Eladott ingatlan hiányosságai miatti korrekciók

Kérdés: Cégünk ingatlanforgalmazással foglalkozik. Előfordul, hogy egy-egy ingatlannál a birtokba adást követően a vevő (tulajdonos) hibákat észlel. A hibákat a tulajdonos nem kéri kijavítani, hanem egyedi megállapodás szerint – értékcsökkenés címen – jóváíró számlát állítunk ki, melynek összegét cégünk kifizeti. Helyes ez az eljárás? Vagy helyesbítő számlát kellene kiállítanunk? Ha az előbb említett megállapodás még a birtokba adás előtt megszületik, abban az esetben mi a teendő? Ilyenkor a vevő még csak foglalót, illetve előleget fizetett.
Részlet a válaszából: […] Ha az ingatlan birtokba adását követően megállapítotthibákat nem kell kijavítani, akkor az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének a) pontjaalapján helyesbítő számlát kell kiállítani. A helyesbítést a birtokba adás (ateljesítés) időpontjára vonatkozóan kell elvégezni. Sem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Kártérítés vagy számlahelyesbítés

Kérdés: Társaságunk 2006. évben értékesítette az üzlethelyiséget, amelyet a vevő megtekintett állapotban vett meg, ezt a szerződésben is rögzítettük. A megtekintett állapot szerint az üzlethelyiségben klímaberendezés volt, amely a bérlő tulajdona volt, amit a bérlő leszerelt és elvitt. A vevő a birtokbavételt követően jelezte, hogy a klíma hiányában kártérítést kér. Társaságunk kifizetné a vevő utólagos követelését. Kérdésünk az, kezelhetjük-e kártérítésként, vagy hibás teljesítés volt? Mi a helyes számviteli és adózási eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a vevő a megtekintett állapotban vásároltameg az üzlethelyiséget, és ekkor az üzlethelyiségben klímaberendezés volt. Abirtokbavételkor viszont a klímaberendezés hiányzott. A Ptk. 305. §-a szerint akötelezett hibásan teljesített, ha a szolgáltatott dolog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Könyvelői felelősség

Kérdés: Társaságunk könyvelőirodaként több cég könyvelését, bérszámfejtését, tb-ügyintézését végzi. Minden céggel vállalkozási szerződésünk van, amely szerződés részletesen tartalmazza a megbízó és a vállalkozó/könyvelő kötelezettségeit. A számviteli munkák hibás teljesítéséért a vállalkozó/könyvelő felel, ezért felelősségbiztosítással rendelkezünk. A szerződés szerint a rendelkezésünkre bocsátott bizonylatok alapján történik a könyvelés. Az el nem hozott bizonylatok hiányában bekövetkezett eredményt módosító tényért terheli-e felelősség a könyvelőirodát?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a sok pozitív elemet tartalmazó kérdést, amelyre válaszunk a következő:A megbízó és vállalkozó könyvelő közötti szerződésben azt is rögzíteni kell, hogy a megbízó köteles a társaság gazdasági eseményeivel kapcsolatos összes bizonylatot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Hibás teljesítés elszámolása, áfája

Kérdés: Ügyfelünk hulladék adásvételével, begyűjtésével foglalkozik. A hulladék beszerzésére ügyfeleivel kötött megállapodás szerint: "Amennyiben a megvásárolt hulladék feldolgozása, továbbértékesítése során minőségi kifogás vagy többletköltség jelentkezik, a vevő utólagos árengedményre, a hibás teljesítés miatt árleszállításra, illetve minőségi kötbérre tarthat igényt, amit a felek kölcsönös megegyezése alapján az eladó megtérít a vevőnek." Az engedmény elszámolása időszakonként történik. Ügyfelünk nem a különbözet szerinti adózás szabályai szerint adózik. Helyesen járt-e el, ha az utólag kapott engedményt áfa alapjául nem szolgáló bevételnek tekintette?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem járt el helyesen. A kérdésre a választ az Szt. 73. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapozzák meg.A kérdésben foglaltak szerint a minőségi kifogás vagy a többletköltség miatt történik az utólagos árengedmény, az árleszállítás, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Az adószankciók átvállalása

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság az adótanácsadó, a könyvelő hibájára visszavezethetően adóhiányt állapít meg, annak áthárítása milyen adózási következményekkel jár? Hogyan érinti ez az szja-, illetve a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak számviteli-elszámolási részét a Számviteli Levelek 23. számában a 453. kérdésre adott válaszban már bemutattuk. Itt kizárólag az adóalaphoz kapcsolódó szabályokkal foglalkozunk.Az Art. 20. §-ának (8) bekezdése szerint az adóbevallást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Külföldi részére végzett garanciális javítás áfavonzata

Kérdés: Kell-e áfát felszámítani egy külföldi székhelyű cégnek kiállított számlában, ha az a külföldi cég a Magyarországon értékesített gépeinek garanciális javítását egy belföldi cégre bízta, a garanciális javítás költségeit devizában megfizeti a szervizcégnek a számára kiállított számla alapján? Mivel a külföldi cég nem hajlandó az áfát megfizetni, a javítási költségeket terhelő áfát a gépeket üzemeltető cégekkel megfizettethetjük-e?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre részletesebben válaszolunk, mert a kérdésben leírtak másokat is érintenek:A garanciális javítás áfarendszerbeli kezeléséről két iránymutatás jelent meg: 1999-ben 34. szám alatt, 2000-ben 110. iránymutatásként. Az alábbiakban ennek alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
1
2