Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

31 találat a megadott hitel tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Beszerzéshez kapcsolódó hitel kamata
Kérdés: Mikor minősül egy hitel az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitelnek, és így fizetett kamata a bekerülési érték részének?
Részlet a válaszból: […]hitel-, illetve kölcsönszerződésben a hitel, a kölcsön céljaként, szükségességeként az adott eszköz beszerzését, előállítását jelölték meg.Ebbe beleértendő az is, ha a hitel, a kölcsön az eszköz vételárának (előállítási költségeinek) közvetlen kiegyenlítésére szolgál részben vagy egészen. Nem tartozik bele az, ha a beruházás számláit a társaság saját pénzeszközeiből egyenlítette ki, és ezt követően a hiányzó (más beszerzésre, szolgáltatásra, bérfizetésre stb.) pénzeszköz pótlására vesz fel hitelt a cég, bár - helytelenül - a hitel-, kölcsönszerződésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8082
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Hitel kamatának elszámolása
Kérdés: Az "A" és "B" társaság "C" társaság üzletrészének megvásárlását 2016-ban banki hitelből finanszírozta. Az "A" és "B" társaság könyveiben a megvásárolt üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepeltették, a hitelhez kapcsolódó kamatot pénzügyi ráfordításként könyvelték. 2019-ben az "A", "B" és "C" társaság beolvadt a "D" társaságba. Így jogutódként a bankkal szembeni kötelezettség a "D" társaságra szállt át. "C" társaság tulajdonában egy olyan ingatlanrész állt, amely másik részének a tulajdonosa "D" társaság volt. Az összeolvadás révén a "C" társaság tulajdonában álló ingatlan átkerült "D" társaság tulajdonába (a két épületrész egy hrsz.-en összevonásra került). "D" társaság tevékenysége 2016-os alapítása óta, így jelenleg is, a közeljövőben is kizárólag az épület átalakítását-felújítását célzó beruházási tevékenység. Ebben az esetben az eredetileg üzletrészvásárlást finanszírozó hitel kamata "D" társaságnál tekinthető-e az ingatlanberuházáshoz kapcsolódó ráfordításnak, így növeli-e a beruházás bekerülési értékét?
Részlet a válaszból: […]felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat is.A probléma tehát abból adódik, hogy a kérdés szerinti hitelt nem a "D" társaság vette fel, nem beruházási hitelként folyósították a "D" társaságnál megvalósuló beruházási tevékenységhez kapcsolódóan. Így hiányzik a beszerzéshez, előállításhoz való közvetlen kapcsolata a hitelnek, a kamata nem lehet a beruházás bekerülési értékének a része, az a "D" társaság adózás előtti eredményét terheli.Helyesen jártak el, amikor a megvásárolt üzletrészeket a befektetett pénzügyi eszközök között mutatták ki, és a fizetett kamatot a pénzügyi ráfordítások között számolták el. A kérdés szerinti összeolvadáskor (beolvadáskor) azonban új helyzet állt elő, mivel megszűnt az a társaság, amelynek az üzletrészeit kimutatták, ezért az üzletrészek könyv szerinti értékét a saját tőkével szemben a vagyonmérlegekben ki kellett vezetni. Elvileg az üzletrészek beszerzését finanszírozó hitelt is indokolt lett volna visszafizetni az összeolvadáskor. Olyan hitel miatti kötelezettség került a "D" társasághoz, amely miatti eszközbeszerzés már nincs meg. Természetesen a jogutódlás révén a "D" társaságnak fizetnie kell a hitel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8065
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Bankhitel K+F-tevékenységhez
Kérdés: A társaság kizárólag bankhitel segítségével K+F-tevékenységet végez. A kísérleti fejlesztés aktivált költségei között kimutathatja-e a fejlesztésre felvett hitel ügyleti kamatait? Ilyen tiltást nem tartalmaz kifejezetten a számviteli törvény?
Részlet a válaszból: […]értéke az immateriális javak (eszközök) közé tartozik, tehát alkalmazható az Szt. 47. §-ának (4) bekezdése.A kizárólag bankhitel segítségével megvalósuló K+F-tevékenységet úgy értelmezzük, hogy a bankhitel csak a K+F-tevékenység költségeit finanszírozza, és ennek ténye a bankkal kötött kölcsönszerződésből egyértelműen kitűnik. Ez esetben a közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel- felvétele előtt fizetett - a hitel feltételeként előírt - bankgarancia díja;- szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék;- a szerződés közjegyzői hitelesítésének díja;- felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig (a K+F-tevékenység befejezéséig) terjedő időszakban elszámolt (időszakot terhelő) kamatrésze lesz (lehet) a kísérleti fejlesztés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7595
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Hitelkeret könyvelése
Kérdés: A gazdasági társaság 4 M Ft Széchenyi-kártya-hitelkerettel rendelkezik. A hitelt biztosító bank "Széchenyi-kártya" számlát nyitott, aminek a forgalmáról bankszámlakivonatot küld, minden, a számlán történő pénzmozgást követően. Emellett van a "Pénzforgalmi bankszámla". Hitel igénybevétele esetén átvezetem a hitelszámláról a bankszámlára, törlesztéskor a bankszámláról a hitelszámlára. Kérem a segítségüket a fenti események könyvelésében!
Részlet a válaszból: […]könyveli - a kérdés szerint -, amely az ő eszközeit, forrásait nem érinti, nevezetesen "átvezetem a hitelszámláról a bankszámlára". A Széchenyi-kártya-hitelkeretet könyvelni nem kell (a hitel-, kölcsönszerződést sem könyveljük). Könyvelni csak a hitel igénybevételét kell, azzal a számlával szemben, amelynek a kiegyenlítésére azt igénybe vették. Ha például a szállító számláját egyenlítették ki a hitelkeretből, akkor T 454, 455 - K 451, 441 könyvelési tétellel (annak függvényében, hogy az igénybe vett hitelt egy éven belül vagy egy évnél hosszabb időtartam alatt kell törleszteni). Előfordulhat az, ha a társaság végez olyan tevékenységet, amelyet a Széchenyi-kártya-hitelkeretből lehet finanszírozni, és az erre igénybe vett hitelösszeget a bank az elszámolási betétszámlára utalja át (T 384 - K 451, 441).A leírtakból következik, hogy pénzforgalmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7587
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Hitelkövetelés-vásárlás
Kérdés: Egy újonnan létrejött gazdasági társaság megvásárol egy banktól egy ügyféllel szemben még le nem járt hitelkövetelést a kölcsönszerződés szerint járó kamatával együtt. Az ügyfél bankkal szembeni tartozása 100 M Ft, amelyet a bank 50 M Ft-ért ad el a társaságnak. Az ügyfél hitelkamat-kötelezettsége 10%. A felek a megállapodást háromoldalú szerződésben rögzítették. Hogyan kell a társaságnál a követelés vásárlását, az ügyfél általi megfizetését, törlesztését és a kamatot elszámolni? A társaság más tevékenységet nem végez, és további követelésvásárlást sem tervez. Ebben az esetben is tekinthető-e nem üzletszerűnek a követelésvásárlás?
Részlet a válaszból: […]erről a kérdésben nincs szó!). A követelésvásárlás - ez esetben - pénzügyi szolgáltatásnak minősül a 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján. A pénzügyi szolgáltatás végzése csak pénzügyi vállalkozás, illetve hitelintézet keretében, megfelelő engedélyek birtokában lehetséges.A pénzügyi szolgáltatások elszámolásának szabályait pedig a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza, ami sajátosságai miatt eltér a számviteli törvényben rögzítettektől. Alaptevékenység bevétele a kamatbevétel, amit csökkent a fizetett kamat, a törlesztés összegével a követelésvásárlás miatti követelés összege csökken a pénzügyi rendezéskor, a követelés megfizetése után kapott összeg pedig a pénzügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6959
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Forintra átváltott CHF-alapú hitel
Kérdés: A kft. tulajdonában lévő ingatlanra felvett CHF-alapú hitelt 2015. 02. 01. napjával forintra átváltották. A tisztességtelenül felszámított összeg a társaságnál a pénzügyi műveletek bevétele vagy rendkívüli bevétel lesz?
Részlet a válaszból: […]jellemzően a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között került elszámolásra, de a pénzügyi műveletek ráfordításaként került elszámolásra a tisztességtelen módon számított kamattöbblet is. (Feltételezzük, hogy a beruházás, amihez kapcsolódóan a CHF-alapú hitelt felvették, a CHF-alapú hitel törlesztésekor
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6913
Kapcsolódó tárgyszavak:
7. találat: Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség
Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
Részlet a válaszból: […]kölcsönt adó milyen jogcímen, milyen összegben számít fel egyéb költséget stb.Úgy tűnik, hogy az adott esetben nincs vagy nem megfelelően elkészített a kölcsönszerződés. A választ adó nem tud a kamat mértékére választ adni. (Ez az adott esetben a két fél szerződésben rögzített megállapodásától függ, bár nem indokolt, hogy érdemileg eltérjen attól a kamatmértéktől, amit az osztrák cég fizet az osztrák banknak!)A hitel, kölcsön felvételéhez kapcsolódóan a bankok különböző jogcímeken számítanak fel díjakat. Ilyen a bankkal kötött szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, bankgarancia díja stb. Mivel az osztrák cég az osztrák banktól vette fel a magyar kft.-nek folyósított kölcsönt, hitelt, az osztrák bank az osztrák cég felé az előbb említett költségeket felszámította, amelyet az osztrák cég - logikusan - a magyar kft.-re továbbhárított. A továbbhárításnak valójában közvetített szolgáltatásként kell megtörténnie. A továbbhárítás jogcíme bankköltség, egyéb pénzügyi szolgáltatás, amelyet a magyar kft. az egyéb szolgáltatások költségei között számol el. Ha az osztrák cég nem közvetített szolgáltatásként és nem euróban hárítja át ezt az összeget, akkor nem minősíthető pénzügyi szolgáltatásnak, és ez esetben az áfafizetési kötelezettség is belép.A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6594
8. találat: Lakáshitel-törlesztés támogatása
Kérdés: A munkáltató által a vele munkaviszonyban álló dolgozónak lakáshitel-törlesztésre adott - az NGM-rendeletnek megfelelő - munkáltatói támogatást hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]kapcsolatos szabályok és az NGM rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig...A hivatkozott jogszabályi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6326
9. találat: Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére
Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszból: […]mint kamat, 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és ezen adóalap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, amelyet a kölcsön visszafizetésekor, törlesztésekor, legkésőbb a naptári év utolsó napjára kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Az így megfizetett szja és eho nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ezért ennek összegével a társasági adó alapját növelni kell.Amikor a bank a lekötött bankbetétet a dolgozó tartozásának törlesztésére fordította, erről a tényről a magánszemélyt a kft.-nek tájékoztatnia kellett, és felszólítania, hogy tartozását - ebben az összegben - a kft. felé törlessze. Ha a magánszemély nem törleszt, nem fizet, akkor a kft. követelését bírósági úton is érvényesítheti. Ha ezt nem teszi, akkor átvállalhatja a magánszemély tartozását, elengedheti követelését, de ez az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján a magánszemély bevétele (egyben - költségelszámolás lehetősége hiányában - jövedelme) lesz. Ez a jövedelem a kft.-től mint kifizetőtől származik, ezért a kifizető köteles megállapítani a magánszemélyt terhelő személyijövedelemadó-előleget, az egészségügyi hozzájárulást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5746
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Rögzített árfolyamon történő törlesztés
Kérdés: Társaságunk 2009-ben hosszú lejáratú, svájcifrank-alapú forintkölcsön felvételével gépkocsit vásárolt. Mivel az időközben bekövetkezett árfolyamváltozások jelentősen megnövelték a törlesztés összegét, a társaság a 2010. év közepén szerződésmódosítással olyan havi fix, rögzített árfolyamon történő törlesztésre tért át, mely szerint az árfolyam- és kamatváltozások elszámolása a futamidő végén történik. A kölcsön törlesztése 2012-ben megtörtént. A hitelintézet az árfolyam- és kamatkülönbözetről szóló fizetési kötelezettséget megküldte, futamidő-meghosszabbítás címén. Hogyan kell ezt könyvelni? Társaságunk a kölcsön törlesztését a könyveiben nyilvántartott árfolyamon számolta át forintra, és folyamatosan elszámolta az árfolyam-különbözeteket.
Részlet a válaszból: […]hibát korrigálni, mivel az árfolyam-különbözet - feltételezhetően - az eredmény terhére történő elszámolásának időszaka nem térhet el a kölcsön fennállása, illetve törlesztése időszakától.Hogyan indokolt eljárni hasonló esetben?A szerződésmódosítás 2010-ben történt. Ezt követően a svájcifrank-alapú hitelhez három árfolyam kapcsolódik: az eredeti szerződés szerinti árfolyam, a fix, rögzített árfolyam és a könyv szerinti árfolyam.A kölcsön törlesztésekor a fix, rögzített árfolyam és könyv szerinti árfolyam közötti különbözetet a kölcsön miatti kötelezettséggel szemben, az eredeti szerződés szerinti árfolyam és a fix, rögzített árfolyam közötti különbözetet az egyéb kötelezettségekkel szemben kellett elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, illetve egyéb bevételei között. (Ha a kamatnál is a rögzített árfolyam szerint történt a megfizetés, ott is az előbbiek szerint kellett eljárni!)A 2010., 2011. év végén még fennálló devizaalapú kötelezettségeket az általános előírás szerint kellett átértékelni (2011-ben kötelezően), az árfolyam-különbözetet is[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5705
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést