Találati lista:
51. cikk / 148 Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele
Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
52. cikk / 148 Pénzeszköz az energiaszolgáltató számláján
Kérdés: Társaságunk terhelő levelet (számlát helyettesítő okmányt) kapott az energiaszolgáltatótól, amelyben a 27/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletre, valamint a 2008. évi XL. tv. 138/A. §-ára hivatkozással 2009. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakra hőmennyiség alapján meghatározott pénzeszköz kiegyenlítésére szólítanak fel bennünket. E levél alapján a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli. Ezek alapján társaságunk az így fizetendő összeget miként kezelje? Az időszak megjelölése alapján önellenőrzést kell-e végrehajtanunk? Mivel ez a bérbe adott ingatlanhoz kötődik, továbbszámlázhatjuk-e? Amennyiben továbbszámlázható, a mi számlánkon is a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli, vagy azt áfás tételként kell szerepeltetni?
53. cikk / 148 Húsfeldolgozás de minimis támogatása
Kérdés: Vállalkozásunk húsfeldolgozással, húsipari készítmények előállításával (TEÁOR: 1011, 1013) foglalkozik. (Tevékenységünkbe az élő állat vágása nem tartozik bele.) A termék előállításához a hazai sertést – bérvágatást követően – vásároljuk a termelőktől. A feldolgozóüzemünkben félsertés, illetve hazai és import vásárolt húsrészek felhasználásával különféle termékek (felvágott, füstölt áru, szárazkolbászok...) készülnek. Úgy gondoljuk, hogy nem tartozunk az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termék elsődleges termeléséhez, amely kizárna a de minimis rendelet hatálya alól, bár a 16. árucsoportba tartozó termékek előállítása és forgalmazása a félsertésből a tevékenységünk része. Az elsődleges termelés a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 17. bekezdése szerint: "elsődleges termelés: elsődleges termékek előállítása, termesztése vagy tenyésztése, beleértve a termés betakarítását, a fejést és a haszonállat-tenyésztést az állatok levágásáig..." Kérdésünk: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti feltételeknek megfelelő beruházás során az adóalap-kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásként igénybe vehető-e?
54. cikk / 148 Szerzői jogdíjak áfája, elszámolása
Kérdés: Társaságunk könyvkiadással foglalkozik. Külföldi szerzők jogdíját ügynökségeken keresztül bonyolítjuk. Vannak a Közösségen belüli és Közösségen kívüli ügynökségek is, amelyekkel kapcsolatban állunk. Az Áfa-tv. szerint miként és hol kell szerepeltetni és bevallani ezeket a szerzői jogdíjakat? Ezen szerzői jogdíjak csak meghatározott példányszám kiadására szólnak. Számvitelileg hova kell ezeket sorolni? Melyik számlaosztályba?
55. cikk / 148 Importkorrekciós tényező továbbszámlázása
Kérdés: A 4594. számú gáz-importkorrekciós tényező továbbszámlázásával kapcsolatosan kérem tájékoztatásukat, mivel az APEH tájékoztatása szerint, amennyiben az importkorrekciós tényező a fogyasztót terheli (a számlában feltüntetésre kerül a fogyasztással arányosan), akkor annak a továbbhárítása is az áfa hatályán kívüli tétel. Amennyiben egy társaság – például a bérleményhez kapcsolódóan – a teljes számlát továbbszámlázza a bérlőnek, akkor áfa hatályán kívüli tétel-e az importkorrekciós tényező?
56. cikk / 148 Importkorrekciós tényező
Kérdés: A földgázszámlákon "importkorrekciós tényező" kerül feltüntetésre, amely az áfa hatályán kívüli. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A gázszámlák egy részét továbbszámlázzuk közvetített szolgáltatásként. Ebben az esetben az "importkorrekciós tényező" áfa hatályán kívüliként kerül továbbszámlázásra, vagy a gázdíj áfakulcsával?
57. cikk / 148 Támogatás a 1857/2006/EK alapján
Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységű gazdasági társaság (tagjai magánszemélyek), mezőgazdasági tevékenységéhez vásárolt 2009-ben 10 db egyenként 3 millió forint + áfa értékű új tárgyi eszközt. Az eszközök beszerzéséhez 25%-os állami támogatásban részesült. A társaság érvényesíti a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-kedvezményt úgy, hogy a megvásárolt 10 db eszköz értékének 80%-át veszi figyelembe a kedvezmény alapjaként, tehát 24 millió forintot. A kapott támogatás: 30 millió Ft 25%-a: 7,5 millió. Az adókedvezmény: 24 millió Ft 16%-a: 3,84 millió forint. Így az igénybe vett támogatás 3,84 millió + 7,5 millió = 11,340 millió Ft. Fentiek alapján a támogatás intenzitása eszközönként 37,8%. Véleményük szerint a levezetett eljárás megfelel-e a Tao-tv.-ben foglaltaknak? Tehát érvényesíthető-e a kedvezmény a fentiek alapján?
58. cikk / 148 Számlában energiaadó, importkorrekciós tényező
Kérdés: Gázforgalmazó cégek vevőszámláiban megjelenő importkorrekciós tényezőt árbevételként, bevételként vagy kötelezettségként kell könyvelni? Mikor keletkezik a gázforgalmazó cég energiaadó-kötelezettsége? A tényleges teljesítési időszakban vagy a számlán feltüntetett teljesítési idő szerint, amely ugyanaz, mint az áfafizetési kötelezettségének az időpontja? A 2010. januári teljesítési idejű, 2009. december időszakra elszámolt energiaadó mértékét a 2009. évi vagy a 2010. évi adómértékkel kell elszámolni?
59. cikk / 148 Visszaszállított termék bizonylatolása
Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.
60. cikk / 148 Fuvarköltség lehet-e elábé?
Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
