646 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk eltérő üzleti évet választott. Az üzleti év mérlegfordulónapja: szeptember 30. A gazdálkodás velejárója, hogy a dolgozóknak lehet ki nem vett időarányos szabadságuk bármely hónap végén, így a mérlegforduló napján is. A szabadságokat a naptári év végéig kiadjuk. Jelenleg vállalkozásunk az időarányosan ki nem vett szabadságra elhatárolást készít, az összemérés elvének megfelelően. Az elhatárolással biztosítjuk, hogy a "szabadságok" értéke azon időszakra kerüljön elszámolásra, amely időszakban a munkavállaló által termelt hozamok keletkeznek. 2006-ban a SzAKmában megjelent cikk a ki nem vett szabadságok miatti céltartalékképzés szükségessége mellett érvel. Egyetértenek-e az elhatárolás képzésére vonatkozó gyakorlatunkkal, illetve mi a véleményük az idézett cikk indoklásával kapcsolatosan?

Kérdés: Van négy vállalkozás: "A", "B", "C", "D".
Részesedés és szavazati jog "A" "B" "C" "D"
"A" 60% 80%
"B" 22%
A számviteli törvény szerint a "D" vállalat társult vállalkozásnak minősül-e, és tagja-e a kapcsolt vállalkozási körnek, vagy egyéb részesedési viszonyban levőnek minősül? A "B" és a "C" vállalatok – az azonos anyavállalat miatt – egymás közötti ügyletei a kapcsolt vállalkozási körbe tartoznak-e, vagyis "B" vállalat "C" vállalatnak nyújtott kiegyenlítetlen szolgáltatását év végén a kapcsolt vállalkozások mérlegsoron kell-e feltüntetni? Ugyanez a kérdés a társasági adó vonatkozásában is. Mivel itt a kapcsolt vállalkozási kör csak többségi tulajdon alapján keletkezik, véleményem szerint egyértelmű, hogy "D" vállalat ebből a körből kiesik. A Tao-törvény 4. § 23. c) pontja alapján a "B" és a "C" vállalat egymás között ügyletei is a kapcsolt vállalkozási körbe tartoznak-e? Mivel a cégcsoport esetében kötelező, ennek a transzferár-nyilvántartás szempontjából van jelentősége.

Kérdés: Van öt cég: "A", "B", "C", "D" és "E". Az "A", "B", "C", "D" cégek külföldiek. Az "A" cégnek 100 százalék tulajdonrésze van "B" cégben, a "C" cégnek 100 százalék tulajdonrésze van "D" cégben. A "B" és a "D" cégnek 50-50 százalék tulajdonrésze van a magyar "E" cégben.
Részesedés és szavazati jog "A" "B" "C" "D" "E"
"A" 100%
"C" 100%
"B" 50%
"D" 50%
A tulajdonrészek aránya megegyezik a szavazati jogok arányával. Számviteli szempontból nincs probléma, van két kapcsolt vállalkozói kör. A társaságiadó-törvény szerint viszont a kapcsolt vállalkozási viszony akkor jön létre, ha valamelyik tag többségi irányítást biztosító befolyással – 50 százalék felett – rendelkezik. Jól értelmezzük-e, hogy a Tao-tv. szerint jelen esetben az "E" cégnek nincs kapcsolt vállalkozói viszonya?

Kérdés: Társaságunk költségnemre és költséghelyre is könyvel. Egyedi termelőgépeket, gyártóeszközöket állítunk elő. A 2011. évben indított munkaszámon van 50 db félkész termék költsége, amelyet 2011. 12. 31-én befejezetlen termelésként mutattunk ki. Ebből 20 db-ot 2012-ben eladtunk, de újabb munkaszámot indítottunk el, amelyre költségek kerültek. A megmaradt 30 db eladása 2013-ban esedékes, újabb munkaszámmal és költséggel. Az utókalkulációnál helyesen járok el, ha a 3 munkaszám összes költségét (a 2013. évit is) bearányosítom a 30 darab termékre? Ez lesz az, amit a mérlegbe beállítok befejezetlen termelésként a 2011-ben indított munkaszámon.

Kérdés: Az 5772. számú kérdésre adott válasszal nem teljesen értek egyet. A kérdező hivatkozik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo-tv.) több, 2013-tól megváltozott elő­írására. Ezek értelmezésére kér választ.

Kérdés: A társaság a számviteli politikában 2011 végéig 30 000 Ft-ban határozta meg a kis értékű tárgyi eszközök maximális értékét. 2011-ben a társaság konszolidálási kör részesévé vált, amelyben a részt vevő társaságok 100 ezer forintban határozták meg a kis értékű tárgyi eszközök határértékét. 2012-től a társaság is ezt követi. A tárgyieszköz-állománynak van azonban olyan része, amely 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű tárgyi eszközöket tartalmaz, évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírással. A tárgyieszköz-állomány 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű részét átminősítheti-e – konszolidációs összehasonlíthatósága érdekében – a 2012-től hatályos számviteli politikai döntésnek megfelelő kis értékűvé, azaz azok nettó értékét az egyéb ráfordítások között elszámolhatja-e?

Kérdés: Társaságunk bérbe ad egy ingatlant a gépekkel együtt. Az ingatlanon található egy háztartási méretű kiserőmű, amely által előállított áram biztosítja a bérlő által használt gépek áramellátását. A hiányzó energiát az áramszolgáltató biztosítja. A kiserőmű által előállított energiát társaságunk kiszámlázhatja-e a bérlőnek? Ha igen, a kiszámlázott energia egységára meg kell-e egyezzen az áramszolgáltató egyetemes szolgáltatási díjtételével, vagy a villamos energiáért fizetendő átlagos villamos energia termékárnak megfelelő ár lehet a számlázott egységár? Adja bérbe a kiserőművet, mint berendezést, olyan mértékű bérleti díjért, amely biztosítja az eszköz bekerülési értékének az elhasználódási idő alatti megtérülését?

Kérdés: Kérdésem a 2009. évi XCV. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f) pontjában, (2a) bekezdésében részletezett árengedmény elszámolásának módjával kapcsolatos. Az elszámolás végeredménye mutatkozhat cégünk vagy vevőnk javára is. Az elszámolás áfaalapot képez? Számlát vagy jóváírót kell kiállítani róla, vagy pénzügyi értesítőlevelet?

Kérdés: A mobilszolgáltató társaság a flotta keretén belül 30-40 hívószámot, előfizetést tart fenn a saját alkalmazottak, alvállalkozók, üzleti partnerek számára. Az alkalmazottak részére rendelkezésre áll a tételes híváslista, a céges és a magánhívások elkülönítése, az alvállalkozók felé a teljes költséget leszámlázza a társaság. Maradhatnak-e az alvállalkozók a szerződésbontás, illetve az alkalmazottak kilépésük után a flotta részesei? A kérdező nem tartja jogosnak, mivel a flotta jelentős kedvezményt biztosít a flotta részesei számára. A céghez számlázott, majd továbbszámlázott tételek nem a cég érdekében merülnek fel.

Kérdés: A társaság a könyveit 2012-től euróban vezeti. A 2012 előtti években jelentős összegű osztalékot hagytak jóvá, forintban. Ez a 2011. 12. 31-i MNB-árfolyamon került nyitó tételként a devizás könyvekbe. Év közben többször fizettek ki osztalékot forintban, illetve euróban is, 2012. 12. 31-én is van záró kifizetetlen osztalék. Az év közbeni kifizetéseknél mi a helyes könyvelés? Mivel az osztalék elfogadása forintban történt, a végső elszámolás forintban vagy euróban legyen?