abban, hogy nem logikus, de nem ismerjük a cég vezetőinek – a rendszert fenntartó – álláspontját.Amíg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Könyvvezetés euróban, áttérés előtti osztalék kifizetése

Kérdés: A társaság a könyveit 2012-től euróban vezeti. A 2012 előtti években jelentős összegű osztalékot hagytak jóvá, forintban. Ez a 2011. 12. 31-i MNB-árfolyamon került nyitó tételként a devizás könyvekbe. Év közben többször fizettek ki osztalékot forintban, illetve euróban is, 2012. 12. 31-én is van záró kifizetetlen osztalék. Az év közbeni kifizetéseknél mi a helyes könyvelés? Mivel az osztalék elfogadása forintban történt, a végső elszámolás forintban vagy euróban legyen?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam-különbözettel kell számolni akkor is, amikor az adóbevallás szerinti terheket ténylegesen forintban átutalják.Ha a tulajdonosok egyetértésével a forintban meghatározott osztalékot egységesen euróban fizetik ki, akkor már tételesen, tagonként is meghatározták azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Magánszemély által végzett felújítás

Kérdés: A kft. tulajdonában áll egy leromlott állapotú lakóingatlan. A kft. felújításra forrásokkal nem rendelkezik, banki hitelt nem kap. Bérbe­adással tudná hasznosítani. A bérlő egy magánszemély lenne, aki a bérleti díj elengedése fejében saját erőből vállalná az ingatlan felújítását. A magánszemély a felújítás költségeiről nem tud számlát kiállítani. Szerződés alapján lehet-e a felújítás költségeit aktiválni, a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként előírni, illetve a kiállításra kerülő bérleti díjról szóló számlákat ezen kötelezettséggel kompenzálni? Vagy a magánszemélynek kölcsönszerződéssel kell a kft. rendelkezésére bocsátani a felújítás költségeinek a fedezetét?
Részlet a válaszából: […] ...a munkájukat, átveszi azt, fogadja a számlákat, és közvetlenül számolja el a felújítás bekerülési értékeként azt, amit az egyetértésével neki számláztak.Ez esetben köthető a magánszeméllyel olyan megállapodás, amely alapján a felújítást végzők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Csatornahasználati díj

Kérdés: Hogyan szabályos 2012. évben a vízdíjszámlában szereplő csatornadíj könyvelése? Anyagköltség vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...előírása szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamos energia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató (2012. év végi módosítás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Állványrendszer besorolása az eszközök között

Kérdés: Cégünk új telephelyén, ahol termékgyártás és az általunk gyártott, forgalmazott termékek raktározása történik, továbbá cégünk logisztikája, irodái vannak, a raktárban raklapos, polcos, áttelepítéses állványrendszer beruházását tervezzük. Az állványrendszert a termelőgépeknél, -berendezéseknél, vagy az egyéb berendezéseknél kell aktiválni? A válasz a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezmény igénybevétele szempontjából fontos. Kérdés az is, hogy a Tao-tv. szerint milyen leírási kulcs alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...önálló, a raktározási funkciót ellátó tárgyi eszköznek (állványnak). Az állványrendszer egésze nem tekinthető – jellemzően – egyetlen tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli elő­írásokat.A kérdésben leírtak azt sugallják, hogy az üzemcsarnokot a benne lévő gépekkel, berendezésekkel stb. együtt egyetlen tárgyi eszközként aktiválták, vették állományba, holott nem része az üzemcsarnoknak– a technológiai célokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Egyszerűsített foglalkoztatott napi bére

Kérdés: A Számviteli Levelek 276. számában az 5648. kérdésre adott válaszban téves az adóalap-korrekció nélkül kifizethető napi összeg számítása. Sem a Tao-tv., sem az Art. nem teszi lehetővé, hogy ezt a számítást kiterjesszék a garantált bérminimumra is, nem indokolt a minimális szorzókat sem figyelembe venni. A Tao-tv. 3. sz. melléklete alkalmazásában csak egy összeg lehet: 8552 forint. Más észrevételező szerint ez az összeg, a NAV főmunkatársára hivatkozással, maximum 6200 forint lehet. Melyik a helyes összeg?
Részlet a válaszából: […] ...meg az adóküszöb értékét 8552 forintban (8560 forint helyett), de kizárta a garantált bérminimum használatát. Ez utóbbival nem lehet egyetérteni. Elfogadható a Korm. rendelet szerinti minimálbér, illetve garantált bérminimum kétszeres – mint adóküszöb – használata,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Evás társas vállalkozó adózása

Kérdés: Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozó­nak van jövedelme, bár azt nem feltétlenül kell kimutatni.Válasz olvasói észrevételreÉszrevétel:Mennyiben értenek egyet a fenti, Számviteli Levelekben megjelent válasszal? A NAV ügyfélszolgálatát megkérdezve azt a választ kaptuk, hogy az evás bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
1
32
33
34
63