A kimenő és bejövő számlák könyvelése év végén

Kérdés: Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy nem megfelelően könyveljük év végén a kimenő számlákat. Véleménye szerint azokat a számlákat, ahol a teljesítés már 2001-ben megtörtént, de a számlát csak 2002-ben állították ki, nem lehetett volna 2001. évre könyvelni, ott az árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz: tévedett a könyvvizsgáló, az általa javasolt módszer ellentétes az Szt. előírásaival.Az Szt. 72. §-a szerint az árbevételt a szerződés szerinti teljesítés időszakában, a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Külföldinek nyújtott belföldi szolgáltatás áfája

Kérdés: Hogyan alakul a külföldi megrendelésre belföldön nyújtott, de külföldiek által igénybe vett szolgáltatás (szakmai rendezvény szervezése) áfakötelezettsége, ha a számlát devizában a külföldi tulajdonos részére állították ki, az ellenértéket devizában külföldi számláról egyenlítették ki? Helyesen jártunk-e el, ha 0 kulcsos exportszolgáltatásnak minősítettük azt?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a határozza meg, hogy egyes szolgáltatástípusok esetén mi tekintendő a teljesítés helyének.A konkrét szolgáltatás ismeretében dönthető el, hogy a szolgáltatás megfelel-e a 15. § (2)–(5) bekezdéseiben felsoroltak valamelyikének. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Útnyilvántartás és cégautóadó összefüggései

Kérdés: A betéti társaság a tulajdonában lévő személygépkocsi üzemanyagköltségét számla alapján számolja el, cégautóadót fizet. Kell-e útnyilvántartást vezetnie, és a cégautóadón kívül van-e más adókötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az adókötelezettséghez, illetve a költségelszámoláshoz útnyilvántartást jogszabály nem ír elő. Azt azonban az ellenőrzés során bizonyítania kell a bt.-nek, hogy cégautóadót jogszerűen nem fizetett.A cégautóadó szja-kötelezettség. Ezenkívül ezen adó 25 százalékának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Külföldi szakmai utazás költségei

Kérdés: A piacszerzésben közreműködő magánszemély külföldi szakmai utazásával (utazás, szállás, étkezés, napidíj) kapcsolatos költség természetbeni juttatásnak, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. előírása szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Reexporthoz kapcsolódó fuvarköltség

Kérdés: A 922. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, amennyiben egy cég külföldön vásárolja és adja el a terméket, de a felmerülő – külföldön teljesített – fuvar költségeit magára vállalja, csökkenthető-e annak összegével az elszámolt exportárbevétel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése alapján az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség számlázott, fizetett forintösszege, illetve valutával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Közös képviselő számlázásának minősítése

Kérdés: A kft. társasház-kezeléssel foglalkozik, közös képviselők vannak, akik minimálbért kapnak és számláznak. A társasházak felé a kft. az albetét alapján számlázza a közös képviseletet, a közös képviselők a kft. elé számláznak az albetét alapján. Ez minek nevezhető? Alvállalkozói vagy közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Válaszadás előtt magát a kérdést kell értelmezni! A kérdés szerint a közös képviselők minimálbért kapnak és számláznak. Ez így egymást kizárja! Legfeljebb arról lehet szó, hogy a minimálbérnek megfelelő összeget számláznak közös képviselői tevékenységükért, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Alvállalkozók utazási és szállásköltsége

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. építési-szerelési tevékenységet végez változó helyszíneken. A munkát egyéni vállalkozókkal végezteti. A köztük lévő megállapodás alapján az utazás a szerelés helyszínére a kft. mikrobuszával történik, többnapos munka esetén a szállásköltséget is a kft. viseli. Elismerhetők-e az említett költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ha nem, milyen adókötelezettséggel kell számolni?
Részlet a válaszából: […] A számlázott utazási és szállásköltséget a vállalkozásnak az Szt. előírása szerint az anyagjellegű ráfordítások között kell elszámolni, ha az nem minősül természetbeni juttatásnak. A természetbeni juttatást személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Garanciális javítás fedezete

Kérdés: A kft. az eladott árujára egyéves garanciát biztosít, a számla értékének 5 százalékában. Hogyan kell ezt számlázni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező pontatlanul fogalmazott. A kérdésben leírtak értelmezhetők úgy, hogy a kft. egyéves garanciát vállalt, és amennyiben ez idő alatt az áru meghibásodik, akkor a garanciális javítást maga a kft. végzi el, a garanciális javítást a kft.-vel szerződéses kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Az ISO audit elszámolása

Kérdés: Társaságunk már 1999-ben bevezette az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszert, amelyet akkor költségként számolt el. Évenként felügyeleti, háromévenként megújító auditot kell végezni. Hogyan kell elszámolni ezek költségeit? Kell-e aktiválni azokat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 25. §-ának (3) bekezdése alapján a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei az alapítás-átszervezés költségei közé tartoznak. Az Szt. 25. §-a (3) bekezdésének előírásából az is következik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ befolyásolja az, hogy a hasznosítási jogot, illetve a közműfejlesztési hozzájárulást, mint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot mikor vették állományba, 2001. január 1-je előtt vagy 2001. január 1-je után. 2001. január 1-je előtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
1
84
85
86
91