1100 talált cikk a hitel kifejezésre

Kérdés: A címben szereplő témára a Számviteli Levelek 165. számában a 3446. kérdésre adtak választ. Ehhez kapcsolódóan kérdezem: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a tőketartalékot és az eredménytartalékot nem kívánja csökkenteni, azt az egyszemélyes kft.-ben hagyja. Döntését az egyik szakmai lapban közöltekre alapozza. E szerint a tulajdonosok egyhangúlag úgy is dönthetnek, hogy a leszállítás során az ahhoz kapcsolódó arányos jegyzett tőkén felüli tőketartalékot nem vonják ki, hanem azt a társaságban hagyják. Ez sem a tulajdonosok, sem pedig a hitelezők érdekeit nem sérti. A kérdésemet megalapozó tényállás a következő: Az önkormányzat 1990-ben a korlátozottan forgalomképes közmű vagyonát a ma már egyszemélyes kft.-jébe tőketartalékként vitte be. Ezt az ÁSZ a 2003. és 2005. években megkifogásolta. A jogellenes állapotot az önkormányzat meg kívánta szüntetni, és több minisztérium egyeztetett álláspontja alapján a tőketartalékban lévő közművagyon értékével a jegyzett tőkét megemelte, majd ezt követően a tőke leszállításáról hozott határozatot. A határozat tartalmazta, hogy a jegyzett tőkében szereplő közművagyont milyen összegben vonja ki a jegyzett tőkéből, és azt, hogy a tőke- és eredménytartalékot nem kívánja arányosan csökkenteni. Az önkormányzat célja az eredeti vagyoni állapot helyreállítása volt. A meghatározott összegű jegyzett tőke leszállítását a cégközlönyben meghirdették, a cégbíróság bejegyezte. Ezen tényállás mellett hogyan lehet megfelelnie a bevezetőben említett kérdésre adott válasznak?

Kérdés: 1994-1999 között saját erős befizetéssel és egzisztenciahitelből történő befizetéssel 700 E Ft névértékű részvényhez jutottam vállalatomnál működő MRP-n keresztül. A saját erős befizetés összege összesen 100 E Ft volt. Különböző kedvezményként kaptam összesen 600 E Ft-ot, így állt össze a 700 E Ft névérték. Az rt. 2007-ben visszavásárolta részvényeimet 700 E Ft-ért, tehát névértéken. Mi az adóköteles jövedelem? Ha adóznom kell a 600 E Ft után, akkor a 25% szja-t a kifizetőnek kellett volna levonnia? Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni? A kifizetőnek kellett volna levonnia?

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?

Kérdés: Gépkocsi-bérbeadással foglalkozó kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője saját gépkocsiját eladta a kft.-nek hitelátvállalással. A gépkocsi értéke 1300 E Ft, a még fizetendő hitel 773 E Ft, az eladónak fizetendő 527 E Ft. A hitelt 57 hónap alatt kell törleszteni, havi 17 183 Ft-tal, kamattal együtt összesen 979 431 Ft-tal. Hogyan könyveljük?

Kérdés: Cégünk finanszírozási gondok miatt rövid lejáratú hitelt vett fel a banktól, amelynek a fedezete árbevétel engedményezése. A vevő a bank által megjelölt elkülönített számlára teljesíti a kimenő számlánk ellenértékét, amelyből a bank a felvett hitelt és kamatait elszámolja. Ebben az esetben is a Ptk. 328-331. §-ai szerinti követelésengedményezésről van szó? Hogyan történik ennek a könyvelése? Milyen áfa- és társaságiadó-vonzata van?

Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?

Kérdés: 2006-ban a vevőkövetelésre értékvesztést számoltam el, növeltem a társaságiadó-alapot. A követelés 2007-ben behajthatatlan lesz, akkor társaságiadó-alapot csökkentő tényező lesz?

Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egy másik személy, akkor mi a helyzet?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű kft. reklám-, marketingszolgáltatást, kiállítás-, konferenciaszervezési szolgáltatást végez ügyfelei részére. Négy külföldi és egy belföldi székhelyű cég megbízta a kft.-t a magyarországi konferenciájuk megszervezésével. A megkötött szerződésekben a megbízók kikötötték, hogy a kft. megbízhat más vállalkozót a rendezvény lebonyolításával, tehát közvetített szolgáltatásként teljesítette a kft. a megbízást. A szolgáltatás továbbszámlázása ugyanolyan áron történt. A kft. által a rendezvény lebonyolításával megbízott, magyarországi székhelyű cég az Áfa-tv. 66. §-a (5) bekezdése alapján állapítja meg adókötelezettségét, ezért a kft. részére kibocsátott számlában az áthárított adót, adómértéket nem tüntetett fel. Az Áfa-tv. szerint a közvetített szolgáltatás igénybevevője és nyújtója ugyanolyan adómértékkel számlázhatja tovább az adott szolgáltatást, mint amilyen mértékkel azt a részére nyújtották. Igaz ez ebben az esetben is? Tehát a kft. szintén úgy állíthatja ki a számláját mind a külföldi, mind a belföldi megbízója részére, hogy abban áthárított adót és adómértéket nem tüntet fel? Ebben az esetben a kft.-nek sem fizetendő, sem előzetesen felszámított visszaigényelhető adót nem kell elszámolnia, illetve fizetnie? Vagy a kft.-nek fel kell számítania az áfát a megbízói felé kiállított számlájában, viszont az általa kapott számlát úgy kell tekintenie, hogy a 66. § (5) bekezdésre hivatkozás ellenére az mégis tartalmaz áfát, és ezt előzetesen felszámított adóként figyelembe tudja venni a kft. az adókötelezettsége megállapításakor?

Kérdés: Jól működő bt. régóta küszködik pár millió forintos visszafizetetlen tagi hitellel. Pillanatnyilag remény sincs arra, hogy a bt. rendezni tudja tulajdonosai felé tartozását. Könyvvizsgálónk a következő megoldást javasolta: a bt. hozzon taggyűlési határozatot arról, hogy a tagok készpénzes befizetés formájában felemelik a társaság eredménytartalékát, majd ezzel egy időben a pénztáron keresztül fizesse vissza a bt. a tagoknak a tagi kölcsönt. A javasolt megoldás tetszetősnek látszik, de nem ütközik-e jogszabályi előírásba?