17 talált állásfoglalás a hibás teljesítés kifejezésre

Kérdés: 1. Amennyiben egy számlán az áfateljesítés nem megfelelő (így például előző időszakra vonatkozik), kiállítható-e helyesbítő számla az eredeti számlára hivatkozva, de a megfelelő áfateljesítési dátummal, ha igen, milyen módon szükséges kiállítani, milyen formai feltételek mellett? Ebben az esetben a két számla együttesen értelmezhető az eredeti számlával, és az eredeti számla áfája áttehető-e a helyesbítő számla teljesítési időszakába (adóalap, adóösszeg nem változik)?
2. Amennyiben nem helyesbítő számla kerül kiállításra, hanem az eredeti számlát sztornózzák, és új számla kerül megfelelő áfateljesítéssel kiállításra, a sztornószámla csak a kiállításkor csökkentheti az adóalapot?

Kérdés: Tények: egy partnerünkkel megbízási szerződés jött létre marketingfeladatok elvégzésére. A munkára 50% előleg lett kifizetve, amelynek beérkezését a partner előlegszámla kiállításával elismerte. A partner hibásan teljesített, emiatt pert kezdeményeztünk, amelynek tárgya nem a hibás teljesítés, hanem késedelmikötbér-követelés. A partner felé egyezségi ajánlatot tettünk, és kértük a megbízási díj 50%-ra mérséklését, ami a fizetett előleg összegével egyező. Ezt a közreműködő nem fogadta el, ezért egyezségi ajánlatunk érvényét vesztette. A partner viszont keresetében az előlegen felüli, további 50%-ra perel bennünket. A per folyamatban van, és ügyvédünk szerint valószínűtlen, hogy bármelyik fél keresete megállja a helyét. Előlegre vonatkozó egyenlegközlőnket a partner azzal a válasszal küldte vissza, hogy nem ismeri el az előleget, mert nem ő tartozik az előleggel, hanem mi a szerződéses összeg második 50%-ával. Felmerült, hogy mivel a partner nem ismerte el az előleget, fedezetként az előleggel megegyező összegű céltartalékot kötelező képezni. Helyes-e ez az álláspont?

Kérdés: Társaságunk nagy értékű gépet szállított megrendelőnk részére. A gép a megrendelő részéről nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat. Végül megállapodás született arra vonatkozóan, hogy társaságunk a gépet – másfél év után – visszaveszi, a teljes vételárat "jótállásként" visszautalja. Van-e az ügylettel kapcsolatosan számlaadási kötelezettség? A visszautalt összeg tartalmaz-e áfát? A visszavett gépet piaci áron kell értékelnem?

Kérdés: Társaságunk egy független vállalkozástól vett igénybe szolgáltatást. A késedelmes/hibás teljesítésből adódóan a számla összegének egy részét nem fizettük ki, és a különbözetre kötbérszámlát állítottunk ki. A kötbérszámlát és a szállítói tartozást időközben kompenzáltuk. Az egyeztetések során kiderült, hogy a partner vitatja a kötbér jogosságát. Az Szt. szerint nem mutathatunk ki a mérlegben el nem fogadott, kétes követeléseket. Mi a teendő ebben az esetben? Hogyan kell eljárnunk helyesen, ha társaságunk jogosnak ítéli a követelést, de a partner azt vitatja?

Kérdés: X. kft. ablakok, ajtók kereskedelmével, beépítésével foglalkozik. A Z. kft.-től beszerzett (kifizetett) ablakok beépítése során kiderült, hogy a termék hibás. A hibás termékeket visszavették, azok helyett jobb minőségű került beépítésre, de a vevő X. kft. részére csak a különbözetét fizette meg. Emiatt az új ablakok beszerzése veszteséges. Per indult. A bíróság X. kft.-nek a Z. kft.-vel szembeni követelését megítélte. A Z. kft. – mint vesztes kereskedő – két éven belül tudná kifizetni az ablakok árát, a perköltséget, a késedelmi kamatot (bízva az ablakok gyártójával szembeni per megnyerésében). Addig egy földet ad biztosítékként, amire a jelzálogjog bejegyezhető. Hogyan kell ezt az eseményláncot a számviteli törvény szerint könyvelni? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni, milyen címen és milyen sorrendben?

Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?

Kérdés: A vevői reklamációt – hibás teljesítés miatt – sok esetben minőségi cserével kezeljük. Egyik esetben a kifogásolt terméket szállítjuk vissza, nem javítható, csak pluszköltséget jelentene. Ez esetben az eredeti kiszállítás és a cseretermék önköltsége az értékesítés önköltségében jelenik meg. Másik esetben visszaszállítjuk. Ez esetben visszavételezzük a saját termelésű készletek közé, és csökkentjük az értékesítés önköltségét. Harmadik esetben visszaszállítjuk, de felhasználása újból nem lehetséges, ekkor visszavételezzük, csökkentjük az értékesítés önköltségét, majd kiselejtezzük. Megfelelő-e az eljárásunk, milyen hatással van az iparűzési adó alapjára?

Kérdés: Cégünk által értékesített saját gyártású termékét a vevő később megreklamálja. A reklamációt – hibás teljesítés miatt – sokszor minőségi cserével rendezzük. A minőségi csere során a cseretermék önköltsége ebben az esetben is az értékesítés közvetlen költségei közé kerül, vagy egyéb, illetve rendkívüli ráfordítás?

Kérdés: Márkaszerviz garanciális javításokat végez új gépkocsikon. A szükséges alkatrészeket – amelyeket beszerelnek – márkaképviselettől szerzik be. A márkaképviselet részére garanciális elszámolást készítenek, és a képviselet költségelszámolás alapján utal. 2010-től áfakörön kívüli szolgáltatásként számolnak el a garanciális javításokkal két jogesetre hivatkozva. Kérem véleményüket arra vonatkozóan, hogy a javító cég helyesen jár-e el, ha a megvásárolt alkatrészek áfáját levonásba helyezi, de az árbevételt áfakörön kívüliként az áfabevallásban nem szerepelteti.

Kérdés: A kft. személygépkocsit lízingelt. A pénzügyi lízingszerződés adásvételi jellegű szolgáltatásai vonatkozásában a kft. a szerződéstől a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján elállt, míg a használati szolgáltatást azonnali hatállyal felmondta 2010-ben. A lízingcég a személygépkocsit a kft.-től 2010-ben elvitte. A lízingcég 2011. márciusig nem állított ki helyesbítő számlát. A gazdasági eseményt hogyan kell könyvelni a kft.-nél? Milyen hatása van az adott ügyletnek a társaságiadó-alapra 2010-ben?