Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság átalakulásakor jelentkező feladatok attól függően némileg eltérőek, hogy a jogelőd adózó megszűnik (összeolvadás, beolvadás, szétválás), vagy tovább működik (kiválás), illetve attól, hogy változik-e az átalakulással egyidejűleg a könyvvezetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.
Kapcsolódó címkék:            

Többlettejkvóta számviteli minősítése

Kérdés: A Tejterméktanácstól többlettejkvótát igényeltünk a 2000. évre, amelynek ellenértékét 6 hónap alatt kellett kifizetni, 2000. 10. hó és 2001. 04. hó között. Ezzel sok évre jogot szereztünk a kvóta szerinti tejmennyiség eladására. A kvóta a piacon eladható, forgalomképes. Elszámolható-e a 2000. évben az immateriális javak között, és hány év alatt kell azt költségként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre – sajnos – nem lehet egyértelmű választ adni.A 2000. évre igényelték a többlettejkvótát, amelyet alapvetően utólag fizettek, fizetnek meg. Ha ez úgy értelmezhető, hogy a 2000. évre megvásárolt többlettejkvóta alapján sok évre jogot szereztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatás ISO-rendszerben

Kérdés: Hogyan történik az ISO rendszer bevezetéséhez kapott támogatás elszámolása, milyen áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszhoz ismerni kellene azokat a feltételeket is, amelyek mellett a konkrét esetben a támogatást folyósították.A minőségbiztosítási rendszer (ISO) bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségeit a számviteli előírások szerint [az új Szt. 25....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] 2001. január 1-jével lépett hatályba az új Szt., és egyidejűleg hatályát vesztette a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: régi Szt.). A számvitelről szóló régi Szt. és az új Szt. előírásait összevetve megállapíthatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Előleg és áfája az új Szt.-ben

Kérdés: Az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre adott előleget áfa nélkül, a vevőtől kapott előleget a befolyt összegben, az áfával növelt értéken kell kimutatni az új Szt. szerint. Miért kell eltérően kimutatni az adott, illetve a kapott előleget?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. előírása szerint [a 25. § (6), a 26. § (8), a 28. § (4) bekezdése] az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre adott előleget a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben kell kimutatni. (Ez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.
Kapcsolódó címkék:    

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) 57. §-a szerint a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket – a sajátos előírások figyelembevételével meghatározott – bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a terven felüli értékcsökkenés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
Kapcsolódó címkék:        

Nem forgalomképes eszközök piaci értéke

Kérdés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a nem forgalomképes, a társaság által nem értékesíthető szoftvereket, jogokat, zálogjoggal terhelt eszközöket a törvényi előírás nulla piaci értékűnek tekintené, akkor ezeket az új Szt. nem engedné az eszközök között állományba venni, azokat a beszerzéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
Kapcsolódó címkék:        
1
…
26
27