443 cikk rendezése:
11. cikk / 443 Irodaház átalakítása
Kérdés: Cégünk tulajdonában áll egy irodaház. Egy részét a cég használja, a többi iroda pedig bérbe van adva. Az egyik bérlő kiköltözése után átalakításra került az általa bérelt terület. A raktárból ügyféltér készül, a folyosó egy része irodává alakul át, illetve két nagy irodából egy-egy apartman kerül kialakításra, amelyet szálláshelyként üzemeltetne tovább a társaság. Az átalakítások teljes költsége beruházásként kerül elszámolásra, mivel az egyes helyiségek funkciója is változik. A teljes költséget az épületre kell ráaktiválni, vagy esetleg (különös tekintettel a két lakásra) külön-külön kellene nyilvántartásba venni a helyiségek aktivált értékét?
12. cikk / 443 Bérelt ingatlanon végzett munkák minősítése
Kérdés: A közjegyzői iroda egy műemléki házban bérel irodát, itt elvégeztetett különböző munkálatokat: a meglévő ablakkeretekben a külső üveget kicserélte többrétegű üvegre, az eredeti hagyományos volt. Továbbá, mivel nagyon vizesedik az épület, először hullámkezeléssel kiszívták a vizet a vakolatból, és utána 1 m magasságban leverték a vakolatot, és kicserélték légző vakolatra. Ezek közül melyik minősül felújításnak vagy karbantartásnak?
13. cikk / 443 Bérelt ingatlan átalakítása
Kérdés: Bérelt ingatlan (gazdasági épület) átalakításába kezdett társaságunk, ami nem engedélyköteles beruházás, mert ilyen tevékenységek voltak tervezve. A bérelt ingatlan ezzel a beruházással jelenik meg a könyveinkben, mert eddig nem használtuk az épületet, több mint egy éve béreljük. Bérbeadási céllal több irodaegység kerül kialakításra mosdókkal. A főfalak nem változtak, de a belső átalakítás teljes, teljesen más belső helyiségfelosztással. Gipszkarton falazások, új belső nyílászárók, új burkolatok, új mosdók kialakítása, teljes villanyszerelés (erős- és gyengeáram), gépészet (hűtés-fűtés, víz, szennyvíz), minden külső nyílászáró cseréje, külső homlokzati szigetelés (szigetelés nem volt). Egy épület esetében értelmezhető-e, hogy az építési tételek megbontásra kerülnek beruházás, felújítás, karbantartás között? Amennyiben igen, mi sorolható számvitelileg a beruházások közé, mi a felújítások közé, és lehet-e bármit karbantartásnak tekinteni? Egy teljes átalakítás során értelmezhető-e a karbantartás a fenti munkálatok tekintetében?
14. cikk / 443 Iroda mellett elosztószekrény
Kérdés: Az irodaépület mellé közvetlenül kiépítettek egy elosztószekrényt, amely az épület egy részének elektromos ellátását biztosítja. Az elosztószekrényt az épületre kell aktiválni?
15. cikk / 443 Gépkocsibeálló-bérlet áfája
Kérdés: Irodaházban bérelünk irodát és gépkocsibeálló helyet. Úgy értelmezem, hogy a hosszú távú gépkocsibeálló-bérlet nem tartozik az áfatörvény 124. §-a szerint áfalevonási tilalom alá, mert ez nem parkolási szolgáltatásnak minősül, hanem bérbeadásnak. Adóköteles és adómentes tevékenységet is végzünk, ennek megfelelően az áfát arányosítva igényeljük vissza. A személygépjárműveinkre nem vezetünk útnyilvántartást, magán- és céges használat is történik. A gépkocsibeállót a céges autóink használják a munkaidő alatt. Ön szerint a gépkocsibeálló bérleti díjának áfája visszaigényelhető arányosítva (adómentes-adóköteles tevékenység miatti arányosítás)?
16. cikk / 443 Áramszámla áfájának megosztása
Kérdés: Áramszámla áfájának megosztásában kérem segítségüket. Cégünk fő tevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, és a telephelyén tölti a céges elektromos autóit. A töltések után az elektromos áram áfája nem helyezhető levonásba az áramszámlából, de a telephelyi iroda áramfogyasztása levonható. Sajnos sehol sem találtam egzakt választ és támpontot arra, hogy mi alapján kell az adatokat gyűjteni és elszámolni. Milyen nyilvántartást kell vezetni erről, ami számviteli szempontból is megállja a helyét? Egyes kiépített töltők esetében mérhető a gépjármű által felvett energia, azonban ezek nem hiteles almérők, hiszen B osztály szerinti pontosságú mérések. Ezek az adatok elfogadhatók egy esetleges adóellenőrzés során? Hol található, mely törvényben vagy rendeletben arra vonatkozó előírás, szabály, hogy mely mérési módszer alapján kell az adatokat megállapítani? Illetve, ha rendelkezésre állnak a fogyasztási adatok, azokat milyen áron kell kiszámolni, tekintve, hogy egy áramszámlán találhatók áfás és áfamentes tételek is?
17. cikk / 443 Alapkezelő és/vagy magántőkealap könyvelésének engedélyezése
Kérdés: Egy könyvelőiroda ajánlatot kapott alapkezelő és vagy magántőkealap könyvelésére, beszámolókészítésére. A fenti feladat ellátását alapkezelő, illetve kizárólag magántőkealap esetében vállalkozási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező személy végezheti-e, vagy szükséges speciális minősítés?
18. cikk / 443 Ügyvédi iroda megszűnéséhez kapcsolódó időpontok
Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda tagja elhalálozott 2024. 08. 13. napján. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2024. 09. 03. napjával irodagondnokot jelölt ki, és arról tájékoztatott, hogy az iroda 2024. 08. 14. nappal felszámolásra kerül. Az ügyvédi iroda 2013. 12. 31-ig eva adózási formában, majd 2014. 01. 01. napjától a kiva szerint adózik. Benyújtottam a NAV részére a soron kívüli bevallásokat (2408, 2465 és kiva), de hibaüzenetet kaptam, nem könyvelték a folyószámlán, nem jó a megszűnés kezdő dátuma. Elkészítettem a záró és nyitó mérleget. A jegyzett tőke 1.600.000 Ft összegben nem pénzbeli hozzájárulás, már „0” Ft összegben szerepel az eszközök között. A vagyonleltár soraiban milyen értéken kell szerepelnie, piaci értéken? Vannak örökösök, a hagyatéki eljárásnál fontos lehet. Elbizonytalanodtam ezek után. Felszámolás nem lehet, nincs tartozás. Sok jogszabályt olvastam el, egyre több a kérdésem. Végelszámolással szűnik meg, de milyen dátummal kell akkor a beadott bevallásokat javítanom? Vagy egyszerűen a kamara törli a soraiból, ha minden hivatal arról tájékoztatja, hogy nincs tartozása?
19. cikk / 443 Irodahelyiségek bérbeadása előtt végzett munkák minősítése
Kérdés: Ingatlannal rendelkező társaság irodahelyiség bérbeadásával foglalkozik. Új vagy meglévő bérlő szerződésének meghosszabbításakor jellemzően jelentősebb költségek merülnek fel a helyiségkiépítés kapcsán, amelyet a társaság végez el. A kivitelezési munkálatok a bérbe adott terület bérlői igényeknek megfelelő átalakításával kapcsolatosak, és bár funkcióváltással nem járnak, de magukban foglalnak épületgépészeti (vizesblokk-, konyha-, világításkiépítés stb.) és egyéb, inkább dizájn jellegű munkákat, mint pl. a szőnyegcsere, falak áthelyezése, tárgyalók kialakítása, falak festése. A munkálatok elvégzésének alapvető célja a bérlő megnyerése, illetve a bérleti szerződés meghosszabbítása, mely által a társaság a következő években további gazdasági hasznot fog elérni. Kifejezetten a fenti jellegű kialakítások esetén is indokolt-e egyenként vizsgálni az elvégzett munkákat, hogy mely, a számviteli törvény által meghatározott fogalomnak felelnek meg, és aszerint minősíteni beruházásnak, felújításnak vagy karbantartásnak, vagy a körülményekre tekintettel az egy bérlőhöz kapcsolódó munkák kezelhetők egy „csomagban”, és a jövőbeni addicionális haszonra és az összemérés elvére tekintettel indokolt lehet ezek aktiválása és a bérleti szerződés időszaka alatt történő költségkénti elszámolása?
20. cikk / 443 Szükséges-e, hogy a számla a könyvelőirodánál legyen?
Kérdés: Egyre többször felmerül a kérdés, hogy egy könyvelőirodában szükség van-e arra, hogy a számlákat az ügyfelek fizikailag behozzák az irodába? Többen szeretnék ezt úgy megoldani, hogy a könyvelendő bizonylatot beszkennelt formában, pdf-fájlként küldik el számunkra, illetve már rendelkezésre állnak olyan programok, ahol a NAV-hoz feltöltött számlákat elő tudjuk hívni, és még egy használható „számlaképet” is megnézhetünk (természetesen vannak olyan esetek, ahol a lehívható információk hiányosak).
1. A számviteli törvény (167. §) előírásainak megfelelhet-e az a gyakorlat, hogy a bejövő számlák kapnak egy iktatószámot, ami a számlán feltüntetésre kerül (tollal ráírják), majd ezt a számot a könyvelésben szerepeltetjük, a könyvelési tételen belül is és a folyószámlás nyilvántartásban is. A beszkennelt számlákon ez az iktatószám már látszana. A kontírozás nem lenne ráírva a számlára, de az iktatószám alapján a kapcsolódó könyvelés a könyvelési programban előhívható lenne. Ha megfelelő lehet ez az eljárás, akkor szükség van-e bármilyen más, pl. könyvelési napló kinyomtatására és lefűzésére, pl. a havi számlás dossziéban? Lehetséges lenne, hogy a belső iktatószám helyett, maga a számlaszám jelentené a logikai hozzárendelést a könyveléshez?
2. Kimenő számláknál a kimenő számla egyértelműen beazonosítja a bizonylatot. Itt szükség van arra, hogy a kontírozás a számlán megjelenjen? Ebben az esetben a számlaszám alapján lehet megkeresni a könyvelést.
Mindkét esetben „csak” a gépen a könyvelési programban lennének előkereshetők a számlához kapcsolódó érintett könyvviteli számlák. A rögzítés időpontjának feltüntetésére a program alkalmas. Hogyan lehetne a régi, jól bevált kontírozást modern változatra cserélni, amely a számviteli törvénynek és egyéb jogszabályoknak is megfelelne?
1. A számviteli törvény (167. §) előírásainak megfelelhet-e az a gyakorlat, hogy a bejövő számlák kapnak egy iktatószámot, ami a számlán feltüntetésre kerül (tollal ráírják), majd ezt a számot a könyvelésben szerepeltetjük, a könyvelési tételen belül is és a folyószámlás nyilvántartásban is. A beszkennelt számlákon ez az iktatószám már látszana. A kontírozás nem lenne ráírva a számlára, de az iktatószám alapján a kapcsolódó könyvelés a könyvelési programban előhívható lenne. Ha megfelelő lehet ez az eljárás, akkor szükség van-e bármilyen más, pl. könyvelési napló kinyomtatására és lefűzésére, pl. a havi számlás dossziéban? Lehetséges lenne, hogy a belső iktatószám helyett, maga a számlaszám jelentené a logikai hozzárendelést a könyveléshez?
2. Kimenő számláknál a kimenő számla egyértelműen beazonosítja a bizonylatot. Itt szükség van arra, hogy a kontírozás a számlán megjelenjen? Ebben az esetben a számlaszám alapján lehet megkeresni a könyvelést.
Mindkét esetben „csak” a gépen a könyvelési programban lennének előkereshetők a számlához kapcsolódó érintett könyvviteli számlák. A rögzítés időpontjának feltüntetésére a program alkalmas. Hogyan lehetne a régi, jól bevált kontírozást modern változatra cserélni, amely a számviteli törvénynek és egyéb jogszabályoknak is megfelelne?
