Nem szokásos tevékenység, IFRS-ek alkalmazása

Kérdés: Ügyfélkörünkben merült fel kérdés a 2022. 10. 10-én esedékes Pénzügyi vállalkozások különadójával (Extraprofitadó) kapcsolatban: A Magyar Közlöny 2022. évi 118. számában megjelent 257/2022. kormányrendelet módosítja a korábbi - 93. számban megjelent - Pénzügyi vállalkozások különadója alapjának meghatározását, melyben az adó alapja:
"A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel."
Jól értelmezzük, hogy esetünkben (nem választottuk az IFRS-t) a Magyar Közlöny 93. számában megjelentekkel [197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet] ellentétben, nem kell az adó alapjának meghatározásánál az áruértékesítésből származó bevételt figyelembe venni, vagy ez csak azokra a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek az IFRS szerint vezetik a számviteli nyilvántartásaikat? Hogyan kell eljárni a nem IFRS szerint könyvelőnek a nem szokásos tevékenység keretében keletkezett szolgáltatásnyújtásból származó bevétel esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 40/B. § (1) bekezdése értelmében az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő vállalkozó a Htv. szabályait a nettó árbevétel, az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke és az alvállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

IFRS szerinti könyvvezetés - társaságiadó-alap választása

Kérdés: Egy IFRS-ek szerinti könyvvezetésre áttért adózó IFRS1 szerinti áttérésének napja 2016. 01. 01., adó szerinti áttérés napja 2017. 01. 01. Az adózó 2018. évi IFRS szerinti adózás előtti eredménye és adóalapja is alacsonyabb, mint a jövedelem- (nyereség-) minimum, ezért a bevallásában jelöli, hogy a jövedelem- (nyereség-) minimum összege után fizeti meg a társasági adót. A jövedelem- (nyereség-) minimum alapján fizetendő adója azonban kevesebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóévben (tehát 2016-ban) megfizetett adó összege. Atársaság a bevallásában jelölte, hogy élni szeretne a Tao-tv. 18/D. § (8) bekezdésében foglaltakkal, miszerint a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított adóévi fizetendő adót tekinti fizetendő adónak. Az így megállapított adóalap és adózás előtti eredmény szintén nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét. Ha nem tért volna át a társaság az IFRS-ek szerinti könyvvezetésre, akkor a jövedelem- (nyereség-) minimum után fizetné meg a társasági adót. A fent felvázolt esetben mi minősül a társaság által fizetendő adó alapjának? Az IFRS-szabályok kihagyásával megállapított adóalap, vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum? Mit kell a társaságiadó-bevallás 1829-01-06 183. sorában szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 18/D. § (8) bekezdését alkalmazó adózónak is - hasonlóan azon adózókhoz, amelyek nem az IFRS szerinti beszámolót készítenek - választási lehetősége van, hogy a Tao-tv. 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával levezetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

IFRS szerinti beszámoló konszolidálása

Kérdés: Van egy magyar számviteli törvény szerint könyvelt nyrt., ami anyavállalata egy IFRS szerint könyvelt nyrt.-nek. Az anyavállalat konszolidált beszámolójában használhatjuk az IFRS szerint könyvelt nyrt. saját konszolidált beszámolóját? Ha nem, akkor milyen tételeket kell kiszűrni és milyen módszerekkel?
Részlet a válaszából: […] ...kell tükröznie (mivel csak egységesen értékelt beszámolókat lehet a konszolidálás során összesíteni). Amennyiben a leányvállalat IFRS szerint készíti a beszámolóját, akkor az a beszámoló értékelésben és másokban sem felel meg a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

IFRS szerint könyvelő társult vállalkozás konszolidációja

Kérdés: Van egy társaság, amit a számviteli szabályok szerint könyvelünk. Ebbe kellene konszolidálni egy nyrt.-t társult vállalkozásként, amit IFRS szerint könyvelnek. Hogyan lehet a 2-féle számviteli módszer szerint könyvelt társaságot konszolidálni?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 130. §-a (5) bekezdésének az előírását is - a társult vállalkozás saját tőkéjének az adatai alapján történik.Az IFRS szerinti éves beszámolót készítő vállalkozónak a számviteli törvény 114/B. §-ának előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Társult vállalkozásban lévő részesedés piaci értékelése

Kérdés: "A" vállalat részesedést vásárol "B" vállalkozásban 51%-ban. "A" vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett a magyar szabályok szerint (IFRS-alkalmazásra nem kötelezett). 20×1 évben teljeskörűen bevonásra kerül. 20×2 év folyamán részesedése 40%-ra csökken, "B" társaságot társult vállalkozássá minősítik át. Az év végi konszolidáció során "A" vállalat a konszolidált beszámolójában a társult vállalkozásra független piaci értékbecslés alapján "B" vállalat részesedésének felértékelése mellett dönt. Az Szt. 130. § (1) értelmében a társult vállalkozás nem teljes körű bevonása az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy a törvényben meghatározott időpontban érvényes saját tőkéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni hányadára jutó értékkel lehetséges. De van egy olyan kitétel, hogy ez az összeg nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke. A fenti (vagy más) paragrafus tiltja-e az equity módszerrel konszolidált társaságokra értékhelyesbítés kimutatását, felértékelését? Helyesen járt-e el "A" vállalat azzal, hogy a konszolidált beszámolójában a "B" vállalatban lévő 40%-os részesedés könyv szerinti értéke és értékbecslésben megállapított piaci értéke közti pozitív különbözetet a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (illetve értékelési tartalék) soron mutatta ki?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 120. §-a (7) bekezdésének előírása szerint az összevont (konszolidált) beszámoló összeállítása során - más előírás hiányában - a törvény értékelési előírásait kell alkalmazni. Az összevont (konszolidált) beszámolóra vonatkozó törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Csoportfinanszírozás az iparűzési adónál

Kérdés: Egy társaság több évvel ezelőtti megalakulása óta kizárólag úgynevezett csoportfinanszírozást végez, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (új Hpt.) 6. § (1) bekezdés 40. pont b) pont be) alpontja alapján pénzkölcsönnyújtásnak minősül. Az új Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján a hitel- és pénzkölcsönnyújtás üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Az új törvényben már nem szerepel a csoportfinanszírozás a kivételek között, és a csoportfinanszírozás is pénzkölcsönnyújtásnak minősül. A társaság más tevékenységet nem végez, de a csoportfinanszírozás révén jelentős bevételt realizál. Ebben az esetben a társaság üzletszerű tevékenységének minősül a csoportfinanszírozás, mely alapján a kft. pénzügyi vállalkozásnak tekinthető? A pénzügyi vállalkozásoknak nem az általános gyakorlat, hanem a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól alapján kell a beszámolójukat elkészíteniük. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy egy kizárólag csoportfinaszírozási tevékenységet (pénzügyi szolgáltatást) folytató gazdasági társaság tevékenysége alapján könyvvezetése és beszámolókészítése során a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletet köteles-e alkalmazni, függetlenül attól, hogy a vállalkozás az MNB nyilvántartására kötelezett-e! Végső soron arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy a társaság által a csoportfinanszírozás során keletkezett kamat és egyéb bevételei IPA-alapot képező bevételt képeznek-e vagy sem, és a megítélést milyen jogszabályi hivatkozással lehet alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...iparűzésiadóalap-számítás kiindulópontját képező nettó árbevétel fogalmát 52. §-a 22. pontjában definiálja. (A könyveiket az IFRS-ek szerint vezetők nettó árbevételét a Htv. a 40/C. §-ban és a 40/D. §-ban fogalmazza meg.) A Htv. 52. § 22. pontjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészülnek a vállalatirányítási nyilatkozatra, a könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozó előírások, néhány esetben módosulnak az IFRS-beszámolóhoz kapcsolódó szabályok is. Ezekkel a válaszban részletesen nem foglalkozunk.A vállalkozások többségét érinthetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Kkv szerinti besorolás

Kérdés: Társaságunk 2004. évi XXXIV. tv. szerinti besorolásához kérem segítségüket: "A" magyarországi társaságunk 100 százalékos tulajdonosa a hongkongi anyavállalat, melynek további leányvállalatai vannak (80-100 százalék tulajdoni résszel) Európában, Amerikában, Ázsiában. "A" társaságunk az anyavállalattól kapott árut belföldön, külföldön, illetve láncügyleteken keresztül Európán kívüli országoknak is értékesíti. "A" társaságnak az amerikai leányvállalattal nincs üzleti kapcsolata. "A" társaságunknak további befektetései vannak 30-80 százalékos részesedéssel, ezek közül "B" társaságban 51 százalék tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik. Az anyavállalat nem készít konszolidált beszámolót, sőt beszámolója nem az IFRS-nek megfelelően készül.
Az érték- és létszámadatoknál figyelembe kell-e venni a közös anyavállalatunk adatait, valamennyi leányvállalatának adatait, attól függetlenül, hogy szerződéses viszonyban állunk velük vagy sem; az európai számviteli standardoknak megfelelően állítják össze beszámolóikat vagy sem? Ha az értékadatok magasan meghaladják a középvállalkozásnak megfelelő kategóriát, ám a létszámösszesítés 250 fő alatt marad, akkor is középvállalkozásnak számít a magyar társaság? "B" Kft.-nek, melyben 51 százalék-os tulajdonnal rendelkezik az "A" társaságunk, mi alapján határozza meg a kkv szerinti besorolását? "A" társaság nem készít konszolidált beszámolót.
Részlet a válaszából: […] Az "A", illetve a "B" társaság vállalkozási méretének meghatározása (a besorolása) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv-tv.) előírásai alapján történhet. E szerint kell meghatározni 2012....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

IFRS szerinti beszámoló

Kérdés: Van-e lehetősége a magyar leányvállalatnak arra, hogy az IFRS-ek szerint készítse el az éves beszámolóját arra hivatkozással, hogy az anyavállalatot - amely a konszolidálást végzi - a külföldi tőzsdére bevezették?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a leányvállalat csak az IFRS-ekszerint nem készítheti el az éves beszámolóját.Az Szt. 20. §-a alapján az éves beszámolót az Szt. hatályaalá tartozó vállalkozó a magyar számviteli törvény előírásai szerint, azSzt.-ben előírt formában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Pénzügyi instrumentumok hasznosítása

Kérdés: Az Szt. 95. §-ának (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy az üzleti jelentésben be kell mutatni a pénzügyi instrumentumok hasznosítását, a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügyletpolitikát, az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash flow-kockázatot, számszerűsítve is. Ezen bemutatásokat a valós értékelést nem alkalmazó vállalkozásoknak is el kell végeznie? Ha igen, akkor milyen szakirodalom áll rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […] ...témákkal. Az IAS 32 és az IAS 39 standardok mellett aközelmúltban került kiadásra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központnálaz IFRS-ek rendszerét bemutató Nemzetközi Számvitel című tankönyv, amely talánsegít az üzleti jelentésben bemutatásra kerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
1
2