630 cikk rendezése:
331. cikk / 630 Költségek viselése bérleti díj ellenében
Kérdés: "A" kft. ingatlant adott bérbe a "B" kft.-nek. "A" kft. a bérbeadást adókötelessé tette. A bérleti szerződés szerint: a bérleti díj fejében a bérbevevő viseli a bérleményre eső valamennyi költséget és adókötelezettséget. Az adóhatósági határozat és jogerős bírósági ítélet az ügyletet ellenérték fejében történő bérbeadásnak minősítette. A számlázásra és a könyvviteli elszámolásra vonatkozóan a bérbe adó cég könyvelője tájékoztatást kért és kapott az adóhatóságtól, amelynek lényege, hogy a bérbeadónak számlát kell kiállítania a bérbeadásról, utólag is. A bérbeadónak az áfakülönbözet könyvelését az adóhatósági határozat alapján kell elvégeznie. A bérbevevőnél az utólag kapott számla könyvelését az adóhatóság nem látja indokoltnak. A bérlő könyvvizsgálójaként a kérdező ezzel nem ért egyet.
332. cikk / 630 Számítástechnikai eszközök nyilvántartása
Kérdés: Cégünknél számítástechnikai eszközök beszerzése van folyamatban. A monitorokat kis értékű tárgyi eszközként vesszük egyedileg nyilvántartásba. A számítógép-beszerzésről szóló számlán összegszerűen egy egységár szerepel, de szövegesen fel van sorolva, hogy milyen elemeket szereztünk be. Az eszközök közül a billentyűzetet és az egeret aktiválhatjuk-e a számítógéppel együtt? Kaptunk a gépekhez Windows, Office és egy DVD-író programot is. Ezeket hogyan kell nyilvántartani?
333. cikk / 630 Díjazás nélküli megbízás
Kérdés: Más fórumon azt az információt kaptam, hogy díjazás nélküli megbízási szerződés bárkivel köthető, függetlenül attól, hogy a gazdasági társasághoz milyen jogviszony fűzi. A Ptk. 478. § (1) bekezdése szerint: "A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta." Milyen esetben lehet ingyenes megbízási szerződést kötni és kivel? Olyan magánszeméllyel is lehet ingyenes szerződést kötni, akinek nincs tagsági jogviszonya, akár egy "külsőssel" is? Az ingyenes szerződés nem minősül "feketefoglalkoztatásnak"?
334. cikk / 630 Közvetített szolgáltatáskénti elszámolás
Kérdés: A megbízó az adózót – megbízási szerződéssel – megbízza, hogy az ügyfélkörébe tartozó saját ügyfeleinek átadja a megbízó elérhetőségét, ajánlja a megbízót, ha azok nála pénzügyi, biztosítási szolgáltatás iránt érdeklődnek. Ezért a megbízó megbízási díjat fizet. Amennyiben az adózó közreműködésével létrejött szerződést úgy szüntetik meg, hogy a megbízóval szemben annak üzleti partnerei jutalék-visszaírást alkalmaznak, a visszaírt jutalékot a megbízó jogosult az adózóval szemben érvényesíteni. A fentiek szerinti ügylet során felmerült költségek elszámolhatók-e a közvetített szolgáltatások értékeként?
335. cikk / 630 Közvetített szolgáltatás feltételei
Kérdés: Az adózó mint megbízó megbízási szerződést köt, amelyben megbízza megbízottját, hogy megbízási díj ellenében (amelynek a mértéke az átadott ügyfelek szerződési értékének meghatározott százaléka), részére közvetítési tevékenységet végezzen, a megbízott vállalja, hogy az adózó megbízó tevékenységéhez szükséges üzleti partnereket közvetíti. A megbízott ajánlási és közreműködési díjat számláz. Az adózó az iparűzésiadó-bevallásban ezen költségeket közvetített szolgáltatások értékeként szerepelteti. Szerintünk helytelenül.
336. cikk / 630 Építőipari tevékenység csak alvállalkozókkal
Kérdés: Az építőipari társaság a vállalását úgy teljesíti, hogy minden munkafázisra alvállalkozókat vesz igénybe. A munka elvégzéséhez szükséges anyagokat a társaság szerzi be. Év végén vannak olyan tételek (alvállalkozói díjak, anyagok, egyéb szolgáltatások), amelyeket csak a következő évben tud a megrendelő felé számlázni. A tovább nem hárított költségeket befejezetlen termelésként kell készletre venni? Vagy anyagként, közvetített szolgáltatásként kell azokat kimutatni?
337. cikk / 630 Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam
Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
338. cikk / 630 Szellemi termék bekerülési értéke
Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
339. cikk / 630 Likviditási Alap értékpapírjainak értékelése
Kérdés: Egy bank Garantált Likviditási Alap értékpapírjait vásároltuk meg év közben, amelyeket a beszerzéskor a megvásárolt árfolyamon nyilvántartásba vettünk. Negyedévente, így év végén is árfolyam-értesítőt kapunk, amelyben az aktuális árfolyamon szerepel az értékpapír értéke, egyre magasabb összegben. Év végén hogyan kell értékelni? A beszerzési ár és az aktuális érték közötti különbözetet kell-e könyvelni, és hogyan?
340. cikk / 630 Tagi kölcsönnel rendelkező bt. megvásárlása
Kérdés: Jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkező bt.-t megvásárolhatja-e a kft.? Mindkét cég tevékenysége kereskedelem. Milyen adóvonzata van a bt.-ben, a kft.-ben, a magánszemélynél, ha a kft. csak a működése során szerzett bevételekből részletekben tudja visszafizetni a tagi kölcsönt a bt. tulajdonosának?
