Rendezvényszervezésnél igénybe vett szolgáltatások áfája

Kérdés: Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Tudomásunk szerint 2003-tól nem vonható le az éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátó-ipari szolgáltatások igénybevétele esetén az áfa. Álláspontunk szerint ez cégünk esetében adóhalmozódáshoz vezet, amely méltánytalan.
Részlet a válaszából: […] Az élelmiszerek és italok, az éttermi fogyasztás, illetve a szórakoztatási szolgáltatások áfájának levonhatatlansága alól is kivétel, ha azokat közvetlen továbbértékesítési céllal, vagy közvetlen anyagként való felhasználási, vagy az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Kereskedelmi képviselet áfája

Kérdés: Kereskedelmi képviseletünk telefonszámláján a szolgáltató nem tüntet fel áfát. Helyes-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Kf-tv. 27. §-ának (3) bekezdése szerint a kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet nem folytathat, a kereskedelmi képviselet 2003-ig nem felelt meg az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 9. pontja szerinti telephely fogalomnak. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

A kimenő és bejövő számlák könyvelése év végén

Kérdés: Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy nem megfelelően könyveljük év végén a kimenő számlákat. Véleménye szerint azokat a számlákat, ahol a teljesítés már 2001-ben megtörtént, de a számlát csak 2002-ben állították ki, nem lehetett volna 2001. évre könyvelni, ott az árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz: tévedett a könyvvizsgáló, az általa javasolt módszer ellentétes az Szt. előírásaival.Az Szt. 72. §-a szerint az árbevételt a szerződés szerinti teljesítés időszakában, a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Külföldinek nyújtott belföldi szolgáltatás áfája

Kérdés: Hogyan alakul a külföldi megrendelésre belföldön nyújtott, de külföldiek által igénybe vett szolgáltatás (szakmai rendezvény szervezése) áfakötelezettsége, ha a számlát devizában a külföldi tulajdonos részére állították ki, az ellenértéket devizában külföldi számláról egyenlítették ki? Helyesen jártunk-e el, ha 0 kulcsos exportszolgáltatásnak minősítettük azt?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a határozza meg, hogy egyes szolgáltatástípusok esetén mi tekintendő a teljesítés helyének.A konkrét szolgáltatás ismeretében dönthető el, hogy a szolgáltatás megfelel-e a 15. § (2)–(5) bekezdéseiben felsoroltak valamelyikének. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Útnyilvántartás és cégautóadó összefüggései

Kérdés: A betéti társaság a tulajdonában lévő személygépkocsi üzemanyagköltségét számla alapján számolja el, cégautóadót fizet. Kell-e útnyilvántartást vezetnie, és a cégautóadón kívül van-e más adókötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az adókötelezettséghez, illetve a költségelszámoláshoz útnyilvántartást jogszabály nem ír elő. Azt azonban az ellenőrzés során bizonyítania kell a bt.-nek, hogy cégautóadót jogszerűen nem fizetett.A cégautóadó szja-kötelezettség. Ezenkívül ezen adó 25 százalékának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Külföldi szakmai utazás költségei

Kérdés: A piacszerzésben közreműködő magánszemély külföldi szakmai utazásával (utazás, szállás, étkezés, napidíj) kapcsolatos költség természetbeni juttatásnak, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. előírása szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Reexporthoz kapcsolódó fuvarköltség

Kérdés: A 922. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, amennyiben egy cég külföldön vásárolja és adja el a terméket, de a felmerülő – külföldön teljesített – fuvar költségeit magára vállalja, csökkenthető-e annak összegével az elszámolt exportárbevétel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése alapján az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség számlázott, fizetett forintösszege, illetve valutával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Közös képviselő számlázásának minősítése

Kérdés: A kft. társasház-kezeléssel foglalkozik, közös képviselők vannak, akik minimálbért kapnak és számláznak. A társasházak felé a kft. az albetét alapján számlázza a közös képviseletet, a közös képviselők a kft. elé számláznak az albetét alapján. Ez minek nevezhető? Alvállalkozói vagy közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Válaszadás előtt magát a kérdést kell értelmezni! A kérdés szerint a közös képviselők minimálbért kapnak és számláznak. Ez így egymást kizárja! Legfeljebb arról lehet szó, hogy a minimálbérnek megfelelő összeget számláznak közös képviselői tevékenységükért, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Alvállalkozók utazási és szállásköltsége

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. építési-szerelési tevékenységet végez változó helyszíneken. A munkát egyéni vállalkozókkal végezteti. A köztük lévő megállapodás alapján az utazás a szerelés helyszínére a kft. mikrobuszával történik, többnapos munka esetén a szállásköltséget is a kft. viseli. Elismerhetők-e az említett költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ha nem, milyen adókötelezettséggel kell számolni?
Részlet a válaszából: […] A számlázott utazási és szállásköltséget a vállalkozásnak az Szt. előírása szerint az anyagjellegű ráfordítások között kell elszámolni, ha az nem minősül természetbeni juttatásnak. A természetbeni juttatást személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Garanciális javítás fedezete

Kérdés: A kft. az eladott árujára egyéves garanciát biztosít, a számla értékének 5 százalékában. Hogyan kell ezt számlázni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező pontatlanul fogalmazott. A kérdésben leírtak értelmezhetők úgy, hogy a kft. egyéves garanciát vállalt, és amennyiben ez idő alatt az áru meghibásodik, akkor a garanciális javítást maga a kft. végzi el, a garanciális javítást a kft.-vel szerződéses kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
1
85
86
87
93