Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

11 találat a megadott igénybe vett szolgáltatás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás, alvállalkozói teljesítés
Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzési­adó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?
Részlet a válaszból: […]iparűzésiadóalap-számítás során. (Ugyanakkor oktatás, képzés esetén sem kizárt egy szolgáltatás változatlan formában való közvetítése. Például ha az adóalany arra vállal kötelezettséget, hogy szerződést köt egy nyelvtanárral a megbízója telephelyén való nyelvóra tartására.)Összetettebb kérdéskör a szakértői, tanácsadói tevékenység, továbbá a közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervek, esélyegyenlőségi tervek, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítésére, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítésére, valamint intézmény- és programakkreditációra vonatkozó tevékenység végzése esetén. Amennyiben az e tevékenységek folytatásáról szóló szerződésben a megrendelő valamely jól körülhatárolható, az adóalany saját szolgáltatásnyújtásától független, azt nem befolyásoló, annak előfeltételét nem jelentő, ilyen értelemben önállóan is nyújtható szolgáltatást rendel meg, akkor nem kizárt, hogy a harmadik fél változatlan formában továbbszámlázott - a saját teljesítménytől hangsúlyozottan elkülönülő - szolgáltatása - annak tartalma szerint - közvetített szolgáltatás legyen. Például ha a szakértői tevékenység keretében a megrendelő valamely más szakterülethez tartozó vagy specifikus szaktudást feltételező szakvéleményt is megrendel, vagy az uniós pályázatok elkészítése során a megrendelő (és nem a pályázat elkészítése) számára szükséges valamely szakkérdés külön tisztázása, akkor ezen - a megrendelő kérése alapján, a javára - vásárolt szolgáltatás az adózónál lehet közvetített szolgáltatás. Idetartozhat az is, ha az adóalany egy szerződésben vállal kötelezettséget intézményhálózat-működtetési terv és az esélyegyenlőségi terv készítésére, ám utóbbit teljes egészében más vállalkozás dolgozza ki.Elképzelhető az is, hogy az adózó csak arra vállal a megrendelő felé kötelezettséget, hogy más vállalkozótól rendeli meg például a közoktatási terv vagy az uniós pályázat elkészítését, vagy mint azt a harmadik pont alatti kérdés említi: projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében az adózó által vállalt szolgáltatást kizárólag harmadik fél nyújtja. Ha a továbbadott szolgáltatáshoz az adózó saját teljesítményt - a továbbszámlázáson, a szolgáltatást ténylegesen elvégző felkutatásán, a szerződéses feltételek tisztázásán, a szerződéskötésen, ellenérték utalásán túlmenően - nem tesz, és ez (tehát hogy a szolgáltatást teljes egészében más nyújtja) a szerződésből is következik, a szolgáltatásközvetítésre vonatkozó tartalmi feltételei teljesülnek.Abban az esetben ellenben, ha a képzési program, a pályázat, a minőségirányítási terv az adózó és valamely más vállalkozás (vállalkozó) közös teljesítménye eredőjeként áll elő, továbbá a megrendelővel kötött szerződésből sem következik, hogy a beszállító vállalkozó munkáját a megrendelő külön igényelte volna, akkor a vásárolt szolgáltatás igénybe vett és nem közvetített szolgáltatásnak tekintendő.Ha tartalma szerint a vásárolt szolgáltatás lehet közvetített szolgáltatás, akkor a helyi iparűzésiadóalap-számítás során feltétel a számlázási követelmény teljesítése.Ami a számlázási követelményt illeti, ki kell emelni, hogy az adózó által kiállított kimenő számlában el kell különíteni (külön kell feltüntetni, szerepeltetni kell) a saját teljesítményt és a közvetített szolgáltatást, ha a számlában saját teljesítmény is szerepel. Ez egyben azt jelenti, hogy ha az adózó saját teljesítménye mellett közvetített szolgáltatást is nyújt, akkor a számlában a saját és közvetített szolgáltatásokat külön-külön sorban a szolgáltatás megnevezésével és annak (szerződés szerinti) árával kell feltüntetni. Mindezt a Kúria a Kfv. V. 35.260/2011/11. számú ítéletének 7. oldalán szó szerint is megismétli: "A törvényi előírás szerint azonban számlából a közvetítés tényének »egyértelműen megállapítható«-nak kell lennie, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ha saját teljesítményt és közvetített szolgáltatást is számláz az adózó, akkor azt külön-külön kell feltüntetni." Az a tény tehát, hogy a számla - valamiféle díszítőelemként, sormintaként - tartalmaz utalást arra, hogy a számlában van (lehet) közvetített szolgáltatás, önmagában nem jelenti a számlázási kritérium teljesítését, különösen akkor, ha a számlában saját szolgáltatást is feltüntetnek. Amennyiben azonban az adózó csak közvetített szolgáltatást számláz (saját teljesítmény nincs), elégséges a számlában a "közvetített szolgáltatás" megjegyzést szerepeltetni.A kérdés nem tér ki arra, hogy a bejövő számlán milyen szolgáltatás szerepel (csak a kimenő számlán lévő szolgáltatásokat említi), ugyanakkor a változatlan formában való szolgáltatásközvetítésből eredő követelmény, hogy a közvetített szolgáltatás megnevezése a bejövő és a kimenő számlán azonos legyen.Alvállalkozói teljesítések értékeA kérdező kéri azt is, hogy térjünk ki arra, szóba jöhet-e alvállalkozói teljesítés, azaz az adózó kötelezettségvállalását tartalmazó, teljesítését megalapozó szerződés lehet-e a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés. Ennek hátterében nyilván az áll, hogy az alvállalkozói teljesítések értékével csökkenthető a nettó árbevétel az iparűzésiadó-alap kiszámítása során.A Htv. 52. §-ának 32. pontja szerint az alvállalkozói teljesítések értéke, mint nettó árbevétel-csökkentő tétel esetén az adózónak mind megrendelőjével, mind szállítójával (alvállalkozójával) a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban kell állnia. Egy ilyen szerződéses kapcsolat esetén a vállalkozó a megrendelőjével kötött vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettségét oly módon teljesíti, hogy a beszállítójával (alvállalkozójával) is vállalkozási szerződést kötve (vállalkozási szerződés alapján), az alvállalkozó teljesítményét beépíti a saját teljesítménybe.Azt, hogy a kérdésben említett különféle teljesítések (pályázatkészítés, tanulmánykészítés, programátdolgozás, szaktanácsadás) mögötti szerződés a Ptk. szerinti vállalkozási szerződésnek vagy megbízási szerződésnek minősül-e, felelősen - a szerződés szövegének ismerete és elemzése nélkül - nem lehet eldönteni. A válaszadásnál a következőket indokolt figyelembe venni.A régi Ptk. XXXV. fejezetében, s azon belül 389. §-ában határozta meg a vállalkozási szerződést. E szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Az új Ptk. pedig a XV. cím, XXXVII. fejezet alatt rögzíti a vállalkozási szerződés tartalmi elemeit. A 6:238. § [Vállalkozási szerződés] értelmében vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A régi és az új Ptk. mindemellett egyaránt külön is nevesít - a vállalkozási szerződés altípusaként - bizonyos szerződésfajtákat. Így például vállalkozási szerződés a tervezési szerződés, a kutatási szerződés, továbbá az új Ptk. szerint a kivitelezési szerződés. E szerződések tárgyának megfelelő szolgáltatás vagy termék létrehozatala tehát minden egyéb körülménytől függetlenül vállalkozási szerződés keretében megy végbe.Az új Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó alapvető rendelkezése - külön nem tipizált szerződések esetén - általánosabb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6699
2. találat: Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás
Kérdés: Vállalkozó bérleti szerződésben rögzített feltételekkel - vállalkozási tevékenysége során az üzletházban kialakított üzleteket bérbe adhatja úgy, hogy a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti - egy összegben meghatározott bérleti díj ellenében egy üzletházat vesz bérbe üzemeltetés céljából. A tulajdonos a vállalkozó részére minden hónapban kiszámlázza a szerződés szerinti, az egész épület után meghatározott bérleti díjat. Ezt a havonta, rendszeresen fizetett bérleti díjat a vállalkozó az iparűzésiadó-alap meghatározása során, mint költséget, közvetített szolgáltatások értékeként számolja el. A vállalkozónak vállalkozási tevékenysége során az üzletházban lévő üzleteknek csak egy részét sikerül bérbe adnia. A kiadott üzletek bérleti díja a bérlőkkel kötött szerződésben négyzetméter után kerül megállapításra. A bérlők által fizetett bérleti díj a vállalkozó árbevételét képezi. A vállalkozónál a tulajdonos által kiszámlázott bérleti díj ilyen szerződési konstrukciónál lehet-e közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszból: […]hasznosítja, hanem az egész épületet üzemelteti.Ennek keretében egyrészt az épületen belüli bérleményeket bérbe adja, másrészt - feltételezhetően - gondoskodik a közös helyiségek tisztántartásáról, az épület egészének biztonságáról, valószínűleg fűtéséről stb., fedezi az egész épület üzemeltetési költségeit.Ha tehát a szerződés valós tartamát nézzük, akkor az nem bérleti szerződés (a tulajdonos által számlázott összeg nem bérleti díj), hanem üzemeltetési szerződés, amelynek keretében a tulajdonos a vállalkozónál realizálódó hasznot (az üzemeltetési költségeket meghaladó bevétel egy részét) vonja el az előre meghatározott összegben, az épülettel kapcsolatos költségei és haszna fedezetére. A tulajdonos valójában nem bérleti díjat számláz, hanem az egész épület használatáért számít fel díjat, bár azt bérleti díjnak nevezi. A vállalkozón múlik, hogy az épület egészét miként tudja hasznosítani. Ez esetben a tulajdonos által számlázott összeget a vállalkozónál nem lehet csak az igénybe vett szolgáltatás költségeként elszámolni.A kérdésből nem derül ki, hogy milyen módon állapította meg a tulajdonos az általa bérleti díjnak nevezett használati díjat. Ha például az épület egészének négyzetméterben mért területe és az egy négyzetméterre jutó díj arányában, továbbá a bérleti szerződés valóban a bérleti szerződésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5778
3. találat: Igénybe vett szolgáltatás elszámolása
Kérdés: Autószerelő kft.-nél hogyan számolandó el a műszaki vizsgáztatás, a klímafeltöltés és fényezés - ha más vállalkozó végzi?
Részlet a válaszból: […]külön-külön szerepelteti a műszaki vizsgáztatás, a klímafeltöltés és fényezés ellenértékét és áfáját (nem feltétlenül azonos összegben, mint a más vállalkozók által számlázott összeg), és feltünteti ezen tételek mellett, hogy közvetített szolgáltatás, akkor a más vállalkozók által számlázott szolgáltatások áfa nélküli ellenértékét a közvetített szolgáltatások ráfordításaként kell elszámolni. (A közvetített szolgáltatásként így elszámolt összeg a helyi iparűzési adó alapját csökkenti.) A külön tételben történő továbbszámlázás nem mentesít az alól, hogy a más vállalkozó számláját költségként,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5411
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Igénybe vett vagy közvetített szolgáltatás
Kérdés: Televíziós műsorokat készítünk egyik tv-csatorna megbízásából. Egyéni vállalkozókat és cégeket veszünk igénybe a műsor vágása, szerkesztése, riporteri, operatőri, gyártásvezetői feladatokra. Az eszközöket mi biztosítjuk. A leírt tevékenységet lehet-e közvetített szolgáltatásnak, alvállalkozónak minősíteni?
Részlet a válaszból: […]tv-csatornával úgy szerződött, hogy a televíziós műsorok készítéséhez különböző (esetleg nevesített) szolgáltatásokat vesz igénybe, amelyet már a szerződésben rögzítettek (az igénybevételhez a megrendelő hozzájárult), és a számlából a közvetítés ténye (tételesen az igénybe vett és közvetített szolgáltatások értéke) egyértelműen megállapítható, akkor
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3884
5. találat: Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás (eva)
Kérdés: 2005. január 1-jétől rendkívüli bevételként kell könyvelni a térítés nélkül igénybe vett szolgáltatást. Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető társaságok gyakran vesznek igénybe ingyen szolgáltatásokat, például nem fizetnek bérleti díjat. Ez esetben, ha nem könyvelik le a bérleti díjat, nem számolnak el rendkívüli bevételt, az adóhatóság evahiányt megállapíthat? Ha könyvelni kell, akkor mi a könyvelés bizonylata? Milyen dátummal kell könyvelni? Mi lesz a könyvelési tétel?
Részlet a válaszból: […]szükségesek, készletre nem vehetők (bár lehet ilyen is), így a felmerüléskor költségként számolandók el (T 52 - K 9891). Bizonylata a térítés nélküli szolgáltatást nyújtóval kötött megállapodás (például megállapodás az igénybevevő rendelkezésére bocsátott épület, épületrész használatára). A térítés nélküli szolgáltatás piaci értékét pedig jellemzően a hasonló szolgáltatások árának figyelembevételével kell meghatározni. A könyvelés dátuma, a szolgáltatások tényleges igénybevételének időpontja szerint a bérleményszolgáltatást arra az időszakra kell könyvelni, amikor azt igénybe vették. Az eva alapját az Eva-tv. 5. §-a alapján kell meghatározni. E szerint az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel. Az összes bevétel magában foglalja a rendkívüli bevételeket is, nem szerepel a módosító tételek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3351
6. találat: Igénybe vett szolgáltatás áfájának visszaigénylése
Kérdés: Vevőszolgálatunkon németországi áfaalanytól vásárolt számítógépes programmal dolgozunk. A német cég részére év végén licencdíjat fizetünk. A program karbantartását magyar cég végzi, tevékenységéért havi rendszerességgel - áfás számla alapján - fizetünk. Sikerült a németekkel megállapodni, hogy az így felmerült költségeinket átvállalják, amelyet a német fél felé számlázunk. A számlán feltüntetjük, hogy az "áfatörvény területi hatályán kívüli", továbbá azt, hogy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett az adófizetésre. A magyar szolgáltató számlájában szereplő áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség a német felet terheli (magyar közösségi adószáma nincs), és így valóban az "Áfa-tv. területi hatályán kívüli" szolgáltatásról van szó. A magyar szolgáltató által számlázott szolgáltatás áfája teljes összegében levonható, ha kizárólag adóköteles tevékenység érdekében történt az igénybevétel. Az Áfa-tv. 48. §-ának (1) bekezdése szerint az elszámolandó adó a fizetendő általános forgalmi adó és a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó különbözete. Ha az elszámolandó adó előjele negatív - a (3) bekezdés szerint -, az adóalany az elszámolandó adót -az elévülési időn belül göngyölítetten a soron következő adómegállapítási időszakban beszámíthatja úgy, mint a fizetendő adót csökkentő tételt, illetve -a (4) és (9) bekezdésben meghatározott esetekben az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adóhatóságtól kérheti az adó visszatérítését. Az adott esetben az Áfa-tv. 48. §-a (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek kell teljesülnie: a 28-29. §-ban meghatározott adómérték (adóköteles, adómentesség levonási joggal), valamint a 29/A-29/B §-ok szerinti adómentesség (Közösségen belüli termékértékesítés levonási joggal) alá tartozó, az adóalany által teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja - nemzetközi teherközlekedés és személyszállítás, valamint a 15/A §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtások esetén, ideértve a más tagállamban vagy harmadik ország területén teljesített szolgáltatásnyújtás adó nélküli ellenértékét is - az adóév elejétől, illetve - ha az adóalany év közben jelentkezik be - az adóalanyként történő bejelentkezés időpontjától kezdődően időarányosan vagy göngyölítetten eléri vagy meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt (a 4 millió forintot). A negatív[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2518
7. találat: Családiház-építés eladásra
Kérdés: Ingatlanberuházással foglalkozó társaság telket vásárol, amire családi házakat épít. A kivitelezést alvállalkozók végzik, akikkel vállalkozási szerződést köt. Az elkészült ingatlanokat használatbavételi engedéllyel értékesíti a vevőknek, akikkel adásvételi szerződést köt. Az alvállalkozók teljesítése jelen esetben közvetített szolgáltatásnak minősül-e, s így levonható-e az iparűzésiadó-alapból? Ha nem, akkor hogyan kezelendő? Kérem, hogy közöljék a törvényi hivatkozást is!
Részlet a válaszból: […]akkor áll fenn, ha a beszerzés és az értékesítés ugyanazon szerződési formában bonyolódik le. Ha például adásvételi szerződéssel történik a beszerzés is meg az értékesítés is, akkor áru, vagy ha vállalkozási szerződés keretében történik a beszerzés is és az értékesítés is (és erre a szerződésben, számlában utalás van), akkor közvetített szolgáltatás. A Ptk. adásvételre vonatkozó előírásainak csak a telek beszerzése és értékesítése felel meg. (A telek, a telekhányad ellenértékét mindenképpen külön tételben kell számlázni.) Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését. Eszerint közvetített szolgáltatás a társaság által saját nevében vásárolt és harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon és részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás, közvetített szolgáltatásnál a társaság vevője is és nyújtója is a szolgáltatásnak. Családi ház építése esetén a kérdező társaság szolgáltatást (építési-szerelési tevékenységet) vásárol, de családi házat értékesít. (Vállalkozási szerződéssel vásárolt, de adásvételi szerződéssel értékesít, így nem teljesülnek a közvetített szolgáltatás feltételei!) A családi házak beszerzése - a kérdés szerint is - vállalkozási szerződés (a családi házak jellegéből következően: építési szerződés) keretében történik. A vállalkozó a Ptk. 402. §-a szerint az építési szerződés alapján az építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A vállalkozási szerződést a vállalkozó a megrendelővel köti. A kérdésben körülírtak alapján a kérdező társaság és a jövendőbeli tulajdonosok között adásvételi szerződés van, kapcsolatukra a vállalkozási szerződés nem értelmezhető. Vállalkozási szerződés van a kivitelezést, az építést végző vállalkozók és a kérdező társaság mint megrendelő között. A Ptk. 391. §-ának (2) bekezdése szerint a vállalkozó jogosult alvállalkozó igénybevételére, és nem a megrendelő. Így a vállalkozók által számlázott összeget nem lehet alvállalkozói teljesítményként elszámolni, azt mint igénybe vett szolgáltatások költségeit kell elsődlegesen az 5. számlaosztályban az anyagjellegű ráfordítások között elszámolni. Mivel a vállalkozási szerződés alapján igénybe vett szolgáltatások a családi házak felépítését, adásvételi szerződéssel értékesítésre kerülő termék előállítását szolgálják, a befejezetlen építés költségeit - mint saját termelésű készletet - az Szt. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján készletre kell venni, az adásvételi szerződéssel történő értékesítésig saját termelésű készletként (befejezetlen termelés, esetleg késztermék) kell kimutatni. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2513
8. találat: Hasznosítási díj könyvelése
Kérdés: A kft. a koordináló szervezet részére a csomagolás után fizetendő hasznosítási díjat hova könyvelje?
Részlet a válaszból: […]tevékenységének a kft. által megfizetett ellenértéke, és így azt a koordináló szervezet számlája alapján az igénybe
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2057
Kapcsolódó tárgyszavak:
9. találat: Időbeli elhatárolás igénybe vett szolgáltatásnál
Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.
Részlet a válaszból: […]esedékességének a napja. (Ezzel az időponttal egyezik meg az adólevonási jog keletkezésének az időpontja is.) A leírtakból következően, a szolgáltatásnyújtásról készült számlának két teljesítési időpontot kell tartalmaznia: egyrészt a tényleges teljesítés időpontját, időszakát (mettől-meddig) a költségkénti, a bevételkénti elszámoláshoz, másrészt a fizetési határidőt mint teljesítési időpontot az áfaelszámoláshoz. A részben vagy egészben a mérlegfordulónap előtti szolgáltatásnyújtásról készült számlák könyvelése, áfaelszámolása, ha ezen számlákat a mérlegfordulónap után állították ki és küldték a társasághoz: a) A XI. 18-tól XII. 17-ig terjedő időszak fogyasztásának közüzemi díjáról a mérlegfordulónap után kiállított számlát mind a számla kiállítójának, mind a számla címzettjének a mérlegfordulónappal lezárandó üzleti év árbevételeként (T 31-33 - K 91-92), illetve anyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként (T 51-53 - K 454-K456) könyvelnie kell a vevőkkel, illetve a szállítókkal szemben, legkésőbb a IV. negyedévet követő hó végéig, függetlenül attól, hogy a számla ellenértékét mikor kell kiegyenlíteni. (A leírtakból következően, időbeli elhatárolás nem lehetséges!) b) Az a) pont szerinti számla könyvelésekor - természetesen - könyvelni kell a számlán szereplő áfát is. Mivel az adott esetben az Áfa-tv. 16. §-ának (6) bekezdését alkalmazni kell, az áfát fizetendő áfaként, illetve levonható áfaként csak a fizetési határidő szerinti teljesítési időponttal lehet elszámolni, így azt a számla alapján - átmenetileg - az eladónál a különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségekkel (T 31-33 - K 4793, 4799), illetve a vevőnél a különféle egyéb követelésekkel (T 368 - K 454-456) szemben kell elszámolni. A mérlegfordulónap előtti szolgáltatás számláját a mérlegfordulónappal lezárt üzleti év bizonylatai között kell megőrizni. Amikor az a)-b) pontok szerint könyvelt számla kifizetése esedékességének napja bekövetkezett, a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás áfája fizetendő áfaként, illetve levonható áfaként bevallandó, akkor a különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettséget a fizetendő áfaszámlával (T 4793, 4799 - K 467), a különféle egyéb követeléseket az előzetesen felszámított áfaszámlával (T 466 - K 368) szemben kell megszüntetni. [Itt kell megjegyezni, amennyiben az áfa részben vagy egészben a vevőnél nem vonható le, akkor a le nem vonható áfát az áfa alapjával együtt kell költségként elszámolni, az a) pont szerinti könyveléskor.] Amennyiben a mérlegfordulónap előtti időszak (utolsó napja a mérlegfordulónap lehet) fogyasztásának közüzemi díjáról a számla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezett meg, akkor a szolgáltatást igénybe vevőnél az üzleti évet terhelő fogyasztást és annak - levonható áfa nélküli - értékét kalkulálni kell, és belső bizonylat alapján (mint nem számlázott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. február 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1589
10. találat: Az 529., illetve 539. számlák használata
Kérdés: Mit kell könyvelni az 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei, illetve az 539. Különféle egyéb költségek számlákra?
Részlet a válaszból: […]esetre. Az igénybe vett szolgáltatásokat az új Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 1. pontja részletezi. Ezek közül a javasolt számlakerettükörben nincs külön számlája például az üzletszerzésnek, a kutatás és kísérleti fejlesztésnek, a könyvvizsgálatnak, a könyvviteli szolgáltatásnak. Az egyéb szolgáltatásokat az új Szt. 78. §-ának (4) bekezdése részletezi. Ezek mindegyikére van külön számlajavaslat. A gyakorlati munka során azonban előfordulhatnak olyan idetartozó szolgáltatások, amelyekre most esetleg nem gondoltunk. Meg kell jegyezni, a számviteli törvény nem írt elő kötelezően számlakerettükröt, az új Szt. 160. §-a csak az egyes számlaosztályokra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 288
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést