Importtevékenység "alvállalkozói"

Kérdés: Importkereskedelmi tevékenységet végző kft. az importtevékenységhez más vállalkozásoktól szállítási, raktározási, egyéb logisztikai tevékenységet vesz igénybe. Ezen tevékenységek közül melyeket lehet alvállalkozói tevékenységnek minősíteni, az iparűzési adó alapját csökkentőként számításba venni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy egyiket sem.A Htv. 52. §-ának a 32. pontja tartalmazza az alvállalkozói teljesítések értékének értelmező rendelkezését. E szerint az olyan, az adóalany által továbbadott (számlázott) teljesítmény, amelynek végzése során az adóalany mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Átvállalt termékdíj különböző esetekben

Kérdés: Be kell-e jelenteni újrahasználható csomagolószer nyilvántartásába azt a belföldről (gyártótól) újonnan vett vagy importőrtől közvetlenül vásárolt, több utasként forgalomba hozható csomagolóeszközt, amellyel kapcsolatban a Ktdt. 14. §-a (5) bekezdésének ea) alpontja alapján szerződéssel a termékdíjat átvállaltuk. Ezen csomagolóeszközt külföldön hozzuk forgalomba oly módon, hogy
– a tulajdonunkban marad, és a vevő visszaszállítja;
– értékesítésre és így számlázásra kerül (a számlán külön tételsort képez);
– a kiszámlázott göngyöleget a partner külföldről külön ügyletben részünkre eladja és visszaszámlázza;
– az eladott áru értékébe beépülve külön számlázásra nem kerül, de az áruval együtt a tulajdonjog átszáll a külföldi vevőre.
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Ktdt. 14. §-a (2) bekezdésének előírásából indulunk ki, mely szerint a termékdíj-kötelezettséget átvállalóra a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A 10. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a kötelezett a termékdíjköteles termékkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] ...előíráskor a bekerülési érték részeként (T 1, 2 – K 465) kell könyvelni. Az Áfa-tv. 81. §-a alapján termék importja esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címke:

Importáru számlájának könyvelése

Kérdés: 2012. év novemberében importáruról kaptunk számlát Kínából. Az áru ellenértékét átutaltuk, az áru viszont csak 2013. január 8-án érkezett meg, ekkor vámkezelték. Ezt a számlát 2012-re könyveljük, mint úton lévő árut?
Részlet a válaszából: […] ...szállítóeszközre történő felrakás vagy lerakás helyén? Számos variáció lehetséges, ami befolyásolhatja a kérdésre adandó választ. Importbeszerzés esetén a teljesítés helye – jellemzően – az a hely, ahol az áruval kapcsolatos felelősség, kötelezettség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.
Kapcsolódó címke:

Késztermék átadása csere keretében

Kérdés: Társaságunk egy hajóépítő cégnek ingyenesen átadja késztermékét, szénszálat. Az ingyenes átadás azonban nem helytálló, mert cserébe átszáll ránk a hajó 10 százalékos tulajdonrésze, a hajón feltüntetik cégünk nevét. Kezelhetjük ezeket az ügyleteket rendkívüli bevételként/ráfordításként, vagy inkább barterügyletnek minősül? Az átadott szénszálról milyen számlát kell kiállítani? Elegendő, ha a számlán feltüntetjük az áfa alapját és az áfát? Továbbá ráírjuk, hogy a vevő nem kötelezett az ellenérték megtérítésére? Hogyan könyveljük? Az áfát elszámolhatjuk rendkívüli ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] ...átadás), de nem tekinthető barterügyletnek sem (nem az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékének azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással történő kiegyenlítéséről van szó).A kérdésben két (illetve három) ügyletről van szó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.
Kapcsolódó címkék:    

Áfabevallás, könyvelés eltérő árfolyamon

Kérdés: Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?
Részlet a válaszából: […] ...jelentősnek, illetve azzal,hogy a helyes könyvelések elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az Áfa-tv. 81. §-a alapján termék importja esetében, ha azadó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz aztaz árfolyamot kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

Árubeszerzés szállítási költségei

Kérdés: Ügyfelem továbbértékesítési célból árut szerez be EU-s tagállamból, illetve importból. A beszerzések helye ex works. A fuvart külső szállító végzi, jellemzően ügyfelem vevője telephelyén lévő konszignációs raktárba. Helyesen értelmezzük-e az Szt. 47. §-át, mely szerint az áru értékébe beszámítanak az első rendeltetési helyre, a konszignációs raktárba történő szállításig felmerült költségek, így a fuvarköltség is?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el a 6104-as kérdésre adott válaszunkat is!A válasz röviden az, hogy helyesen értelmezik, feltéve hogy a felmerült fuvarköltséget az egyedi áruhoz hozzákapcsolják.Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.
Kapcsolódó címke:

Gázdíjszámlákon felszámított járulékos tételek

Kérdés: A gázszolgáltató két számlát állít ki havonta (egy teljesítménydíj-számlát, valamint egy havidíj-számlát). A számlákon különböző járulékos költségeket számláznak: pl. molekuladíj, szállítási forgalmi díj, elosztási forgalmi díj, importkorrekciós tényező, energiaadó. Az energiaadót az 529. számlára könyveltük, a többit az 511. anyagköltségszámlára. Helyesen tettük?
Részlet a válaszából: […]  A számviteli előírások szerint a víz-, az áram- és agázdíjat anyagköltségként kell elszámolni. Ezen díjakhoz járulékosankapcsolódó, jogszabályban előírt tételek elszámolásánál a következők szerintkell eljárni.Abban az esetben, ha a – bármilyen elnevezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.
Kapcsolódó címkék:  

Importalapanyag visszaszállítása

Kérdés: USA-importalapanyagból előállított készterméket vissza kellett vonni a kereskedelmi forgalomból minőségi kifogások miatt. Az alapanyag visszaszállításra kerül az USA-ba. Az alapanyagot az eredeti áron számlázza vissza a gyártó? A felmerült költségeket (gyártás, kiszállítás, visszaszállítás, kibontás, újbóli becsomagolás, kiszállítás az USA-ba stb.) milyen jogcímen és esetleg milyen áfamértékkel kell számláznia, hogy ezek költségei megtérüljenek a magyar gyártónak?
Részlet a válaszából: […] ...miattfelmerült költségekre is fedezetet biztosít.Ha a termék visszaszállítása helyesbítő számla alapjántörténik, akkor az importalapanyag beszerzésekor bevallott fizetendő, illetvelevonható áfáját kell módosítani (csökkenteni), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:  

Csoportos adóalanyiság

Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint A társaság külföldi illetőségű. Ha a Btársaság A társaságtól szerez be terméket, az Közösségen belüli vagyimportbeszerzés lesz. Ha Közösségen belüli termékbeszerzés, akkor az áfát Btársaságnak kell felszámítania, és ha az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.
Kapcsolódó címke:
1
4
5
6
15