Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert számos részlete arra utal, hogy a gyakorlatban a vonatkozó számviteli, adózási szabályokat, esetenként a Ptk. előírásait is figyelmen kívül hagyva fizetnek a vállalkozások egymásnak, és ötletszerűen veszik figyelembe ezeket a kifizetéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Tejkvóta bérbeadásának áfája

Kérdés: Áfaköteles-e, ha a szövetkezet tejkvótát ad bérbe?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 8. §-a alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, amely e törvény szerint nem minősül termékértékesítésnek. Szolgáltatásnyújtásnak minősül különösen: a jogok és más immateriális javak átengedése;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Márkanév alapítása

Kérdés: Egy részvénytársaság új termékcsaládot alakított ki. Ezek forgalmazása új márkanév alatt valósulhat meg. A márkanév megalapozása és piaci bevezetése – önálló projekt keretében – olyan jelentős extraköltségekkel jár, amelyek várhatóan a termékcsalád több évre tervezett forgalmában térülnek meg. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket az extraköltségeket a társaság ne a felmerülés évében számolja el eredménye terhére? Ha igen, milyen dokumentációval kell az elhatárolást alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ két oldalról közelíthetjük.Egyrészt felmerülnek a márkanév megszerzésével, kialakításával, megalapozásával kapcsolatos számlázott, illetve a közvetlen önköltségbe tartozó költségek, amelyek jellemzően a tárgyidőszak költségei és mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Az adó alapja az áttéréskor (eva)

Kérdés: Igaz-e könyvelőm állítása, miszerint vegyek most személygépkocsit, hogy ezzel csökkentsem az áttéréskori adóalapomat? Minden esetre igaz ez az állítás?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság (bt.) és a közkereseti társaság (kkt.) számára a törvény lehetőséget biztosít az eva szerinti bevételi nyilvántartás vezetésére. Ha a kérdéses esetben az említett társasági formáról van szó, és az az eva szerinti bevételi nyilvántartást választja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Házipénztár és az adó alapja (eva)

Kérdés: Milyen szerepe van a házipénztárban kimutatott (virtuális) pénznek az adóalap kiszámításában?
Részlet a válaszából: […] A házipénztárban kimutatott virtuális pénznek nincs jelentősége az osztalék utáni adót kiváltó adó meghatározása szempontjából. A házipénztárban lévő pénz több forrásból származhat. Egyik része lehet az Szt. szerint kimutatott eredménytartalék, amelyet a tulajdonosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Költségnyilvántartás szabályai (eva)

Kérdés: Igaz-e, hogy a szállítói számlák eldobhatók az evában működés során?
Részlet a válaszából: […] A bevételi nyilvántartást vezető evaalanynak az adóalap meghatározásához nincs szüksége a költségszámlákra. Ugyanakkor az Szt. hatálya alatt maradó adóalany továbbra is az Szt. szabályai szerint jár el, azaz szüksége lesz a szállítói számlákra. Az eszközbeszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Vagyoni értékű jogok az immateriális javak között

Kérdés: Milyen vagyoni értékű jogok sorolhatók az immateriális javak közé? Ilyennek minősíthető-e a harmadik személy hozzájárulása nélkül el nem idegeníthető vagyoni értékű jog?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 25. §-ának (6) bekezdése alapján az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen a bérleti jog, a használati jog, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ befolyásolja az, hogy a hasznosítási jogot, illetve a közműfejlesztési hozzájárulást, mint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot mikor vették állományba, 2001. január 1-je előtt vagy 2001. január 1-je után. 2001. január 1-je előtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozónak az átalakulás napjára vonatkozóan az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét először a megszűnés szabályai nélkül kell megállapítania, majd ki kell számítania a megszűnés szabályai szerint is.A megszűnés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a gyakorlatban sokszor előforduló témákat érint. A kérdésre adandó válaszhoz kövessük a gazdasági eseményeket, hogy azok mindenki számára egyértelműek legyenek.A kft. 1996-ban határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
1
22
23
24
26