Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...beruházásként kellett elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor az épületek, épületrészek között mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást kellett aktiválnia, és ettől az időponttól kezdődően értékcsökkenést kellett elszámolnia. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...[a Ptk. 112. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezési jog a tulajdonost illeti meg, és azt jelenti – többek között –, hogy az ingatlan tulajdonjogát másra átruházhatja], ugyanakkor csak az utolsó részlet kifizetésekor lép az ingatlan birtokába [a Ptk. 117...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: tehergépkocsi vásárlása

Kérdés: Igénybe veheti-e a beruházás után a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezményt egy újságospavilonok készítésével foglalkozó társaság, ha az anyagot és a készterméket saját tehergépkocsijával szállítja? A tehergépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolta a kereskedelemmel foglalkozó társaság. Az áruszállításhoz vásárolt járművet fuvarozási tevékenységhez használja (tevékenységi körében a fuvarozás is szerepel, de eddig ebből árbevétele nem keletkezett).
Részlet a válaszából: […] ...részvényt kibocsátó részvénytársaságot) – ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant és a 2001. december 31-ét követően beszerzett ültetvénynek az állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: műhelybővítés

Kérdés: Igénybe veheti-e a beruházás után a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezményt a kft., ha a már meglévő műhelyét bővíti úgy, hogy az új épületnek egy fala közös a régivel?
Részlet a válaszából: […]

A műhelybővítés címén elszámolt beruházás értékének figyelembevétele attól függ, hogy az építési engedély szerint új építés vagy bővítés történik-e. (Álláspontunk szerint a leírtak alapján inkább az utóbbi, és így a kedvezmény nem érvényesíthető.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: befejezetlen épület vásárlása

Kérdés: Mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság korábban használatba nem vett, befejezetlen épületingatlant vásárolt 2001. évben. Az épületingatlan használatbavételi engedélyét a hatóság a társaság tulajdonába került épületre az előző tulajdonos nevére szólóan adta meg. Érvényesíthet-e az adózó a Tao-tv. szerint adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv 1. §-ának (2) bekezdése szerint az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos 48. §-ának (4) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Árbevétel: lakásingatlanok értékesítése

Kérdés: Külkereskedelmi cég, amely ingatlanforgalmazással is foglalkozik, lakásingatlanokat értékesít. Ezek eladási árát árbevételként vagy egyéb bevételként kell elszámolni? Esetükben amortizáció elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanok között az a lakásingatlan mutatható ki, amely a vállalkozási tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, és amelyet rendeltetésszerűen használatba vettek, üzembe helyeztek. Ha az ilyen lakásingatlant értékesítik, akkor az eladási ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Eladásra vásárolt ingatlan felújítása

Kérdés: Ingatlanforgalmazó cég az eladásra vásárolt ingatlan esetleges felújítási költségeit hogyan könyveli, ha a továbbértékesítésre szánt ingatlant áruként tartja nyilván, és azt a beszerzés évében nem tudja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ha az ingatlanforgalmazó cég az ingatlant eladási céllal vásárolta, azt ténylegesen nem vette (nem veszi) rendeltetésszerűen használatba,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlancsere elszámolása

Kérdés: Társaságunk vásárolt egy lakóingatlant 10 millió forint értékben. 2 nap múlva elcseréltük a cég telephelye mellett fekvő belterületi ingatlanért. A csereszerződés tárgyát képező ingatlanok azonos értékűek. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni kell azt is, hogy annak – ha van áfafizetési kötelezettség – része vagy nem része az áfa.)Az adott esetben a vásárolt lakóingatlant a vételkor beruházásként kell elszámolni (T 161 – K 455). A cserekor a lakóingatlant értékesítésként (T 311 – K 961 és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlan tulajdnjogának, haszonélvezeti jogának értékesítése

Kérdés: A társaság áfamentes ingatlant értékesít két vevő részére. Az egyik vevő (a cég) az ingatlan tulajdonjogát veszi meg a vételár 70 százalékáért, a másik vevő (a magánszemély) az ingatlan – holtáig tartó – haszonélvezeti jogát vásárolja meg a vételár 30 százalékáért. Az eladó társaság a vevő cég részére a teljes vételár hány százalékáról állítsa ki a számlát? Milyen értéken könyveli és aktiválja a cég a beszerzést? Ki kell-e mutatnia a haszonélvezeti jogot? A haszonélvezeti jog jelent-e osztalékfizetési korlátot?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb szerződések a cég számára biztosítanak olyan előnyöket, amelyek mellett nem kérdőjelezhető meg az, hogy az áfamentesen vásárolt ingatlannal kapcsolatos költségek (értékcsökkenési leírás, karbantartás) valóban a vállalkozási tevékenység érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
…
117
118
119
…
128