324 talált cikk a halasztott bevétel kifejezésre

Kérdés: Egy kft. a 2025. évben K+F-be kezdett, amihez támogatást kapott a költségek fedezésére. Közvetlen önköltségei összege 2025-ben 10 M Ft volt. Az év elején kapott 6 M Ft támogatási előleget, amivel 2025 decemberében elszámolt, tehát az előleg felhasználását jóváhagyták. Az előleget átvezette bevételre (479 – 96). A projekt nem zárult az év végén, és aktiválni szeretnék a befejezetlen K+F-et, ami kísérleti fejlesztésből állt. Jól gondoljuk-e, hogy az összemérés elvét figyelembe véve nem aktiválható a támogatott összeg, hanem összesen 4 M Ft-ot lehet a 112-be aktiválni? Ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha az előleggel történő elszámolás a 2026. év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt történt volna meg?

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában álló eszközöket az önkormányzat ingyenes használatra átadja a tulajdonában álló gazdasági társaságnak. Az eszközöket továbbra is az önkormányzat tartja nyilván a könyveiben. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, amikor az eszközök bekerülési értékével azonos használati jogot mutat ki a vagyoni értékű jogok között a könyveiben, és évente a használati jog után elszámolt értékcsökkenés összegében oldja fel a halasztott bevételt?

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében e-autót vásárolt, amelyhez lízing MAX+ kamat- és kezelésiköltség-támogatásban részesült. A havi fizetendő lízingdíj kamatát csökkentik a támogatással, és effektíve ezt a csökkentett összeget kell megfizetni. Az NGM kiállított egy támogatási igazolást, benne megjelölve a teljes támogatástartalom összegét. Hogyan kontírozandó a támogatás elszámolása? Halasztott bevételként kell könyvelni? Ha egyéb bevételként kell elszámolni a támogatás összegét, majd ezt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, amit a tárgyi eszköz értékcsökkenésének arányában minden év végén feloldunk, akkor az egyéb bevételt az első évben mivel szemben kontírozzuk (hiszen nincs effektív nyoma a bankban a támogatás átutalásának)?

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy kft.-t. A megvásárolt társaság könyveiben a korábbi tulajdonossal szemben egyéb hosszú lejáratú kötelezettség, valamint tagi kölcsön szerepel. A korábbi tulajdonos úgy döntött, hogy ezen követeléseit társaságunk részére engedményezi. Ezt az ügyletet társaságunk könyveiben milyen módon szükséges kimutatni, illetve milyen számviteli elszámolás alkalmazandó?

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Kérdés: Az önkormányzat a pályázati forrásból megépített ingatlant vagyonkezelésbe adja egy fenntartása alatt álló intézménynek. Az intézmény a következőképpen könyvelt: bruttó érték T121/K412, értékcsökkenés T412/K129, átvett támogatás T412/K44 (Halasztott eredményszemléletű bevételek). A következő években a számviteli törvény szerint számolja el a halasztott bevétel feloldását, tehát az elszámolás már nem érinti a 412. Nemzeti vagyon változást. (Értékcsökkenés: T56/K129, halasztott bevétel feloldása: T44/K92 Támogatások bevétele.) Helyesen jár el az intézmény?

Kérdés: Egy kivaadózású cég esetén többletkészlet keletkezett (fellelt készlet), a vállalkozás könyveiben nem szerepel (eredete: felszámolt cégtől megvásárolt készlet nem került a könyvekbe, nem szerepelt az átadás-átvételi jegyzőkönyvben). Számviteli elszámolásnál egyéb bevételként könyveljük, az elhatárolás (a törvényben eszköz fogalom van) ez esetben kötelező? Nem módosítja a kivaadóalapot?

Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újra forgalomba helyezik. Vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé? Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?

Kérdés:

Vagyoni értékű jog témakörben kérem szíves állásfoglalásukat. Egy kft. szerződésen alapuló vagyoni értékű jogot kíván értékesíteni, ami nála kötelezettségvállalást, nálunk jogot jelent arra vonatkozóan, hogy a jogot értékesítő cég az általa kiépített csatornahálózaton keresztül fogadja és hasznosítja a jogot vásárló másik féltől érkező vizet 10 éven keresztül.
1. A jogosult cégnél a megvásárolt vízelhelyezési jogot lehet-e vagyonértékű jogként aktiválni?
2. A jogot értékesítő cégnél a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt el lehet-e határolni?
A számviteli törvény 45. § (5) bekezdése kimondja, hogy valamely befektetett eszköze tartós használati jogának átengedéséért kapott bevételt, pl. az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt, halasztott bevételként kell kimutatni, és az alapul szolgáló szerződésben meghatározott idő alatt lehet megszüntetni. Mivel nem ingatlanhoz kapcsolódó szerződés alapján alapított jog értékesítéséről van szó, a számviteli törvény összemérés elve alapján van-e lehetőség a bevétel passzív időbeli elhatárolására?