945 talált cikk az igénybe vett szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Adott egy kft., ami rengeteg egyedi saját termelésű készletet hoz létre, és eladja azokat. A cég a készletekről év közben folyamatos nyilvántartást semmilyen formában nem vezet. Helyesen jár-e el a kft. abban az esetben, ha csak azon termékek bekerülési értékét állapítja meg, amelyek az év végén megmaradnak? (A készletre vétel pedig a leltár alapján történik.)

Kérdés: Cégünk szerződést kötött egy vállalkozóval az alábbi tevékenységek elvégzésére:
1. Egyéni coaching.
2. Egynapos team coaching.
3. Intenzív kommunikációfejlesztés tréning.
4. Vezetéselméleti és kompetenciafejlesztési folyamat (Középvezetői akadémia).
A coaching esetén a megbízó cég által meghatározott problémafókusz a téma, amelyre a megbízott cég megoldást javasol. Jól gondoljuk, hogy a megbízott által kiállított számlán szereplő fenti tételek közül az 1. és a 2. tételt cégünk az igénybe vett szolgáltatások között számolja el, míg a 3. és a 4. tételként kiszámlázott összegeket az oktatások és továbbképzések soron szerepelteti?

Kérdés: Alanyi adómentes egyházi általános iskola hogyan számolja el (beruházás vagy felújítás?) a fenntartó által rendelkezésre bocsátott, az iskola által használt területen:
– 2 db mobil garázs áthelyezését, a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a garázs helyének a kialakítását vállalta és végezte el?
– A kerékpártároló kialakítását is ő végezte el.

Kérdés:

A Számviteli Levelek 530. számában (2025. augusztus 28.) megjelent 10 002. sorszámú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel a következő kérdés. Áfa kapcsán – úgy gondolom – a kezelt vagyon alanyi adómentes adóalany, míg a vagyonkezelő (mivel a vagyonkezelésen kívül egyéb áfás vállalkozói tevékenységet is végez) az általános szabályok szerint áfaalany. Az áfás vagyonkezelő és az alanyi adómentes vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartását egy könyvelőiroda (kft.) végzi. Mi a helyes számlázási (és dokumentációs) eljárás a könyvelőirodánál? A számlát a vagyonkezelő felé állítja ki, amelyen két soron tünteti fel a vagyonkezelőre, illetve vagyontömegre jutó áfás könyvelési díjat? Bizonylatolás során a vagyonkezelő 2 összegben könyveli a díjat az alábbiak szerint: a könyvelési díj rá jutó részére él az áfalevonás jogával, míg a vagyontömeg könyvelése miatti díj kapcsán áfalevonási jogát nem gyakorolja, azt bruttó összegben megtérítteti a vagyontömeggel vagy a vagyonrendelővel (szerződés szerint)? Helyes a fenti eljárási mód?

Kérdés: Szennyvízszivattyút kellett cserélni a telephelyen, amely nagy összegű beruházás volt. A szivattyúházban lévő szennyvíz kiszippantásának költsége belefér-e a bekerülési értékbe? Vagy az külön igénybe vett szolgáltatásnak minősül?

Kérdés: Napelempark telepítésével foglalkozó cég több földterület adásvételére vonatkozó előszerződést köt magánszemély tulajdonosokkal annak érdekében, hogy a későbbiekben a park használatbavételi engedélyének megszerzése esetén a földterület tulajdonjoga a cégre szálljon át. Az előszerződésben meghatározott határidőben a cégnek a vételárat előre ki kell fizetnie a magánszemélyeknek. A cég a vételár előrefizetéséig rendelkezésre tartási díjat fizet a földterület rendelkezésre tartása és az azon alapított terhek viselése ellenértékeként. A rendelkezésre tartás magában foglalja az eladók közreműködését a napelempark létesítéséhez szükséges engedélyek megszerzése során (pl. helyszíni vizsgálatok és mérések) és a földterületen alapított terhek tűrését (pl. jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítása). Amennyiben a cég végül nem kapja meg a parkra a használatbavételi engedélyt, a földterület tulajdonjoga nem a cégre, hanem harmadik félre kerül átruházásra a magánszemély által. A harmadik fél a vételárat a cégnek fizeti meg, tekintettel arra, hogy a cég azt a magánszemélynek már előre kifizette. Az előzőekben leírt rendelkezésre tartási díj része-e a földterület bekerülési értékének?

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelő által vagyonkezelői tevékenységéhez igénybe vett adótanácsadásról befogadott áfás szállítói számla helyes könyvelése a vagyonkezelő könyvelésében, illetve a kezelt vagyon könyvelésében? Ennek a kontírozására szeretnék útmutatást kapni. Ha az adótanácsadói számla, mint szállítói kötelezettség, a vagyonkezelő könyveiben szerepel, de a pénzügyi teljesítés a kezelt vagyon könyvelésében szereplő bankszámláról történik (mert a kezelt vagyon hozamából kell teljesíteni a vagyonkezelői szerződés szerint), akkor ennek a tranzakciónak mi a helyes könyvelése a kezelt vagyon könyveiben, milyen főkönyvi számla áll szemben a bankszámlával, valamint mi történik a vagyonkezelő könyveiben szereplő szállítói kötelezettséggel?

Kérdés: Társaságunk új tárgyi eszközt hoz létre, raktárcsarnokot épít. A kivitelezést egy vállalkozás végzi el (Kivitelező). A teljes beruházási érték döntő többségét a Kivitelező fogja számlázni, azonban a Beruházó (társaságunk) munkavállalói is fognak dolgozni az építkezésen, illetve társaságunk is fog saját magának beszerezni. Kérem véleményüket a következőkben:
1. Az Áfa-tv. szerint nem kezelendő saját rezsis beruházásként, tekintettel arra, hogy a kivitelezői szolgáltatás díja meghaladja a Beruházó saját költségeit.
2. A Kivitelező által benyújtott számlákat közvetlenül a beruházási számlára könyveljük. A beruházó által beszerzett anyagok költségét, felmerült bér- és járulékköltségét a megfelelő 5-ös számlára könyveljük, majd ezeket a tételeket év végén T 16 – K 58 könyvelési tétellel mutatjuk ki beruházásként.
Éven átnyúló beruházás esetében is így járunk el.
3. Az iparűzési adó alapjából a beruházó által beszerzett anyagok költsége nem vonható le.

Kérdés: A társaság adásvételi szerződés alapján magánszemélytől személygépkocsit vásárolt 13-án. Ugyanezen hó 13-ától él a KGFB, 15-én megtörtént az eredetvizsga, 16-án üzemanyag- és autópályahasználat-vásárlás, majd 18-án az okmányirodai ügyintézés is lezajlott. Kérjük, hogy vezessék le a gazdasági eseményeket abban az esetben, ha 13-án, illetve 18-án történik az eszköz üzembe helyezése. Nincs információnk arról, hogy a személygépkocsi 13–18. között használatban volt-e.

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A könyvvizsgálóval kötött szerződés alapján az éves 1200 E Ft+áfa díjat havi 100 E Ft-os számlák alapján számoltuk el, fizettük meg. 2025 májusában könyvvizsgáló-váltásra került sor. Ennek megfelelően az előző könyvvizsgáló 2025-ben 5 havi számlát bocsátott ki, amelynek a könyvelése a 2025. üzleti évre megtörtént. A könyvvizsgálóváltást követően az éves díj változatlan összegben került meghatározásra. Az új könyvvizsgáló szerződése alapján az éves könyvvizsgálati díj 2 összegben lesz esedékes, egyrészt az évközi könyvvizsgálat elvégzéséhez kapcsolódóan (még 2025-ben), majd a beszámoló elfogadását követően. Úgy gondoljuk, hogy a fentiek alapján az új könyvvizsgáló teljes éves díját (egyrészt a kiállított számla, másrészt a meglévő szerződés alapján elhatárolásban) 2025-re kell elszámolnunk. Helyes ez? A fentiek alapján 2025-re összesen 17 havi könyvvizsgálati díj kerül könyvelésre. Mi a helyes teendő?